A moszkvai megállapodás nyomait keresem. Elolvastam mindent, ami csak a kezembe (és a számítógép képernyőjére) került, hallgattam rádió- és néztem tévéműsorokat. A képeken Orbán Viktor mellett fölfedeztem Németh Lászlóné nemzetfejlesztési minisztert, olvastam Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Lázár János miniszterelnökségi államtitkár nevét is, akik tető alá hozták a több ezermilliárd forintos üzletet. Illés Zoltánt, a környezetvédelemért felelős államtitkárt nem találtam a közreműködők között. Az általa képviselt szempontot a végrehajtó hatalom emberei mintha „elfelejtették” volna.

Felelőtlenségük, figyelmetlenségük, gondatlanságuk, hanyagságuk, mulasztásuk, nemtörődömségük, óvatlanságuk érzékenyen érint. A paksi atomerőmű alig tíz kilométernyire van a szülőfalumtól, ahonnan sokan járnak át dolgozni a Duna túlsó oldalára, a régió legtöbb munkával kecsegtető cégéhez. Hiába ígérik az éppen kormányzó politikusok, hogy az erőmű bővítése újabb tízezer munkahelyet jelent, nem tölt el örömmel, hogy a gyerekkori ismerősök és barátok a legveszélyesebb magyar üzem tőszomszédságában élnek. De ha a jelek arra utalnak, hogy a környezetvédelmi államtitkár hiányzott a magyar küldöttségből, megfogalmazódik a kérdés, vajon Illés Zoltán miért nem vonta le a megfelelő következtetést?

Annál is inkább, mert a 444.hu portál tegnap közre adott egy 2008-as interjúrészletet, amelyből kiderült, hogy az akkoriban ellenzéki szakpolitikus népszavazást javasolt az atomerőmű bővítéséről, mondván, hogy olyan fajsúlyú kérdésről van szó, amiről illene megkérdezni az embereket. Hitet tett az alternatív energiaforrások mellett, és hozzáfűzte, hogy hétezer szélerőművel ki lehetne váltani a paksi erőmű teljesítményét. A szerkesztőség alányomott sárga színnel emelte ki a legfontosabb mondatot, de az elejéről és a végéről lemaradt az idézőjel, bizonytalan hát, hogy mit is mondott valójában Illés Zoltán. Találtam viszont egy másik interjút, amelyben kifejtette: „Csak az a biztonságos atomerőmű, amely nem működik.” (Népszava, 2003.05.13.)

A nyilvánosság különböző fórumain bizonyára megvitatjuk majd a moszkvai egyezmény gazdasági előnyeit és környezetvédelmi hátrányait. Érdemes volna megkérdezni az államtitkártól, vajon a kialakult helyzetben ragaszkodik-e még a bársonyszékéhez.