Végre megszólalt Fodor Gábor is. A még mindig csak ötvenegyedik évében járó politikai veterán hajdani barátjáról, Orbán Viktor miniszterelnökről beszélt, mellékesen pedig elejtett egy megjegyzést szűkebb érdeklődési körömről is. A Magyar Narancs digitális változatában kifejtette: „Az állami médiát szüntetnénk meg, ami a közmédia jelenlegi formája.” Hozzáfűzte, hogy véleménye nem irányul a közszolgálati médiumok ellen; a választási győzelem után is szükség lesz rájuk.

A Liberálisok nevű pártocskának bizonyára van médiakoncepciója, ha már vezető személyisége a nyilvánosság előtt jellemezte a közmédia sanyarú helyzetét. Olvastam az MSZP médiakoncepcióját, és tudok arról is, hogy a Bajnai-féle Együtt 2014 szintén dolgozik ilyesmin. A töredékekből kuszaság rajzolódik ki, noha elismerem, hogy az ellenzéki összefogás, a választási győzelemhez minimum szükséges megegyezés szempontjából nem sokat számítanak a nyilvánosságról vallott elképzelések. Ha akadt két párt 1994-ben, amelynek médiafelfogása gyökeresen különbözött, az az MSZP és az SZDSZ volt, mégis koalíciót kötöttek. Ezzel együtt sem valószínű, hogy a politikailag súlytalan Fodor Gábor megjegyzésére riadtan futottak volna össze az ellenzéki politikusok.

Engem is csupán azért foglalkoztat, mert az a benyomásom, hogy a rendszerváltás óta egy valamiben közös nevezőre hozható a politikai elit. Éppen hatalomra került része mindig kötelességének érezte, hogy kisajátítsa a közszolgálati médiát. Legföljebb abban volt különbség közöttük, hogy a baloldali-liberális kormányzatok csöndesebben, szégyenlősebben foglalták el a bizalmi helyeket. S bár a Fidesz tökélyre fejlesztette a bekebelezési technikát, az ellenzéki csoportokról sem képzelhető el, hogy ha netán jövőre legyőznék Orbánékat, a közmédia ügyében önmegtartóztatást tanúsítanának. Ahhoz olyan médiaszemléletre volna szükség, amelynek alapjai hiányoznak a magyar politikai kultúrából.

Ha megkérdeznének az ellenzéki oldalon, hogy az esetleges választási győzelem után mit kezdjenek az állam és a nyilvánosság viszontagságos kapcsolatával, azt javasolnám: ne hallgassanak Fodor Gáborra. Ne csak az állami médiát szüntessék meg, hanem a közmédiumokat is, nehogy véletlenül kísértésbe essenek! A felszabaduló aprópénzt pedig, bagatell hetvenvalahány-milliárd forintot fordítsák közszolgálati tartalmú műsorokra, amelyek készítésére bárki pályázhatna.