Tegnap azt firtattam, vajon az összefogással kacérkodó ellenzék képes-e elhitetni magáról, hogy alkalmas a kormányzásra. A sok kommentelő közül az egyik szerint „Ez az ellenzék azért nem képes elhitetni magáról, hogy képes kormányozni, mert nem is készül kormányozni. Orbán leváltására készül, semmi más nem érdekli.” Oké, tegyük fel, hogy így van. Azt mégis vitatom, hogy a kormányzati felkészületlenség csupán a baloldal kiváltsága volna.

Orbán Viktor 1998 májusában szintén felkészületlenül vágott neki az első kormányzásnak. Ezt nemcsak én mondom, ő sem tagadta. Jókora késéssel, szeptember 27-én, egy dunai hajókiránduláson hirdette meg, hogy „A médiában, a kultúrában és a gazdasági életben február végéig megkezdődik az erőviszonyok átalakítása, ezek után kezdődhet meg - akár az ellenzék bevonásával is - a polgári társadalom konszolidálása.” Az ellenzék bevonását pedig így értette: „Lehetőséget kell teremteni, hogy mindkét gondolatvilág egyenlő mértékben meg tudja mutatni magát a sajtó nyilvánossága előtt.” Tudjuk, hogy az erős ellenzék miatt nem választhatta a radikálisabb megoldást, és például a médiapolitikában megmaradt a polgári demokrácia keretei között. Ez szerintem jelentős szerepet játszott abban, hogy kis mértékű, de csaknem végzetesnek bizonyult vereséget szenvedett.

Megint csak jókora késéssel, 2002. augusztus 30-án nagygyűlést hívott össze a Magyar Televízió székháza elé. Itt mondta el: „Mi nem vitatjuk el azok jogát, akik az új szeleknek hódoló szocialista televíziót nézik szívesebben. Legyen meg az ő közszolgálati televíziójuk. Ám azoknak a millióknak is joguk van a saját szívükből beszélő, az ő lelkükhöz szóló közszolgálati televízióhoz, akik képviseletében ma itt megjelentünk.” Nem nehéz felismerni a dunai hajókiránduláson megfogalmazott gondolatot, amelyet most ellenzéki pozícióból fejtett ki. Meghagyta volna a Magyar Televízió első, nézettebb programját a győzteseknek, a második programot viszont elkérte, elvégre alig néhány tízezer szavazattal maradt alul.

Medgyessy Péter miniszterelnök másnap reggel válaszolt: „Akinek televízió kell, az vegyen magának.” Orbán Viktor a következő nyolc évben megalapozta a Fidesz médiabirodalmát, és immár kétharmada van a parlamentben. A radikálisabb utat választhatta, és nem is késlekedett. 2010 közepén a médiával kezdte a rendcsinálást, és december 21-én törvényben korlátozta a nyilvánosságot. A többit éppen tapasztaljuk.