Sorjáznak a kommentek tegnapi jegyzetemhez. Érdekes vita kezd kibontakozni, feltűnt azonban, hogy a hazai média politikai értelmezése közben senki nem hozta szóba a megyei sajtót. Akaratlanul is segítségemre sietett viszont a tegnapi Népszabadság egyik szerzője, Dr. Védő András ügyvéd, aki szerint „Az összes megyei lap és az ingyenes hirdetési újságok Fidesz-érdekkörűek, s ez tartalmukból pregnánsan ki is tűnik.”

A világhálón rákerestem a cikkíróra, meg is találtam két kommentjét a Népszabadság digitális felületén, onnan lépett elő a nyomtatott változatba. Létező személy, noha nem vagyok biztos benne, hogy Védő az igazi neve. Talán védőügyvéd, és a munkájából választott magának álnevet a nickerek között. Mondandója úgy foglalható össze, hogy a megyei sajtó a vezető kormánypárt irányába húz. Irigylem őt, mert van ideje a megyei lapok áttekintésére, hogy általánosító következtetést vonhasson le róluk. Én mindössze négy évtizede olvasok megyei lapokat, bár mostanában csupán hatot lapozok naponta - a többinek a digitális változatát böngészem. A kettő nem teljesen azonos. Az online-on megjelenhet az is, ami a nyomtatott változat késő esti lapzártája után érkezett a szerkesztőségbe, ráadásul a cikkeket rövidebb formában és bulvárosabb tálalásban kísérhetjük figyelemmel. Elképzelhető persze, hogy amit nem érzékelek itt, a számítógép képernyője előtt ülve, az jellemző a nyomtatott újságokra. De lássa be, kedves Védő úr, ennek csekély a valószínűsége.

Tanulságos a megyei sajtó és a Fidesz negyedszázadra visszatekintő és viszontagságos kapcsolata, de nem mesélem el. Rögzítem inkább, hogy amit jogász vitapartnerem állít, ellentétes az olvasmányélményeimmel. A megyei lapokat nem az jellemzi, hogy a Fidesz irányába húznak, hanem hogy a külföldi, elsősorban német tulajdonosok megtiltották nekik a részrehajlást. A szerkesztők igyekeznek kigyomlálni az újságírók véleményét, helyet adnak viszont az olvasók álláspontjának. A nyomtatott változatban az idősebb évjáratúak rövid leveleinek és a középkorúak mobiltelefonon továbbított széljegyzeteinek, a digitálisban pedig a fiatalabbak e-mail üzeneteinek.

Az olvasói álláspontokból azt szűrtem le, hogy a vidéki Magyarország közérzete rossz. Ez olyan újságokból tudható meg, amelyek eltitkolják ugyan a munkatársaik véleményét, de hárommillió emberhez jutnak el.