Amikor e sorokat írom, még nem tudhatjuk, hogy miként végződött az MSZP és a DK közti tárgyalás. Nem mintha a fél ország lélegzetét visszafojtva figyelné a fejleményeket, közélet iránt érdeklődőként mégis foglalkoztat a helyzet. Zavar ugyanis, hogy a politikai újságírók és a politológusok olyan összefüggést vélnek fölfedezni, amely talán van, de a közvetlenül érintettek még csak véletlenül se mondták ki.
Néhány napja Mesterházy Attila nyilvánosan kérdezte mai tárgyalópartnerétől: „Pontosak azok a sajtóban megjelent következtetések, amelyek szerint a Demokratikus Koalíció a lista második helyére a párt elnökét, Gyurcsány Ferencet kívánja állítani?” Ama következtetések többnyire hivatásos elemzőktől származnak, akik mintha nem vennék figyelembe, hogy Gyurcsány a nyilvánosság előtt sosem helyezte magát a választási lista második helyére. Nem tudom, hogy valójában mire gondolt, de csupán arról beszélt és írt, hogy pártjának kéri a második helyet. Fogalmazásában rejlik az a lehetőség is, hogy ha a Demokratikus Koalíció megkapná az előkelő helyet, akkor nem az elnökét javasolná, hanem más politikusát.
Olyan ez, mint a másik közkeletű félreértés, amelyet nemcsak hivatásos elemzők, hanem szocialista politikusok is táplálnak. A nagy hírre vergődött miniszterelnök-jelölti vitában meg-megfogalmazták, hogy az ellenzék legerősebb pártja, az MSZP adja majd Orbán Viktor kihívóját - elnökének személyében. Csakhogy ezt hivatalosan sem az MSZP, sem Mesterházy Attila nem állította. Azt annál inkább, hogy az MSZP az ellenzék legerősebb pártja, és joga van Orbán kihívóját - jelölni. Bár túl vannak már az Együtt14-PM-mel kötött megállapodáson (azon, hogy a demokratikus ellenzéknek egyelőre nincs közös miniszterelnök-jelöltje), de akár úgy is alakulhatott volna a helyzet, hogy az MSZP Bajnai Gordont jelölte volna Orbán kihívójának.
1998-ban, a választások első fordulója után Orbán Viktor elzarándokolt Torgyán József leányfalui villájába. A tyúkhús-leves gyöngyöző karikái fölött megegyezett a vendéglátójával: ha a kisgazdák nyolcvanvalahány körzetből visszavonják a képviselőjelöltjeiket, két év múlva ők jelölhetik a köztársasági elnököt. Mindenki arra gondolt, bizonyára Torgyán is, hogy az első számú kisgazda lesz a következő államelnök. Orbán úgy alakította a helyzetet, hogy az FKGP élhetett szerződésben rögzített jogával - és jelölte a miniszterelnökhöz közel álló Mádl Ferencet.