Ellenszél vagy blokád? Tegnap este, az ATV stúdiójában ezen vitatkozott Ágh Attila politológus és Vágó István újságíró. Az előbbi jelenleg nem kötődik párthoz, bár van szocialista múltja, a műveltségi vetélkedők nyugalmazott műsorvezetője viszont a Demokratikus Koalíció médiaügyekért felelős elnökségi tagja. Ő kardoskodott a blokád kifejezés mellett, mondván, hogy a demokratikus ellenzék pártjai keményen dolgoznak, hangjuk azonban nem jut el a választópolgárokhoz, mert a kormánypárti médiahálózat nem vesz tudomást róluk.

A megyei napilapok olvasójaként tanúsíthatom: Vágó István arra használja képernyőn szerzett ismertségét, hogy pártjának szándékait személyesen mesélhesse el a vidéki Magyarország rá kíváncsi lakóinak. A szavai persze kevesebb emberhez jutnak el, mintha az úgynevezett közszolgálati médiumok értelmeznék a DK nemrégiben kidolgozott választási programját. Úgy vettem észre, hogy a kényszerhelyzetben más demokratikus pártok képviselői is követik a példáját. Budapesten túl fel-feltűnik Schiffer András, az LMP társelnöke vagy Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke. Alighanem többet járnak az emberek közé, mint ahányszor megjelennek a vidéki sajtóban, mégis az a benyomásom, hogy nincs különösebb mondandójuk a vidéki választópolgárok számára.

Velük együtt Vágó Istvánt is ama pesti értelmiségiek közé sorolom, akik minden igyekezetük ellenére se mozognak otthonosan e sajátos közegben. Eleve nem törhetik át magukat a kormányzati médiablokádon, ráadásul ritkán képesek átlépni a fővároson túli sajtó ingerküszöbét. A pártjaik ugyanis nemrégiben jöttek létre, történelmi léptékkel mérve újsütetűek, még nem szervezték meg az országos hálózatukat. A szocialistáknak viszont volt országos hálózatuk, beágyazódtak a vidéki társadalomba, ám a kétezres évek közepétől akkori elnökük, Gyurcsány Ferenc választási pártról álmodozott, és próbált megszabadulni „a borzalmas tagságtól”. Sikerült is megszüntetnie az MSZP mozgalmi jellegét.

Ma már más pártot irányít, talán a hajdani elképzelését is felülvizsgálta, örökségét azonban nyögik a szocialisták. Szervezeteik inkább csak a városokban léteznek, a falvakból gyakorlatilag eltűntek - a DK, az Együtt és az LMP még el sem jutott a kisebb településekre. Nemcsak a kormánypárti médiablokáddal, hanem ezzel az adottsággal is magyarázható tehát, hogy a pártokra töredezett demokratikus ellenzék alig látszik a vidéki sajtóban.