Végre valaki, akivel érdemes vitatkozni a média szó használatáról. A jelentéséről ugyanis többé-kevésbé kialakult a közmegegyezés. A neves filozófus, Tamás Gáspár Miklós sem indulhat ki másból, mint abból, hogy a ’medium’ latin kifejezés, és középsőt, közbülsőt, átvitt értelemben közvetítőt jelent, amely ismeretelméletileg közvetlen meghatározó is.

Ha például egy médium, mondjuk egy pénzéhes jósnő lefüggönyözött szobába ülteti a gyászoló özvegyet, és térdével mozgatja az asztalt, hogy megjelenjen a férj szelleme, akinek a síri hangján ő szólal meg, akkor bizony irányítja a kapcsolatteremtés (kommunikáció) folyamatát. Mellesleg a médium hírközlési értelemben közvetít két fél között. Az egyik a politikusok, a másik az állampolgárok köre. Ezt a tájékoztatási-tájékozódási folyamatot imigyen foglalta össze Kovács György, az ORTT egykori elnöke: „A média a politika infrastruktúrája, amivel eljut az üzenet a választóhoz.” (Magyar Hírlap, 2004. április 26.) Ennél több is persze a média, a részletekre azonban ezúttal nem térnék ki, mert megérkeztünk témánkhoz, a médiához.

A jegyzet elején említett filozófus Gyehenna címmel publicisztikát közölt a Magyar Narancs legutóbbi számában. A figyelemre méltó tartalmat azért mellőzőm, mert a szerző ötször használta a ’médiák’ kifejezést, egyszer pedig ’rezsimmédiáknak’ minősítette a kormányhoz húzó szerkesztőségeket. Ha egy iskolázott, művelt ember hatszor biggyeszti a médium latin többes számához, a médiához a magyar többes számot is, akkor bizonyára megfontolta a döntést. Olyan közéleti személyiségekkel együtt, akik hasonlóképpen jártak el. Közéjük tartozik Andrassew Iván, Bánó András, Deutsch Tamás, Éles István, Hajdú István, Haraszti Miklós, Javorniczky István, Kéri László, Kuncze Gábor, Magyar Bálint, Medgyasszay László, Mészáros Tamás, Miklós Gábor, Nyers Rezső, Orbán Viktor, Pető Iván, Pozsgay Imre, Széles Gábor, Torgyán József, Tölgyessy Péter, Tőkés László, Várkonyi Tibor és Vince Mátyás.

A névsor vegyes, hosszú és ijesztő. El is tűnődtem, hátha nem nekem van igazam, hanem nekik. Erősnek vélem ugyan az érveimet, kifejtésük helyett mégis inkább kompromisszumot ajánlok. Fogadják el tőlem, hogy a latin többes szám médiát nem érdemes a magyar többes ’k’-jával megfejelni. Én pedig elfogadom, hogy a latin egyes szám médiumnak lehet magyar többese: a médiumok.