Tegnap este láttam egy dokumentumfilmet, Embervadászat Bin Laden után címmel sugározta a HBO. Nyugalmazott CIA-ügynökök számoltak be arról, hogy a 2001. szeptember 11-én történtek után miként indítottak hajszát az Al-Kaida ellen. Elmondták, hogy a Fehér Ház 12 pontból álló vallatási listát hagyott jóvá, nyolc a hagyományos kínzások közé tartozott. Arra jutottak, hogy a nem hagyományos módszerek hatékonyabbnak bizonyultak. Azok, amelyek a vallatóktól tudást és beleérző képességet igényeltek.

Nem mintha hasonlóságot fedeznék föl egy terrorista és egy Erdélyből érkezett vendégmunkás között, de a hazai nyilvánosságban egyöntetűen kedvezőtlen visszhangot váltott ki, hogy az izsáki rendőrségen meghalt egy romániai magyar férfi. A Fejér Megyei Hírlapban e haláleset nyomán napvilágot látott egy nem túl hosszú, ráadásul számokkal tarkított cikk. Kiderül belőle, hogy a tavalyi 87 följelentésből az ügyészség negyvenben szüntette be a nyomozást. 13 ügyben nem hitelesítette a hivatalos eljárás keretében elkövetett bántalmazást, két kényszervallatásról azonban már ítélet is született.

A rendőrök házkutatás során állítottak elő egy személyt, akit az őrsön megvertek. Az egyiket felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság. Ha szolgálat közben még egyszer megver valakit, le kell ülnie a büntetést, irgum-burgum. A másik rendőr áldozata el sem jutott az őrsre. Mint lehetséges tanút látogatta meg a rend túlbuzgó őre, s hogy jobb belátásra bírja, elagyabugyálta. Az eredmény bordatörés, másfelől felfüggesztett börtönbüntetés, ejnye-bejnye. Mellesleg a fehérvári újságíró ezt a címet adta cikkének: Halálos vallatás nem volt. Minő szerencse.

Fejérnél van népesebb és csekélyebb lélekszámú megye, átlagosnak mondható. S ha a fővárost is beleszámítjuk, akkor húsz megyével szorozható az egyelőre „csak” 13+2 bántalmazásról írt följelentés. A sértettek szerint tavaly a magyar rendőrök 300 embert noszogattak veréssel a tanúskodásra, illetve az elkövetett - vagy el nem követett - bűnök bevallására. Ebből hússzor kettő, azaz negyven bizonyított, bár egy is sok volna, persze. A kényszervallatásnak nevezhető kommunikációs gyakorlat tehát korántsem elszigetelt jelenség. E hatósági szemléleten nem azért kéne változtatni, mert a nyilvánosság fránya képviselői amúgy is kinyomozzák a rendőrségi brutalitást. Hanem mert úgy rémlik, hogy baj van a magyar rendőrök tudásával és beleérző képességével.