Ismétlődő mozzanatot vettem észre az ellenzéki politikusok érvelésében. Amikor az újságírók sarokba szorítják őket, azzal jönnek elő, hogy milliós a bizonytalanok tömege, akik a kormányzati félelemkeltés légkörében ki nem adnák magukat a közvélemény-kutatóknak. Majd a szavazófülke magányában színt vallanak, és akkor végre megint kiépíthető lesz a jogállam, a fékekkel és ellensúlyokkal együtt persze. Eme érv az idő múlásával egyre inkább mellébeszélésnek hatott. Úgy kapaszkodtak belé a nyilatkozók, mintha az utolsó szalmaszál volna. Most mégis az a benyomásom, hogy lehet benne valami.

Van egy visszajelzési szolgálat, négy dunántúli megyében rendszeresítette a Pannon Lapok Társasága. Öt napilapját digitális változatok egészítik ki, melyek heti 331 ezer látogatót vonzanak; ez portálonként átlagosan napi tízezer internetezőt jelent. A szerkesztőségek pedig hetenként kétszer, szerdán és szombaton egy-egy kérdéssel kínálják meg a számítógép mellett ülőket. Bár nyilván nem felel mindenki, de az egy-egy portálhoz kötődő ezernél több válaszoló mégiscsak érzékelteti a közhangulatot. Bizonyára összebeszéltek az online szerkesztők, legutóbb ugyanis ezt firtatták Dunaújvárosból, Székesfehérvárról és Zalaegerszegről: „Ön őszintén válaszolna a közvélemény-kutatók választásokról szóló kérdésére?”

A színek jelzik az arányokat. Ha egymás mellé helyezem a Dunaújvárosi Hírlapból, a Fejér Megyei Hírlapból és a Zalai Hírlapból kivágott diagramokat, akkor feltűnik, hogy a kék uralja a köröket. A „Nem, úgy érzem, jobb titkolnom a politikai nézeteimet.” választípus 40, 64 és 55 százaléknyi. A másik terebélyes szín a barna, mögötte a „Szeretnék meglepetést okozni 2014-ben.” mondat rejlik, aminek százalékos megoszlása 40, 25 és 36. De hogy teljes legyen a kép, a véleményüket többé vagy kevésbé titkolók összesített százaléka: 80, 87 és 91. A politikai rokonszenvüket egyelőre elhallgatók aránya meghökkentő, bár a digitális felmérés inkább hangulatjelentés, mint összefüggéseket latolgató elemzés. Ráadásul csupán két megyére, Fejérre és Zalára korlátozódik. Mindazonáltal olyan régiók internetes közérzetet jelzi, ahol 2010-ben a jelenlegi kormánypártok győztek, és nemcsak az országgyűlési, hanem a helyhatósági választáson is.

Most már „csak” az a kérdés, vajon az ellenzéki politikusok belekapaszkodnak-e az utolsó szalmaszálba.