Orbán Viktor felkészült az Európai Parlament tegnapi vitájára. Abból az előfeltevésből indult ki, hogy Strasbourgban „elítélik” majd a magyar kormányt, ezért stílszerűen a bírósági metaforát választotta. Még nem ismerhetem a másnapi (mai) szavazás eredményét, az viszont már bizonyos, hogy a támadásszerű védekezés meg nem tervezhető részében a miniszterelnök vereséget szenvedett.

Utalásaiból azt vette ki Cohn-Bendit, az uniós zöldek frakcióvezetője, hogy az Európai Unió hatalomgyakorlása a Szovjetunióéhoz hasonlít. Kíváncsi lettem, vajon Orbán milyen összefüggésben szokta használni a Brüsszel szót. Ezt találtam: „Az új brüsszeliták, akik a Varsói Szerződést és a KGST-t védték és szolgálták, amikor mi hazánk függetlenségéért és Európa újraegyesítéséért dolgoztunk, kioktatnak bennünket európaiságból.” (Magyar Nemzet, 2002.12.14.) „Az euró minél gyorsabb bevezetése nem Brüsszel kívánalma, hanem a magyar gazdaság érdeke, de azért nem bármi áron.” (Magyar Hírlap, 2006.09.28.) „Brüsszel nem Moszkva. Brüsszelben sok mindent mondhatnak, de azt vagy nem hallgatjuk meg a rádión, vagy azt mondjuk, hogy na jó, nem esszük azt olyan forrón, mármint azt a kását.” (tv2, 2011.05.01.) „Aki Brüsszelben soha nem vállal konfliktust, az nem képviselheti jól a hazáját.” (Magyar Nemzet, 2011.12.24.) „Nem attól lesz az európai gazdaság versenyképes, hogy Brüsszelből meg akarják mondani, milyen méretű tyúkketrecben kell tartani az állatokat.” (ATV, 2012.04.12.) „Azzal a fejjel, és úgy, ahogy Brüsszelben gondolkodnak, nagyon nehéz lesz kijutni a válságból.” (Magyar Rádió, 2012.11.16.)

Orbán Viktor egyikben sem hasonlítja Brüsszelt Moszkvához, az Európai Uniót pedig a Szovjetunióhoz. Politikai tehetsége nem föltétlenül abban nyilvánul meg, hogy tudja, mit kell mondania. Abban inkább, hogy tudja, mit nem szabad kimondania. Akadt azonban egy munkatársa, aki tegnap ezt a taktikát nem fogta fel. Szájer József óvatlanul kimondta azt, amit a miniszterelnök legföljebb gondolt. A vitát koncepciós perhez hasonlította, bár hozzáfűzte, hogy a sztálini Szovjetunióban több lehetőséget adtak a védekezésre, mint a strasbourgi ülésteremben. Azt hiszem, ez volt az a pillanat, amikor a képviselők megértették, hogy a magyar kormánynak miért más a demokráciáról vallott elképzelése. Ha ma az Európai Parlament csakugyan elmarasztalja Orbánékat, akkor remélem, a miniszterelnök megköszöni Szájer Józsefnek, hogy felnyitotta a tegnap még hezitáló nyugat-európai politikusok szemét.