Az Echo TV honlapjáról kora reggel hallgattam meg Orbán Viktor kongresszusi beszédét. Éppenséggel tegnap is meghallgathattam volna, az élő adást azonban nem pörgethettem volna vissza, ha olyan gondolat hagyja el a szónok száját, amelyet érdemes átmenteni a politikai mondattáramba.

Orbán mindig jó szónok volt, amióta viszont másodszor is miniszterelnök, kitűnő előadóvá érett. A szövegéből tizennégy mondatot rögzítettem. A nem egészen harmincpercnyi szónoklat újságoldalnyi terjedelmű interjúnak felel meg, és aki dolgozott már szerkesztőségben, tudja, hogy ez átlagon felüli teljesítmény. A beszéd végeztével fölálltam a számítógép mellől, és az ablakhoz mentem, hogy kiszellőztessen a szobát. Amidőn lenéztem az utca szemközti oldalára, tizennégy férfit számoltam meg a zöldségbolt előtt. Reggel nyolckor sörösüveggel vagy töményt rejtő üvegcsével a kezükben beszélgettek. A látvány nem lepett meg, elvégre mifelénk mindenki tudja, hogy titkos kocsma működik a boltban, hajnali öttől éjfélig tart nyitva, két nyújtott műszakban.

Amúgy is el kellett indulnom a vasárnapi újságokért, gondoltam, megkérdem a járdán álldogáló iszogatókat, hogyan vélekednek a kongresszusi beszédről. Nem cifrázom: elhajtottak. Hagyjam békén őket ezzel a marhasággal, van nekik elég bajuk enélkül is. Kudarcot vallott újságíróként ballagtam tovább, a Nagykörút felé, A Harminckettesek terén van egy bolt a kormánypárti magyar cég hálózatából, itt szoktam megvenni a Vasárnapi Híreket és a Nemzeti Sportot. Ezúttal nem voltak, ebben a hónapban már harmadszor nem érkeztek meg az újságok - panaszkodott a pénztárosnő. Ezek szerint nem sikerült megszervezni az ünnepnapi terjesztést. (Mellesleg a két újságot megkaptam négyszáz méterrel arrébb, egy másik, ideológiai szempontból semleges üzletlánc boltjában.)

Visszafelé jövet azon tűnődtem, vajon a pártkongresszus szervezői miért éppen a Roxette híres dalát választották a miniszterelnöki beszéd keretéül. Talán azért, mert 1990-ben a Listen to Your Heart volt a Fidesz kampánydala? A szőke énekesnőt egyébként a fiatalsága, a karcsúsága és a csinossága miatt dicsérte a kongresszusi szónok. Igen ám, de Marie Fredriksson immár az ötvenhatodikat tapossa, és még szerencse, hogy ennyit is megélt. Néhány éve daganatot operáltak ki az agyából, azóta írási, olvasási és számlálási gondokkal küszködik, a jobb szemére pedig megvakult.