Médianapló

Médianapló - Hogyan hasznosítható a helyi érték?

2013. augusztus 03. 10:32 - Zöldi László

A felsőoktatás körül megint forrnak az indulatok. Orvos képzettségű oktatáspolitikus kitalálta, hogy úgynevezett közösségi főiskolákat kéne létrehozni, amelyek helyi igényekre építkező szakképzésre vállalkoznának.

 

Néhány napja arról tűnődtem, hogy tágabb szakmámban, a kommunikációban a tavalyelőtti harminchét válfajhoz képest az idén már csak tizenötre lehetett jelentkezni. Az oktatási kormányzat olyan helyzetbe hozta a felsőoktatási intézményeket, hogy éppen azokat az alkalmazott szakirányokat szüntették meg, amelyeknek helyben alakultak ki a személyi feltételei, ráadásul a helyi igényeket próbálták kielégíteni. A minisztériumi elv szembe került a minisztériumi gyakorlattal, de van ennél cifrább összefüggés is. Baj van az elvvel.

 

Ahol tizenegy éve dolgozom, az online újságírás bázisának számít; munkánkat nyolc ifjúsági Pulitzer-díj szegélyezi. A nyíregyházi főiskola kommunikáció szakos hallgatói több díjat hoztak el az amerikai újságírást megújító Joseph Pulitzer szülővárosából, Makóról, mint a többi felsőoktatási intézmény diákjai együttvéve. Ehhez képest az újságíró-képzés haldoklik, az idén aligha lesz már pályázó Makóra. A főiskolának van még néhány helyi igényeken túlmutató sajátossága. Például az ügyviteli, a pilótaképzési és az alkalmazott diplomatákat kibocsátó szakirány.

 

Az ügyvitelen nemcsak gépírást, gyorsírást, titkárnői tevékenységet tanítanak, hanem számítógép-kultúrát és titkárságvezetést is. A végzettek között akadnak világbajnokok, és volt nyíregyházi diákok adják a gyorsíró válogatott meg a parlamenti gyorsírók többségét, a vezérigazgatói titkárságok közül pedig rengeteget vezetnek. A főiskola hagyományosan a mezőgazdasági repülőgép-pilóták fellegvára is. Leginkább innen kerül ki a magyar légiközlekedés utánpótlása: a civil és katonai pilóták, sőt külföldi munkahelyekre is jut belőlük. A nemzetközi szak „csak” főiskolai végzettségű hallgatói nélkül elképzelhetetlenek a nagykövetségek és a konzulátusok. Őket ugyanis nem karrierdiplomatának képezik, hanem külügyi hivatalnoknak.

 

Ezeken a szakirányokon nem föltétlenül a helyi igényeket elégítik ki, hanem az országosokat is, ráadásul egyedülálló módon. Megérdemelnék a kormányzati oktatáspolitikusok megkülönböztetett figyelmét, ha egyáltalán értik, hogy mire gondolok.       

komment
süti beállítások módosítása