Minden álláspontot tisztelek, amelyet kimondója-leírója névvel vállal. Egyet sem, amelynek szerzője álnév mögé bújik. Ehhez képest tegnap még jól is jártam, mert a Miért az állam díjazza az újságírókat? című jegyzetem 41 kommentelője közül csupán kettő hülyézett le. (Leginkább egymással voltak elfoglalva.)

Egyetlen mégis akadt, akinek adok a véleményére. ’tatamin’ ezt fejtegette: „Laci, miért pont az újságíróknak ne adjon díjat az állam? Adjon csak, de nézze meg, kinek!” Sorait tegnap 15.02-kor adta közre. Akkor még aligha tudhatta, hogy Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter közli a nyilvánossággal: elege van Szaniszlóból, megunta az újságírók díjazását, és az adományozás jogát tovább passzolta egy „független” testületnek, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, „így sem a miniszter, sem a minisztérium nem fogja minősíteni politikai újságírók munkáját”.

Nem lepődnék meg, ha e fejlemény láttán ’tatamin’ visszaszívná a kérdését. Ő is tudja, hogy a Szalai Annamária irányította médiahatóságnak kizárólag Fideszhez közeli kurátorai vannak, és az intézménnyel kapcsolatban a ’független’ jelző legföljebb fenntartással használható. Ráadásul a miniszter félreérti a Táncsics-díjat, ha úgy véli, hogy politikai újságírók minősítésére szolgál. De tételezzük fel, hogy a médiahatóság is magáénak vallja ezt a felfogást! Abszurdnak hat a jelenet, amint 2014. március 15-én, a magyar sajtó napján Szalai Annamária kitünteti Avar Jánost vagy Mészáros Tamást az ATV-s Újságíróklubban végzett áldozatos munkájáért.

Egy okkal több, hogy az újságíró szervezetek függetlenítsék díjazási gyakorlatukat az államtól. Ne gondolják a világnézetileg összekülönbözött kommentelők, hogy ez lehetetlen! Engem hívott már meg előadni a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, és jól elbeszélgettünk. Szakkérdésben pedig szívesen fordulok tanácsért a Magyar Újságírók Közösségének egyik alapítójához. Mi több: öt újságíró szervezet közösen dolgozta ki a magyar újságírók etikai kódexét, érdekvédelmi szempontjait, és a MÚOSZ honorárium-táblázata is élénk érdeklődést váltott ki a másik négy szakmai szövetségben. Eddig is voltak közös ügyeink, amelyekben a világnézeti különbségektől függetlenül értettünk egyet. Talán most is megegyeznénk abban, hogy az új díjat Mikszáthról, Adyról, vagy amit ’tatamin’ javasol: Móricz Zsigmondról nevezzük-é el.