A könyvesboltokban, közel a bejárathoz glédában áll a botránykrónika, borítóján a szerző hatalmas arcképével. Egyre nagyobb érdeklődés övezi a kötetet, mert a nyilvánosság fórumait végigjárja a rovott múltú politikus. De nemcsak ő. Tegnap este az egyik tévéstúdióban felbukkant a társzerzője is, egy bulvár újságírónő, akinek a nevét sosem hallottam. Ettől persze még feldobhatja az épületes történetet, amelynek van annyi igazságtartalma, hogy eltűnődjünk az erkölcsi és a politikai tanulságon.

Azt a Zuschlag János által megvádolt szocialista politikusok sem vitatják, amit a bíróság megállapított. A hajdani ifjúságpolitikus olyan hálózatot működtetett, amely országszerte fantomszervezeteket hozott létre, és megváltoztatta az MSZP-n belüli arányokat, leginkább a fiatal és feltörekvő politikusok javára. Azt is megszervezte, hogy a nagy fantáziával kitalált ifjúsági szervezetek állami pénzhez jussanak, ennek mértékét a bíróság mintegy 75 millió forintra taksálta. Nem lepődnék meg, ha egyszer kiderülne, hogy a támogatásokból Zuschlag lecsippentette a maga „jutalékát”, a többit pedig a pártja olyan célokra használta föl, amelyekre máshonnan nem jutott pénz. Ezek akár jó célok is lehettek, ez azonban a műveletek erkölcsi megítélésén mit sem változtat.

Mellőzném a Fidesz szorgalmazta kampánytémát, hogy a börtönből szabadult volt politikus egykori följebbvalói belefolytak-e az állami források megcsapolásába. Azért nem pedzegetem a bűnügyi felelősségüket, mert súlyosabb a politikai. Ha ugyanis fantom ifjúsági szervezetek részesültek állami támogatásban, akkor nem kaphattak közpénzt létező ifjúsági szervezetek. Egyről biztosan tudok. Menedzsere hiába pályázott támogatásért, holott huszonéves istápoltjai szinte az összes szakmai díjat besöpörték, ráadásul országos hálózatot hoztak létre. Ha e hálózat életben marad, mostanra nem küszködne az ellenzékbe szorult MSZP azzal, hogy nyilvánossághoz jusson a vidéki Magyarországon.

Közhely számba megy, hogy a még mindig legerősebb ellenzéki párt társadalmi bázisa elöregedett. A huszonéveseket például nem képes megszólítani. Ezért épp azoknak a politikusoknak kell vállalni a felelősséget, akiken a Zuschlag-per bűnügyi mozzanatait a bíróság sem kérte számon. A faramuci helyzetből fakadó irónia, hogy a politikai következményeket is csupán e sorok írója feszegeti - egy napi ezer olvasót tűnődéssel kecsegtető szakmai blogban.