Szívesen járok a Goethe Intézetbe. Közel van, jó német söröket kaphatni a kocsmájában, kitűnő a könyvtára, ráadásul konferenciákat szervez a Független Médiaközponttal és a Főszerkesztők Fórumával együtt. Tegnap például az újságírás jogi környezete került szóba.

Ilyenkor mindig akad egy Németországból érkezett vendég. Lehet kérdezni tőle, és a szünetben beszélgetni vele. Udvariasan szokta megjegyezni, hogy ők azért már túl vannak a gondjainkon. Most azt is kifejtette, hogy az Európai Unió tőlünk nyugatra fekvő tagállamaiban dekriminalizálták a rágalmazást és a becsületsértést, vagy éppen arról vitatkoznak, hogy végre száműzni kéne a büntetőjogból. A médiában elkövetett vétségeket ugyanis elég a polgári jog keretei között szankcionálni. Ez azért fontos fejlemény, mert a büntetőjogi eljárás a személyt (az újságírót) érinti, a polgári eljárás viszont munkaadóját, a médiumot.

Csakhogy a mi jogrendszerünk ellenkező irányba mozdul. Az alaptörvény szerint az emberi méltósághoz fűződő jog korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát. E passzus az utolsó pillanatban került be a jövő tavasztól érvényes Polgári Törvénykönyvbe is. Hamarosan megnézhetjük magunkat. Ha fejünk fölött lebeg majd Damoklész kardja, meggondoljuk, vajon kitegyük-e cikkben-műsorban megfogalmazott álláspontunkat a rágalmazás vagy a becsületsértés vádjának. Az egyik magyar előadó, aki három évig vett részt a PTK kidolgozásában, elmesélte, hogy ama bizonyos módosító javaslat nem tőlük, a jogi szakértőktől származik, hanem kormánypárti politikustól. Idegen az új Polgári Törvénykönyv szellemiségétől, azt már én fűzöm hozzá, hogy megfelel azonban az alaptörvény szellemiségének.

Idestova két évtizede a bíróságok inkább a szabad véleménynyilvánítás jogát részesítik előnyben a személyiségi jogokkal szemben. Tiszteletben tartják az Alkotmánybíróság 36/1994-es határozatát, amely szerint a közszereplők kötelesek többet elviselni, mint az átlagemberek. 2014. március 15-étől kezdve a személyiségi jogok felülírják a véleménynyilvánítás szabadságát, a szavakkal jellemzett-minősített törvényhozók pedig akár börtönbe is küldhetik az újságírókat. De ha nem föltétlenül lesz is fegyház a bírósági összecsapás eredménye, a nyilvánosság képviselői megélhetik a nyilvánosság további szűkítését.