Készülök egy dokumentum-összeállításra a címben olvasható politikusról. A határon túli magyar portál szerkesztője azt kérte, hogy a február második hetében felbukkant Magyar Péter előéletéből is szedjem össze a legérdekesebb jellemzéseket. A baj csak az, hogy ilyenek alig vannak.

Egy riport 2007-ből, amikor két jogász egyetemista, Gulyás Gergely Győző (igen, jelenleg a miniszterelnökséget vezető miniszter) és Magyar Péter harcolt a rendőrséggel, hogy minden pénteken tüntetést szervezhessenek a Parlament előtti térre. Az utóbbi tucat évnyi kihagyás után, 2019-ben tűnt föl a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként. Csakhogy az újságírók nem rá voltak kíváncsiak, hanem a cégre. Volt egy CSOK-botránya is a Balaton partján, de azok a fránya firkászok nem őt kérdezték az üdülővásárlás körülményeiről, hanem Varga Judit államtitkárt, majd minisztert.

Sokáig egy közéleti személyiség oldalbordájaként tengette az életét, és most, íme, az ellenzéki és a független médiumok munkatársai a kegyét keresik. Két hónap alatt végigjárt egy sor szerkesztőséget, befutott, tényező lett. Tegnap délután a Klubrádió székházába is megérkezett, hatvanhárom percre ült be Bolgár György beszélgetős műsorába. Ebből vontam le következtetést a médiaszemléletéről és az újságíró-kezeléséről.   

Gerő András, a nemrégiben elhunyt történész volt híres arról, hogy kikérte magának, ha a rádió- vagy tévéstúdióban valaki félbeszakította az okfejtését. Ő viszont előszeretettel szólt közbe, ha vitapartnerei fejtették ki az álláspontjukat. E jellegzetesen professzori magatartást sajátította el Magyar Péter is. Gerőnél udvariasabban, de azért félreérthetetlen módon.

Tegnap már túl volt azon, hogy az egyik ellenzéki portál oknyomozásról elhíresült munkatársát propagandistának nevezze. Becsületére válik, hogy a minősítést visszaszívta, mégis az a benyomásom, hogy új helyzetében a „jobb” körökben mozgó személyiség beszél belőle, aki a Fidesz-közegben tanult médiaszemléletet és újságíró-kezelést. A közte és a médiafogyasztók közt közvetítő szakembereket szükséges rossznak tartja, a legszívesebben még a kérdéseket is ő tenné föl magának.

Erre volt is példa a tegnapi műsorban, holott a magyar sajtó egyik legjobb kérdezője ült vele szemben. Mindazonáltal e magatartásformának érzékelhető a fonákja is. Magyar Péter pillanatnyi sikere a magával hozott tapasztalatokban gyökerezik. A fideszes propagandagépezetet belülről ismerte meg, ezért képes kiszámítani a karaktergyilkosság lehetséges mozzanatait. Ügyesen reagál, vagy ami még jobb: be-bejelenti, hogy a lejáratás milyen szakaszára lehet számítani.

Már megírtam, hogy nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy Varga Judit közösségi kommunikációjában a férje jelentős szerepet játszott volna. Ezt Magyar Péter vissza is igazolta az egyik interjúban. Eme üzenőfali tevékenységet ötletesen alkalmazza a kormányváltó megnyilvánulásaiban. Egyszóval felemás a kép. Attól tartok, a pályakezdő ellenzéki politikusnak nehéz lesz leszoknia arról, hogy gyanakvással hallgassa a nyilvánosság képviselőit.

Kétségkívül van oka az ódzkodásra, mert az egyik oldalon az árulót látják benne, a másikon pedig a kollaboránst. Mégis jót tenne neki, ha eltűnődne a változtatáson. Ha csakugyan komoly szerepet akar játszani a közéletben, nemcsak akkor kell elfogadnia az újságírók közvetítését, amikor haszna származik belőle. Akkor is, ha arra noszogatják, hogy indokolja meg a döntéseit.

A bejegyzésem utáni összeállításban eltérek a Médianapló hagyományától. Egy helyett kétszer tíz mondatot közlök a tegnapi beszélgetés legjellemzőbb mozzanataiból. Elvégre olyan közszereplővel ismerkedtünk meg, akitől egyetlen interjúban kétszer tíz továbbgondolásra érdemes mondatra is telik.    

Tíz árulkodó mondat Magyar Pétertől (Klubrádió, 24.04.12.)

Elérkezett egy olyan pillanat, amibe én beléptem.

Nem sokat alszom, fogytam kilenc kilót.

Menet közben én is alakulok.

Mindig pörgök.

Valahogy hozzám tapadt ez a fehér ing.

Nem szeretek túldicsérni másokat.

A nép bölcsességére kell hogy bízzam magam.

Szerintem abban értsünk egyet!

Ne tegyen fel költői kérdéseket!

Na, zárjuk le!

Tíz tartalmi jellegű mondat Magyar Pétertől (Klubrádió, 24.04.12.)

Mi egy garázscég vagyunk.

Napról napra többen vagyunk, bármit is tesz a hatalom.

Anyagilag több ezer ember támogat minket.

Elhitték az emberek, hogy változás kell.

Előbb választást kell nyerni, más út nincs.

/Az ellenzéki pártokról/ Egyre kevesebb a konc, de még mindig azon marakodnak.

Az ellenzéki miskolci polgármestert „megették” az ellenzéki pártok.

Egy hónapon belül hazahoznánk az uniós pénzeket.

Gyenge nemzetállamokkal nem tudunk erős Európai Uniót létrehozni.

Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz felhívás a harmadik világháborúra.

 Bár abból kéne kiindulni, ami ma reggel hangzott el a Magyar Rádióban, mégis visszanyúlok a figyelemre méltó megjegyzés idei rokonához. Az Alapjogokért Központ nevű civil szervezet alapító-igazgatója, aki egyúttal a KESMA-lapok kuratóriumi elnöke is, egyszóval a kormánytól teljesen független két szerveződés atyja nemrégiben kijelentette: „Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Ezt Kósáné Kovács Magda mondta. Vagy Kovács László.”

Most akkor az egyik Kovács vagy a másik Kovács? Vajon túlzás-e azt firtatni, hogy ha Szánthó Miklós ennyire beleártotta magát a közéletbe, akkor talán illene tudnia, hogy az idézett szállóigét Kósáné Kovács Magdának tulajdonítják. A másik Kovácshoz pedig azt, hogy „Nem közvélemény-kutatást, hanem választást akarunk nyerni.” Ezt is illene tudni, már csak azért is, mert mindkét mondás eredete homályba vész. Akik nyakra-főre idézik őket, azoknak becsületére válik, hogy nem keverik össze a két Kovácsot. Következetesen tévednek.

A szocialista politikusok kezdetben hangsúlyozták ugyan, hogy nem ők találták ki a közkeletű szólásokat, de lassanként beletörődtek, hogy az idézők nem hallgatnak rájuk. Ha ugyanis kevésbé ismert véleménymondók állnak elő ütős, szellemes gondolatokkal, akkor ahhoz, hogy egy szólás közszájon forogjon, és esetleg szállóigévé váljon, kell a (hír)név is. Az a benyomásom, hogy a két régi vágású politikus nem vette nevére az említett szállóigéket, hanem rájuk tukmálták.

Kovács László 1939-ben született, Kósáné Kovács Magda egy évvel később. S mert a szállóigék eredetét évtizedek óta kutatom, megkérdeztem tőlük. Egymástól függetlenül ugyanúgy válaszoltak. Kósáné francia szakos tanári diplomát szerzett, és elmesélte, hogy nem tudja ugyan megnevezni az ősforrást, ám az egyetemen foglalkozott a XVIII. századi, felvilágosodást előkészítő filozófusokkal. A francia főúri szalonok sztárjaival, és közülük valaki mondotta azt a fránya szállóigét.   

Ezt az úgynevezett Tocsik-per idején, egy szombat délelőtti rádióműsorban hangsúlyozta is, az idézők azonban ezt már elfelejtették. Azt én fűzöm hozzá, hogy a nagy hírre vergődött mondást először Julius Caesar ejtette ki a száján, több mint kétezer éve. A felesége tisztességét sosem vonta kétségbe, de az asszony öltözködését az ókori Rómában sokan túl kacérnak tartották. A latin aforizma középkori keresztény szerzetesek közreműködésével jutott el a francia szalonokba, és onnan került át a XX. században a budapesti bölcsészkar francia szakára.

Kovács László meg is nevezte a neki tulajdonított szállóige forrását. Azért nem vélem ősforrásnak, mert a veterán magyar politikus Edward Heath brit miniszterelnöktől hallotta. Azt pedig még nem sikerült kikutatni, hogy a konzervatív államférfi kinek az okfejtését gondolta tovább, és tette a magáévá. A magyar politikus a Magyar Rádió egyik külpolitikai műsorában hivatkozott is a brit forrásra, akik azonban azóta tucatszámra idézték a mondást, ezt már nem tudják, vagy elfelejtették.

A bejegyzésem utáni összeállítás tanúsága szerint a közmegegyezéses tévképzetet Kovács László tudomásul vette. Bele is nyugodott, hogy mindenki neki tulajdonítja. Egyetlen kivétel akadt, a Nézőpont Intézet elemzője. Pálfai Milán a Magyar Rádió hírmagazinjában Magyar Péter hirtelen jött népszerűsége ürügyén fogalmazott imigyen: „Szokták mondogatni, hogy nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást.” Kijelentését jóhiszeműen úgy értelmezem, hogy ő legalább nem tulajdonította Kósáné Kovács Magdának.

Egyebként az, hogy a magyar politikusok szívesen merítenek a határon túli kultúrák szállóige-terméséből, akár jelenségnek is vélhető. Az összeállításból kiderül, hogy például a jelenlegi miniszterelnök az első országlása idején be is vallotta: a kormányzati családpolitika gyakran idézett alaptételét egy francia politikus választási kampányából kölcsönözte. Az már a sors iróniája, hogy e technikát a legnagyobb hazai ellenfele „szentesítette.”             

:   

Tíz mondat a szállóigékről

Egy nőnek nemcsak tisztességesnek kell lennie, hanem annak is kell látszania. (Julius Caesar)

Nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani. (Karinthy Ferenc író, Napló, Littoria Könyvkiadó, 1993)

Mindenki tudja, nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. (Pallagi Ferenc újságíró, Népszava 1993. július 31.)

Azt, hogy „három gyerek, három szoba, négy kerék”, először egy francia polgári politikus mondta, pedig erőteljesen szociális tartalmú. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2000. december 27.)

Mindig érvényes mérce, hogy nem közvélemény-kutatást, hanem választást akarunk nyerni. (Kovács László szocialista politikus, 168 Óra, 2004. január 5.)

Egy kiérdemesült szocialista elvtársat szeretnék idézni, aki szerint nem közvélemény-kutatásokat, hanem választásokat kell nyerni. (Kövér László Fidesz-politikus, Magyar Hírlap, 2016. július 2.)

Megtanultuk Dávid Ibolyától, hogy nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. (Bombera Krisztina műsorvezető, ATV, 2017. június 19.)

A politikában nincs szerzői jog. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, 2021. augusztus 26.)

Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Ezt Kósáné Kovács Magda mondta. Vagy Kovács László. (Szánthó Miklós, az Alapjohokért Központ főigazgatója, Hír TV, 2024. február 17.)

Szokták mondogatni, hogy nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást. (Pálfai Milán politológus, a Nézőpont Intézet elemzője, Magyar Rádió, 2024. április 12.)

 A kormánytól többé-kevésbé független sajtóban kikristályosodott, hogy az állami propagandagépezet elvesztette a fonalat. Legföljebb a cikkírók nem a fonalas hasonlattal jelezték a kormányzati kommunikáció zavarát, hanem azt fejtegették, hogy csődöt mondott, már nem ő határozza meg a közéleti napirendet, kullog a fejlemények mögött. Az okfejtésekben van igazság.

A kegyelmi botrány óta a Rogán-művek csakugyan elveszítette a kezdeményező készségét. Van azonban valami, ami óvatosságra int. A kegyelmi ügyet, a köztársasági elnök asszony lemondatása utáni helyzetet, az új államfő hitelességi válságát kétségkívül rosszul kezelték a nyilvánosság befolyásolására szerződtetett szakemberek. Amikor azonban a szintén lemondatott Varga Judit volt férje belépett a politikai térbe, némi bizonytalankodás után a propagandisták félsikert értek el

Magyar Péter fellépése a volt feleség kegyelmi ügyben játszott szerepéből következett ugyan, alkalmas lett viszont arra, hogy elterelje a figyelmet az állami képmutatás jelképéről, a pedofilmentő K. Endrének kieszközölt kegyelemről. Kínos persze, hogy az exférj a rendszer haszonélvezője volt, de a nyilvánosság kormányzatilag ellenőrzött nagyobbik részében elterjeszthették róla, hogy asszonyverő. Ez is erkölcsi vétség, de az általa kavart porfelhő eltakarja a Fidesz-szavazókat is megrendítő nagyobb erkölcsi vétséget.

Aligha véletlen, hogy tegnap, az országgyűlésben, egy ellenzéki kérdésre válaszolva imigyen szólt vissza Orbán Viktor: „Azzal, hogy a köztársasági elnök asszony lemondott, a Novák-ügy véget ért.” (YouTube.com, április 8.) Az olvasók figyelmébe ajánlom, hogy a miniszterelnök most már Novák-ügyről beszélt. A maga részéről lezárta a kegyelmi botrányt. A kérdés az, hogy ha már a kormányzati kommunikáció nem háríthatta el az úgynevezett Magyar-ügyet, legalább elkendőzheti-e vele a kegyelmi ügyet.  

A KESMA-lapok derékhada, a megyei sajtó nem is feszegette a két házastárs közti beszélgetésről készített hangfelvétel tartalmát. Azt, hogy az akkor még hivatalban lévő igazságügyi miniszter asszony kellemetlen epizódokat árult el a Völner-Schadl ügyet vizsgáló ügyészségről. Megszámoltam, a 18 megyei napilapban Magyar Péter felbukkanása óta, vagyis két hónap alatt 43 cikk jelent meg a kormányzati hatalomgyakorlásból kiábrándult ügyvédről. A cikkek mintegy kétharmada az „asszonyverő” Magyar Pétert állította pellengérre.

A maradék azokat a baloldalinak vagy liberálisnak vélhető személyiségeket hozta össze Varga Judit volt férjével, akiknek révén a propagandagépezet kimutathatta, hogy baloldali szavazók új messiása jelentkezett be a közéletbe. A hangfelvétel tartalmát jótékony (?) homály fedte a megyei sajtóban. Ami persze kétélü fegyver. Akik ugyanis a megyei lapok hatókörében élnek, és hallottak valamit harangozni a Varga-Magyar házaspár közti feszültséget növelő politikai mozzanatokról, állami információk híján az ellenzéki sajtóra fanyalodtak.

A nyilvánosság kisebbik részére, amely nem hallgatta ugyan el a házaspári purparlét, még az erkölcsileg kifogásolható hangfelvételt sem, de a felvétel tartalmi vonatkozásait hangsúlyozta. Vajon a vidéki (kisvárosi, falusi) Magyarországon a kegyelmi botránytól eltávolító házaspári veszekedések kormánypárti értelmezése hozott-e vissza szavazókat az állampártnak? Ez majd csak június 9-e után derül ki. Az azonban nyilvánvaló, hogy mostanában százezrek fedezték föl, mennyire egyoldalú a kormánypárti sajtó. Meg azt is, hogy léteznek az ellenzéki oldalon olyan fórumok, amelyek képesek legalábbis átmenetileg befolyásolni a közéleti napirendet.

Azt is megnéztem, vajon az országos terjesztésű és a kormányhoz közel álló szerkesztőségek miként foglalkoztak a Magyar Péter-jelenséggel. Ha beírjuk a keresőbe a kormánypárti sajtó két zászlóshajóját, az offline Magyar Nemzetet és az online Origót, akkor a legutóbbi két hónapban mintegy kétszáz cikk jelent meg a NER-ből kiugrott jogászról. A Magyar Nemzet munkatársai többnyire névvel válalták Magyar Péter elmarasztalását. Az Origo.hu munkatársai ritkábban vették nevükre a bántó megjegyzéseket. Mielőtt rátaláltak volna a csodafegyverre, az „asszonyverő” jelzőre, „Pszicho Peti”-t megvádolták, hogy „Feltehetően ajakrúzst használ és feltűnően sminkeli is magát.” Mi több: „Női napszemüveget visel.”

Ez emlékeztet az ősforrásra, amidőn országunk első embere a Parlamentben azt válaszolta Vona Gábornak, a kormánypártokat akkoriban veszélyeztető Jobbik elnökének: „A kormányzáshoz komolyabb eszközökre van szükség, mint egy szemöldökcsipeszre.” (Echo TV, 2017. szeptember 18.) A kijelentés élénk derültséget váltott ki a Fidesz- és kereszténydemokrata képviselőkből. Napjainkban zsákutcával kecsegtetnek a névtelen homoerotikus utalások a Magyar Péter-jelenség értelmezésében.

A karaktergyilkosság „asszonyverős” szakasza már ügyesebb, talán még életszerűbb is, mindazonáltal a szombati tüntetés százezres közönségére nem hatott. Vajon a kormányzati propagandagépezet megyei sajtónak szánt Magyar-akciója milyen hatást vált ki a vidéki Magyarországon? Ha az olvasó átfutja a bejegyzésem utáni összeállítást, joggal kérdezheti, hol vannak belőle a megyei lapoknál dolgozó újságírók mondatai. Sehol, ilyen mondatok ugyanis nincsenek. Holott mind a 18 újságnál akad olyan munkatárs, aki szívesen értelmezte volna a Magyar-jelenséget, akár a központi vonalvezetés jegyében is.

Felhívtam az egyik tanítványomat, aki megyei újságot szerkeszt. Azt kérte, hogy ne nevezzem meg, majd kibökte: „Csak nem gondolja Tanár úr, hogy a nagyfiúk megengedik, hogy a kisfiúk megszólaljanak?”              

Tíz mondat Magyar Péterről

A honi politikai paletta legfrissebb üstököse. (Forró Péter, Magyar Hírlap Online, 2024. március 18.)

Talpra Magyar Péter. (Ómolnár Miklós, Hír TV, 2024. március 18.)

Politikai messiás. (Velkovics Vilmos, Hír TV, 2024. március 20.)

Ha van igazi geci Magyarországon, az Magyar Péter. (Néző László, Hír TV, 2024. március 24.)

Ez a senki, ez a nímand. (Apáti Bence, Facebook.com, 2024. március 26.)

A takonygerincű. (Bayer Zsolt, Magyar Nemzet Online, 2024. március 27.)

Magyar Péter már egy politikai hulla, csak még senki sem szólt neki. (Megadja Gábor, Origo.hu, 2024. március 31.)

Jobboldalinak hazudott libernyák. (Gajdics Ottó újságíró, Magyar Nemzet Online, 2024. április 6.)

Már Magyar Péter nyakkendőjén is áthurkolódik a dollár jelének S betűje. (Horváth K. József, Magyar Hírlap Online, 2024. április 6.)

Hálószobatitkokat hozott magával, ráadásul azonnal összefeküdt Gyurcsánnyal. (Kiss László, Magyar Hírlap Online, 2024. április 8.)

 A legutóbbi napokban Pottyondy Edina cikizett, Lendvai Ildikó orbánozott, Kuncze Gábor balogozott, Fodor Gábor vitézyzett, Szanyi Tibor baloldalazott, Gálvölgyi János pedig hülyézett.

Amit művel, az maga a két lábon járó jellemhiba. (Kuncze Gábor liberális politikus Balog Zoltánról, Mozgó Világ, 2024/2-3.)

Zseniális városüzemeltetési szakembernek gondolom. (Rákay Philip publicista Vitézy Dávidról, Telex.hu, április 1.)

Vitézy Dávid jelenleg a hazai politikai élet legüdébb jelensége. (Fodor Gábor liberális politikus, Index.hu, április 2.)

Most kifejezetten ciki fideszesnek lenni. (Pottyondy Edina publicista, YouTube.com, április 2.)

Eddig nagyjából minden bejött neki. (Hanula Zsolt újságíró Magyar Péterről, Telex.hu, április 2.)

Budapesten nem nagy kunszt ellenzéki tüntetést szervezni. (Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Intézet kutatási igazgatója, Hír TV, április 2.)

Nevetségessé tette a várost. (Dézsi Csaba András győri polgármester Borkai Zsolt volt győri polgármesterről, Kisalföld, április 2.)

„Szövetségeseim” egy része nyíltan a bukásomat kívánta. (Veres Pál, az újraindulásról lemondott miskolci polgármester, Facebook.com, április 3.)

A magyar baloldal is töredezett a még jobban töredezett ellenzéki térfélen. (Szanyi Tibor ISZOM-politikus, Index.hu, április 3.)

Veszélyt jelenthet az egyébként halálsoron üldögélő, gyenge pártok számára. (Zila János politológus, az Alapjogokért Központ elemzője Magyar Péter mozgalmáról, Origo.hu, április 3.)

Ő volt az első fecske, aki beállt Magyar Péter mozgalmába. (Horváth K. József újságíró Nagy Ervin színészről, Magyar Hírlap Online, április 4.)

A hülyeséggel nem lehet vitatkozni. (Gálvölgyi János színész, Telex.hu, április 4.)

A baloldal gazsuláló szentélye, a Spinoza-ház. (Apáti Bence publicista, Patrióta, április 5.)

Volt egy akadémikus a szegényekért. (Dallos Zsuzsa újságíró Ferge Zsuzsa szociológusról, VeszprémiKukac.hu, április 5.)

Az MSZMP uralma a Fidesz képében él tovább. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Hang, április 5.)

Kormányváltás nélkül nem lehet javítani a kultúra állapotán. (Nagy Ervin színész, Magyar Hang, április 5.)

A kormányváltásból már nem lehet megélni. (Ágh Attila politológus, Klubrádió, április 6.)

Az új dollárcseléd, Magyar Péter. (Origo.hu, április 6.)

Én csak egy szikra vagyok, aki elindítja a motort. (Magyar Péter újdonsült politikus, Facebook.com, április 6.)

Egy társak és kontroll nélküli vezér néz szembe a népével. (Lendvai Ildikó szocialista politikus Orbán Viktorról, Népszava, április 6.)

A vagyont megszerző tőkés akárki lehet, nem csupán a miniszterelnök megbízható barátai. (Tóth Csaba Tibor politológus Magyar Péter Magyarországáról, Mérce.hu, április 7.)

 Magyar Péter, a tegnapi tüntetés szervezője azt írta a fészbukos üzenőfalára, hogy „a rendőrség szerint 250 ezer, a kormánypropaganda szerint 24 ezer, a valóságban 3-400 ezer ember” jelent meg a nemzet főterén. A következő bejegyzésben már óvatosabban fogalmazott, „több százezer” résztvevőt említett. Visszatért ama szókapcsolathoz, amelyet kint, a téren négyszer is megismételt.

Holott a szónoki emelvényről még csak letekinthetett a hullámzó és élénken reagáló tömegre. Úgy tapasztalom, hogy akik szervezik a tüntetéseket, hajlamosak fölébecsülni a résztvevők számát. Így jött ki egyszer a tüntetést megsaccoló Rákay Philipnek kétmillió Fidesz-hívő. A kijelentésből karriert csiholt a 2010 utáni Magyarországon, mentségére szóljon azonban, hogy az idő tájt talán még nem lehetett egy Google-alkalmazás révén feltérképezni a tüntetések színhelyét.

A köztér alapterülete megszerezhető a Földhivataltól. Ebből le kell vonni a műtárgyak (szobrok, szőkökutak, fák) által elfoglalt „szigeteket”, a maradék négyzetmétert pedig be kell szorozni a rajta elférők számával. A digitális alkalmazás szerint egy négyzetméteren négyen férnek el, ha egymáshoz szorulnak. Az álló tömeg szorzója tehát négy, a menetelőé és a térről kiszorulóké viszont csupán 2,5. Tegnap, a Kossuth téren úgy szorultak egymáshoz a tüntetők, hogy a hátsó sorokból a színpad széléhez préselték az elöl állókat. Láttam azonban ritkásabb sorokat, sőt a kamerák magasából nézve olyan „tisztások” tüntek föl a tömegben, amelyeket valamilyen okból nem töltöttek be az emberek. Így aztán hitelesebbnek vélem a 3,5-ös szorzót. A környező utcákban is voltak tüntetők, az ő esetükben inkább a 2,5-ös szorzót használnám.

A címben föltett kérdésre pedig azzal válaszolnék, hogy az említett szempontok alapján elkerülhető a kormányzati alábecslés és az ellenzéki fölébecslés. Így is százezren felüli szám jönne ki. Ami megnyugtathatná Magyar Pétert és társait, a kormánypártok és az ellenzéki pártok pedig megérezhetnék a veszélyt. Egy NER-ből jött politikus olyan húrt pendített meg a kormánnyal és az ellenzékkel elégedetlen választópolgárok lelkében, hogy a tegnapi rendezvényt egyetlen politikai erő sem hagyhatja figyelmen kívül.

A nyilvánvaló eredményhez képest Magyar Péter beszéde aránytalannak, elnyújtottnak hatott. Ő még nem tudja, amit rutinos ellenfelei, Orbán Viktor és Gyrucsány Ferenc már megtanultak. Félóránál hosszabban nem köthető le a tömeg figyelme. Újságíró lévén ezt rögtön átszámolom újságoldalra. Nos, a félórányi szöveg egy kolumnát (oldalt) tölt meg. Akkor hatásos igazán, ha a betűtengert vastagított és hangzatos alcímek törik meg.

A pályakezdő politikus körülbelül háromnegyed órányi beszédéből kiemeltem azokat a mozzanatokat, amelyek leginkább jellemzik a mondandóját.

Tíz mondat Magyar Pétertől (Facebook.com, 2024. április 6.)

Nemzeti menettel érkeztünk a nemzet csodálatos főterére.

Több százezren vagyunk itt személyesen. 

Én csak egy szikra vagyok, aki elindíthatja a motort.

Egy kis garázsból indulva megrengettük a húsz éves status quo-t.

Mi az, ami húsz éve változatlan? Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc párosa.

Lerázzuk magunkról az utóbbi évtizedek elitjének béklyóját.

Hallod-e te, Polt Péter, mit üzen a nép?

Adják vissza a hatalmat a népnek!

Lépésről lépésre, tégláról téglára vesszük vissza a hazánkat.

Olyan eredményt fogunk elérni, amely az első szög lesz a NER koporsójába.

 Bizonyítás nélkül nem állít semmit. (Losonczi Ágnes szociológus, Szocháló, 2003. szeptember 1.)

1985-ben a barátaim és az akkori férjem révén bekerültem egy elit szakmai társaságba, ahol megismerkedhettem a szociológia vezető tudósával, Ferge Zsuzsával. (Lévai Katalin szociológus, a Medgyessy-kormány esélyegyenlőségi minisztere, Complex Magazin, 2004/3.)

Az 1960-as években Ferge Zsuzsa szociológus megrajzolt egy árnyaltabb társadalomszerkezetet, szakítva a munkás-paraszt és a vele szövetséges értelmiségi képpel. (Molnár Éva szociológus, Tűsarok, 2005. május 25.)

A szociálpolitika nagyasszonya. (Élő Anita újságíró, Heti Válasz, 2005. június 9.)

Ha Ferge Zsuzsa társadalompolitikai eszméi felszínre kerültek volna, akkor Magyarországon rég nem ez a helyzet lenne, amiben most vagyunk. (Zsigó Jenő szociológus, Amadrom, 2005. december 12.)

Túl sok szegény embert látott már ahhoz, és túl sok nyomorúságról írt tanulmányt, hogy megszokja azt, amit maga körül lát. (Föld S. Péter újságíró, Klubháló, 2009. január 11.)

Ferge Zsuzsa az önök saját, házi szociológusa. (Rétvári Bence, az EMMI államtitkára, Hír TV, 2020. március 30.)

Nagyon elkötelezett volt az elesettek, a nyomorultak, a háttérbe szorítottak iránt. (Szelényi Iván szociológus, Klubrádió, 2024. április 5.)

Volt egy akadémikus a szegényekért. (Dallos Zsuzsa újságíró, VeszprémiKukac.hu, 2024. április 5.)

 A szociológia nagyasszonyából a szociálpolitika nagyasszonya lett. (Révész Sándor újságíró, Népszava, 2024. április 6.)

Benne sűrűsödik össze, amit gondolunk az ellenzékről. (G. Fodor Gábor politológus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, Origo.hu, 2024. március 24.)

Be akart robbanni, és megtalálta a megfelelő pillanatot. (Mráz Ágoston Sámuel politológus, a Nézőpont Intézet igazgatója, Index.hu, 2024. március 25.)

Magyar Péter egy újdonság. (Donáth Anna Momentum-politikus, Blikk.hu, 2024. március 25.)

Magyar nem vaktölténnyel tüzel. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, 2024. március 27.)

Sem a „kommunista”, sem a „gyurcsányista” jelzőt nem lehet ráaggatni. (Janisch Attila filmrendező, magyarnarancs.hu, 2024. március 31.)

Magyar Péter már egy politikai hulla, csak még senki sem szólt neki. (Megadja Gábor, a Századvég Intézet elemzője, Origo.hu, 2024. március 31.)

Eddig nagyjából minden bejött neki. (Hanula Zsolt újságíró, Telex.hu, 2024. április 2

Attól félnek, hogy Magyar Péter kiénekli szájukból a sajtot. (Kiszelly Zoltán politológs, a Századvég Intézet elemzője az ellenzéki pártokról, Hír TV, 2024. április 3.)

Se a kormány, se az ellenzék nem kedveli. (Kéri László politológus, Klubrádió, 2024. április 3.)

Magyar átrendezi az ellenzéket. (Bencsik Gábor újságíró, Facebook.com, 2004. április 4.)

 Arannyal szólva kivénültem a kortársaim közül. Bizonyos eszméket nem tudok feladni. (Szocháló, 2003.zeptember 1.)

Ötvenhat óta semmilyen formában nem vállaltam politikai szerepet. (Hetek, 2006. április 21.)

Az a rögeszmén, hogy mindent a képzők képzésével kell kezdeni. (Köznevelés, 2006. május 12.)

A véleményemet olykor ma is kérik, máskor meg kéretlenül is mondom a magamét. (hvg.hu, 2008. április 16.)

Megpróbálom szóra bírni a hangtalanokat. (Népszava Online, 2008. december 24.)

A társadalmi egyenlőtlenségekről harminc-negyven éve beszélek. A feltételek és az adatok sokat változtak, a meggyőződéseim nem. (Népszava Online, 2008. december 24.)

A segélyt nálam kevesebben gyűlölik jobban, de a semminél sokkal jobb. (Népszava, 2009. október 12.)

Lelkem mélyén várom a csodát, amihez azért dolgozni is kéne. (Népszava, 2013. október 12.)

Volt szemem, és ott voltak a számok. (Partizán, 2021. ápriis 23.)

Örülök annak, amit csináltam. (Partizán, 2021. április 23.)

Magyarország államformája köztársaság, és nem részvénytársaság. Ezért nem adhatjuk a nagytőke kezére az országot. (Orbán Viktor miniszterelnök, Zalai Hírlap, 2002. április 19.)

Magyarország államformája részvénytársaság. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, volt miniszterelnök, Magyar Hírlap, 2002. június 17.)

Rosszul fogalmaztunk, amikor azt mondtuk, hogy Magyarország államformája szocialista bőrbe bújtatott részvénytársaság. Valójában főcsoporfőnökség. (Rogán Antal Fidesz-politikus, Mozgó Világ, 2004/11.)

A mai Magyarország nemzetállam, államformája illiberális demokrácia. (Heller Ágnes filozófus, 168 Óra, 2015. május 14.)

Magyarország államformája már nem demokrácia, hanem parlamentáris diktatúra. (Tóth Zoltán választási szakértő, FüHü.hu, 2018. január 31.)

Magyarország államformája banánköztársaság. (Föld S. Péter újságíró, FüHü.hu, 2018. november 25.)

Magyarország államformája mostantól alapítvány. (Brenner Koloman Jobbik-politikus, Alfahír.hu 2021. május 4.)

Magyarország államformája csárdáskirályság. (Láng Zsuzsa újságíró, Jelen.media.hu, 2022. július 24.)

A veszélyhelyzet már államforma Magyarországon. (Szerető Szabolcs újságíró, ATV, 2023. január 13.)

Magyarország államformája holding. (Hompola Krisztina újságíró, Népszava, 2024. február 29.)

Egy akkora országban, amelyet két óra alatt el lehet hagyni, nem nagy kunszt robbantásos merényletet elkövetni. (Gálszécsy András nemzetbiztonságért felelős miniszter, Beszélő, 1992. február 1.)

Nem azt kunszt megjósolni, hogy milyen lesz a jövő, hanem hogy milyen lesz a múlt. (Pozsgay Imre volt politikus, Vas Népe, 1994. február 24.)

Öreg kutya már nem tanul új kunsztokat. (Annus József író, szocialista politikus, Délmagyarország, 1994. május 9.)

Saját közegében minden kunsztra képes a hatalom birtoklásáért. (Galló Béla politológus és Gábor Péter közgazdász Gyurcsány Ferencről, Népszabadság, 2009. március 17.)

Nem nagy kunszt kétharmados többséggel az ellenzék minden indítványát csírájában elfojtani. (Kristóf Attila újságíró, Magyar Nemzet, 2012. július 28.)

Egy könyvet nem kinyomtatni kunszt, hanem eladni. (Dési Péter, a Minerva Kiadó vezetője, Vasárnapi Hírek, 2014. április 27.)

Ő is öreg kutya már új kunsztokhoz. (Bruck András író Orbán Viktorról, Facebook.com, 2018. május 5.)

A túlélés a legnagyobb kunszt. (Ungvári Tamás művelődéstörténész, Facebook.com, 2018. július 25.)

Brit tudósok szerint a halottak mozognak a földben. Nem nagy kunszt, nálunk szavaznak is. (Zöldi László újságíró, Médianapló.blog.hu, 2019. szeptember 15.)

Budapesten nem nagy kunszt ellenzéki tüntetést összehozni. (Kiszelly Zoltán politológus, Hír TV, 2024. április 2.)