Hat felsőoktatási intézményben tanítottam, a legtöbbet, tizenegy évet a Nyíregyházi Főiskolán. Nem csoda, ha leginkább volt nyíregyházi kommunikáció szakosokkal tartom a kapcsolatot. Budapesten huszonegyen helyezkedtek el, és legalább még tízen dolgoznak a főváros vonzáskörzetében. Ma este találkozunk a Jedermann nevű kocsmában.

Dávid, a szervező eredetileg nyolc személyre foglalt asztalt, a digitális levelezésből azonban kiderült, hogy további négyen biztosan jönnek, erre föl rendelt még egyet. Este hétkor kezdődik a buli, Levente azonban csak tízig ér rá, mert kezdődik az éjszakai műszakja. Sándor viszont csupán tízre érkezik, mert addig tart a műszakja, barátja, András pedig ügyeletes a szerkesztőségben. Ebből is érzékelhető, hogy a még huszonéves tanítványaim már nem találkozgathatnak csak úgy. Munkát találtak, bedolgozták magukat, és ha szólítja őket a kötelesség, nincs mese, föl kell állni az asztaltól, vagy fáradtan ülnek le hozzá.

S bár újságírónak indultak, díjakat is nyertek, nem mindegyikük vert gyökeret a médiában. Dávid rendezvényszervező egy Buda környéki kisvárosban, Kriszta színésznő egy alternatív társulatnál, Judit honlap-szerkesztő egy biztosítónál, Ferenc rendszergazda egy távközlési cégnél, Attila videós szabadúszó, Hajni diákmunkát szervez, Sándor banktisztviselő, Levente digitális kukkolók bankkártyáit ellenőrzi. Az Isten is újságírónak teremtette őket, de legalább van olyan munkájuk, amelyben hasznosíthatják a kommunikációs ismereteiket. Ma este velük lesz még az online újságíró Zsuzsi és Pisti, némi késéssel érkezik a sportújságíró András, és talán megérkezik az online-os Zsófi és Kármen is. Anikó pedig hivatalban dolgozik ugyan, mégsem veszett el az írás számára, nemrégiben jelent meg az első novelláskötete. Kértem is, hogy hozzon magával egy példányt, hadd lapozgassunk benne.

Dáviddal nem mindenkit értünk el telefonon vagy villámpostán. Mindazonáltal sok tanítványom olvassa e médianaplót. Hamarosan itt a dél, kicsomagolják az ebédre szánt szendvicset, és a számítógép képernyőjén megnézik, vajon mit írt ma a tanárúr (így, egybeírva és -mondva szoktak emlegetni). Épp ebben a pillanatban szereznek tudomást a volt nyíregyházi újságíró-palánták találkozójáról. Várjuk őket is a Ráday utcai kocsmában, a 48 vagy az 58 alatt, a lényeg, hogy a Jedermannban. Legföljebb a háromhoz tolunk még egy-két asztalt.