A strasbourgi nemzetközi bíróság ítéletéről zajló vitában feltűnt egy kifejezés. Többen javasolták, hogy összhangot, harmóniát kéne teremteni a szólás szabadsága és a személyiség védelme között. Kétségkívül kívánatos lenne, mindazonáltal az a benyomásom, hogy ha két alapjog ütközik egymással, nem lehet egyensúlyt teremteni közöttük. Bármiféle bíróság ítélkezik róluk, el kell döntenie, vajon az adott helyzetben melyik élvez elsőbbséget a másikkal szemben.

Azt vettem észre, hogy a liberális felfogás előnyben részesíti a véleménynyilvánítás szabadságát a nyilvánosan elmarasztalt közéleti személyiség fájdalmával, keservével szemben. A magyar Alkotmánybíróságnak van is erről egy 1993-as döntése: a közszereplőnek többet kell elviselnie, mint a nem közszereplőnek. Az illiberális felfogás szerint viszont a személyiség védelme előbbre való, mint a szólás szabadsága. Erről is van tavaly májusból egy alkotmánybírósági döntés. Úgy foglalható össze, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága korántsem korlátlan, a szélsőséges vélemény formálóját például nem illeti meg.

Újságíróként, a nyilvánosság képviselőjeként nyilván a liberális felfogás áll hozzám közelebb. Igen ám, csakhogy a digitális sajtóban is dolgozom, ahol e rovat révén vagyok jelen napi harminc sorban. 2002. január elseje óta jócskán megtapasztaltam a szélsőséges (személyeskedő, előítéletes, a bejegyzés témájához nem kapcsolódó, brutális, durva, faragatlan, goromba, kíméletlen, ordináré, otromba, sértő, trágár, útszéli) hozzászólásokat. Igazat kéne adnom az Alkotmánybíróság tavalyi határozatának, csakhogy ezzel beállnék azok közé, akik korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát. Ha tehát nem akarok szembe kerülni a nyilvánosságról alkotott álláspontommal, akkor bizony el kell viselnem akár a legdurvább hozzászólást is.

Oké, de azért van itt egy bökkenő. A legszélsőségesebb kommentelők álnév mögé bújnak, miközben én teljes névvel vállalom a véleményemet. Az ellentmondás úgy oldható fel, hogy kötelezni kéne a nickereket, ugyan adják már meg a hozzászólásukat közlő portálnak a hiteles és azonosítható villámposta-címüket. Máskülönben a strasbourgi ítélet nyomán, az objektív felelősség jegyében a szerkesztőség viszi el helyettük a balhét. Ha ez kivihetetlen, akkor is van még megoldás. A minap egy tévébeszélgetésben a tűpontosan fogalmazó műsorvezető, Rónai Egon ezt üzente a kommentelőknek: „Inkább magunkat moderáljuk, hogy ne minket moderáljanak.”