Fiatalok között élek, egyik tanítványom hívta föl a figyelmet Ujj Zsuzsira és Spenótra. Underground zenekaruk állítólag érdekes számokat játszik. A világhálón meg is leltem slágerüket, a Nuku kuki, nuku nuni-t, amelynek vérpezsdítő dallama kísértetiesen hasonlított kedvenc rock and roll énekesem, Little Richard Tutti Fruttijára. A magyar szöveg egy kamasz fiú vágyakozásáról ritmikusan árulkodik, imigyen: „Láttál-e pinát, / Mert én még nem.”

Hm, ez mintha jobban hangzana az eredetiben: „Awop Bopa A Loo Mop Alop Bom Bom.” Innen az ötlet. Ha már öreg fejjel igyekszem kihasználni a XXI. századi technika kínálta lehetőségeket, és néhány évtizednyi késéssel megnézem a régi koncerteket, amelyekre Magyarország nemzetközi elszigeteltsége miatt nem juthattam el, akkor az úgynevezett Lyrics felvételeken akár meg is kereshetném azokat a töltelékszavakat, amelyekkel annak idején a döccenő rímeket pótolták az előadók. Nem jelentenek ugyan semmit, de legalább kitöltik a helyet két értelmes kifejezés között. Íme, a rögtönzött és nyilván bővíthető gyűjtemény:

Ahh ahh

Bama lama bama loo

Bang bang bang boom boom boom

Be bap a lula

Bobobobobobobey

Boom boom boom

Brrrrrrrrrr

Cry ay ay ay ay

Dadada dadada

Hey hey hey

Huhuhu

Lalala lalala lala

Manamana manamana

Nana nana na

Oh oh oh

Oh, yeah

Ooh baby

Ooo ooo

Qqq qqq

Ratatatata

Rrrrrrrrrrr

Shanana shanana

Shalalalala

Trrrrrrrrr

Uhh uhh uhh

Wanna hollala

Yeah baby

Yeah yeah

A huhuhu-ban nem vagyok biztos. Lehet, hogy who-nak kéne írni és húnak ejteni? Így talán volna némi értelme. A többi helykitöltő elem azonban közismert a világhírű rock számokból. Isten bizony megértem, ha találékony szerzőink, Ujj Zsuzsi és Spenót igényesebbek, és az értelmetlen halandzsákat a kukis, nunis fiatalság életérzésévé magyarítják.