Tegnap, a hatékony kommunikáció napján tizenöt előadást hallgattam végig. Médiaügynökségek vezető munkatársai fejtették ki álláspontjukat egy budai rendezvényközpontban. Nyolc-tíz éve dolgoznak a szakmában, amelyet már elsajátítottak, mégis észre lehetett venni, hogy nehezen kinlódják ki magukból a magyar szaknyelvet.
A harminc körüli értékesítési szakemberek félszavakból is megértik egymást. Félő azonban, hogy amidőn a megrendelőknek el kell magyarázni, milyen szolgáltatásokat kínálnak, értetlenség fogadja őket. Egyetlen előadó akadt közöttük, aki szabatos magyarsággal fogalmazott. Igaz, ő már tudományos fokozatra tett szert, ami azt sejteti, hogy átlátja a szakirodalmat, mi több: a gondolatait képes az anyanyelvén is kifejezni. De hallottam olyan előadót is, aki ennek ellenkezőjét vallotta, szerinte „Az angol fogalmak frappánsabban hangzanak, mintha magyarra fordítanánk őket.” Megjegyzéséből merítettem az ötletet, hogy följegyzem a legfrappánsabb mondatokat.
„Vajon átcsoportosítható-e a badzsit?” (Amely egyébként „limitált”.) „Sokszor kapunk fontos célokat brífekben.” „Volt egy elég pontosan kvantifikált bríf.” „A fogyasztók a szósöl médiában tájékozódnak.” „Nagyon erős kommunikációs platform volt a Fészbukon.” „Hogyan lehet a tartalom tájmlájnját felhasználni?” „Logisztikus regressziót generáltunk.” „A mém olyan szekvencia, amely képes mutálódni.” „Van-e mémszerű elem a kreatívban?” „Vajon hogyan lehet embereket drájvolni az autószalonokba?” „Az ötlet elképesztően targetált adatbázist hozott létre.” „Sokkal targetáltabb csatornát szerettünk volna választani.” „A geotergetálás izgalmas dolog.” „Az első kilenc hónapban több rétinget értékesítettek, mint a kampány előtt.”
A kávészünetekben szóba elegyedtem néhány médiaügynökségi munkatárssal. Tökéletesen beszéltek magyarul, és rokonszenves fiatalembereknek mutatkoztak. Ekkor ötlött fel, hogy valószínűleg minden szakma szembesül ugyanezzel a jelenséggel: valahonnan át kell venni a szókincset, és olykor évtizedekbe kerül, amíg megtisztul, kikristályosodik a hazai szaknyelvezet. Így volt ez az újságírásban is, amelynek gazdasági alapjai recsegnek-ropognak. 2008 óta válság honol a hazai médiában, mert a cikkekkel együtt közölt, műsorokkal együtt sugárzott hirdetésekből fele annyi bevételt sikerült „generálni”.