A tegnapi bejegyzést Orbán Viktor bizalmi embereiről írtam. Azokról a vállalkozókról, akik extraprofitra tesznek szert, ennek fejében olyasmibe is befektetnek, amire a miniszterelnök kéri őket. Egyik újságíró kollégám felhívott, és azt firtatta, vajon miért hagytam ki Mészáros Lőrinc portfóliójából a vidéki napilapokat, elvégre 14-et is megvásárolt. Hozzáfűzöm: 13 megyeit és egy városit.

Azért hagytam ki, mert az említett befektetések (a veszprémi kézilabda csapat feltőkésítése, az itthoni és határon túli fociakadémiák, labdarúgó csapatok működtetése, a Vál-vögyi főiskolások és egyetemisták anyagi támogatása) inkább viszik, mint hozzák a pénzt, a vidéki napilapok viszont a nyereséges kategóriába tartoznak. Eleve nagy példányszámmal indultak, a rendszerváltás táján akadt kettő is, amely százezerben jelent meg. S bár azóta elvesztették a példányszámuk felét, még mindig jobban jártak, mint az országos terjesztésű újságok.

Apropó terjesztés. 1993-ban az Antall-kormány, kiszorítandó a külföldi sajtóbefektetőket, 30 százalékkal fölemelte a postai terjesztés díját. Erre a vidéki újságok francia, angol, osztrák és német tulajdonosai leváltak a Magyar Postáról, és kiépítették a saját terjesztői hálózatukat. S mert korábban kicserélték a szerkesztőségek számítógép-állományát, később pedig korszerű nyomdákat építettek, hogy a megyeszékhelyi nyomdákból átvihessék az újságjaikat, előkészítették a digitalizációt is.

Ebben például megelőzték az országos lapokat. A papír alapú változatot ugyanis csak a megye határain belül terjeszthették, az elszármazottak ország-, sőt világszerte olvashatták a digitálisat. Az országos lapok terjesztését azonban korlátozta, árbevételét pedig csökkentette volna, ha túl sokan igazolnak át az ingyen olvasható online változathoz. A lényeg tehát az, hogy a korszerűsített vidéki laphálózatok nyereségesnek bizonyultak, és a jövőben is szolid nyereséggel kecsegtetnek.

Máskülönben a legtöbb külföldi sajtóbefektető nem a saját pénzéből vásárolta a megyei és városi újságokat. Hanem magyarországi bankoknál fölvett hitelből, amelyet kamatostul adtak vissza a laphálózatok nyereségéből. Manapság a kormány közeli vállalkozók sem föltétlenül a saját tőkéjüket kockáztatják. A sajtóhírek szerint leginkább bankhitelből fizetik ki az immár csak volt külföldi újság-tulajdonosokat, hogy aztán a bekebelezett vidéki lapok nyereségéből adják majd vissza a csekély kamatozású pénzt. Ki van ez találva.