Két közéleti személyiséget sodort össze a sors. Orbán Viktor ellenzékéhez tartoznak. Kovács László diplomata, még sosem láttam zakó nélkül. Ungvári Rudolf író, még sosem láttam zakóban. A diplomata nem lépi túl az udvariasság határait, az író szívesen használ erőteljes kifejezéseket. Kovács tegnap közölt cikket a Népszabadságban, Ungvári ma a Népszavában.

A diplomata uniós jegyzete így kezdődik: „Hazánk lakossága döntő többségének sokéves vágya, hogy megszabaduljunk a vasfüggönytől, szabad, demokratikus országban, jogállamban, kiszámítható és biztonságos körülmények között, növekvő jólétben éljünk.” Az újságban nyolc sor. Hazánknak tehát van lakossága, a lakosságnak van döntő többsége, és a többségnek vannak vágyai. Ez hármas birtokviszony, ami rengeteg egy félmondatban. Beértem volna ezzel is: ’Hazánk legtöbb lakosa arra vágyakozott, hogy megszabaduljunk a vasfüggönytől.’ Rövid és hatásos indítás, jöhet utána a szabadság, a demokrácia meg a többi. De ne legyünk elégedetlenek! A diplomaták nem arról híresek, hogy egyszerűen fogalmaznak.

Ungvári Rudolf beszédet mondott egy budapesti Churchill-szobor előtt abból az alkalomból, hogy 68 éve fejeződött be a második világháború. Történelmi tévedéseit már szóvá tette Aczél Endre a Galamus véleményportálon, ezért inkább a kulcsmondatot idézem: „Ma az euro-atlanti világ, vele együtt az Európai Unió főhivatalnokainak jelentős része belefáradt Magyarországba, a felszín alatt kialakult tekintélyuralmi rendszer kívülről nehezen megragadható tüneteivel való hadakozásba.” Ez csak hét sor az újságban, és a hármas genitivus helyett csupán kettős található a gondolatmenet elején. A második félmondat azonban fáj. Nem lehetett volna úgy megírni, hogy ama főhivatalnokok azért fáradtak bele Magyarországba, mert Brüsszelből nehezen ragadhatóak meg a felszín alatti tekintélyuralom tünetei? Vajon a nyakatekert eszmefuttatást miként mondta el egy szuszra a szónok? Nem figyelmeztette az írói énje, hogy egyszerűbben kellett volna fogalmaznia? Mellesleg ha az Ungvári-cikk szerkesztője érzékelte is a bonyolult szöveget, nem nyúlhatott hozzá, hiszen így hangzott el a szobornál.

A két ellenzéki személyiség túl van a hetvenen, a stílusuk már aligha változik. Ha úgy hozza a sors, elücsörgök velük a lövészárokban, de arra nem kérném meg őket, hogy írják meg Dávid unokám helyett a fogalmazás leckét.