Néhány évvel ezelőtt megírtuk a szakma tankönyvét, az Általános médiaismeretet. Egyik szerzőtársam a televízióról szóló részt vállalta, másik a rádiót, én a sajtót és hozzá még az általános részt. Végig kellett gondolnom, vajon mi is az a média.

Úgy találtam, hogy a közkeletű felfogással ellentétben nem a negyedik hatalmi ág. Jürgen Habermas immár fél évszázados álláspontjából kiindulva a nyilvánosságot véltem a negyedik hatalomnak, ennek vetületében tárgyaltam a médiát - mint a nyilvánosság eszközrendszerét. Azóta is van némi hiányérzetem. Változatlanul állítom, hogy a média kevesebb, mint a hatalmi ágakkal egyenértékű organizmus, de kezdem sejteni, hogy több mint az újság, a televízió, a rádió és az internet nevű eszközök együttese. Most támpont kínálkozik az újragondolásra.

Miközben tegnap a miliőről tűnődtem, rájöttem, hogy a milieu összetett szó, és szétszedhető a ’mi’ (közép, középső), illetve a ’lieu’ (hely) kifejezésre. A jelentését úgy foglalnám össze, hogy egy hely, környezet, közeg, közösség szellemi hatása, hangulata, kisugárzása. De ha a francia a latin nyelvcsaládból sarjad, érdemes megnézni, vajon ugyanez mit jelent a latinban. A közép, középső, közbülső medius, medium, többes számban media, a hely pedig locus, locum (ebből származik a lokális). Ha tehát a francia-latin szavak azt jelentik, hogy középső, közbülső hely, akkor az ismeretelmélet szabálya szerint a két végpont között közvetítő és közvetlen meghatározót is jelentenek. A mű és a fogyasztó közé iktatódik, nyomakodik valamelyik médium, amely előnyére vagy hátrányára változtat a közölt, közvetített, sugárzott alkotás hatásán.

Friss példával élve, Bródy János az István, a király szegedi bemutatója után kifejtette: „Nem is gondoltam, hogy egy rockoperába ennyi színház belefér.” Bizonyára így élte meg a Dóm téren, hozzám azonban a szabadtéri élmény az RTL Klub révén jutott el. A kereskedelmi televízió pedig hirdetésekkel törte meg a színházi előadás hangulatát, és az intimbetét, a hüvelygomba, a fogamzásgátló, a prosztatanagyobbodás közismert dalok füzérévé fokozta le a műsort. Nem tudhatom, hogyan hatott volna olyan tévében, ahol nincs hirdetés, vagy van ugyan, de nem a drámai csúcspontok előtt. Azt viszont tapasztaltam, hogy a közvetítő és közvetlen meghatározó közeg befolyásolta a hatást. Ezt a torzító jelenséget kéne valahogy belefogalmazni az Általános médiaismeret következő kiadásába.