Vándor Ágnes olyan véleményformáló, akinek adok a véleményére. Ezt fejtegette Egri Viktorról a közösségi üzenőfalán: „Kétségem nem volt, hogy az ellenzékisége miatt rúgták ki az ATV-től." (Facebook.com, 2026. február 2.) Maga az érintett is hajlott erre az álláspontra, melynek egy Lampé Ágnes által készített interjúban hangot is adott. Nos, néhány évig dolgoztam az ATV-nek. Dokumentációs bázisomból állítottam össze idézetválogatásokat, és korrekt eljárásban volt részem. Azt vettem észre, hogy az ATV-ben fontosnak tartották a tárgyilagos hírszolgáltatást, és abból indultak ki, hogy akkor tarthatják meg pozíciójukat a nyilvánosság élmezőnyében, ha mindkét politikai oldal szavazói nézik az adást. Leginkább a vitaműsorokat.

Van azonban két mozzanat, amely foglalkoztat. Az egyik a személyi ügyek, amelyek alkalomadtán borzolták az ATV-nézők kedélyét. A másik pedig az, hogy a kormányoldal megszólaltatása, elsősorban a vitaműsorokban való szerepeltetése milyen következményekkel járt. Mielőtt sort kerítenék az Egri-ügyre, néhány szó arról, hogy mi történt azokkal a műsorvezetőkkel, akik távoztak az ATV-ből. A médium vitathatatlan arca, Kálmán Olga a mögöttünk hagyott évtized közepén szerződött át a miniszterelnökkel szakító Simicska Lajos Hír TV-jéhez. Majd amikor a NER volt gazdasági mozgatója a választási vereség után visszavonult, a volt atv-s műsorvezető a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője lett. Egy másik műsorvezető, Simon András azért távozott az ATV-től, mert elfogadta az ellenzéki miniszterelnök-jelölt ajánlatát, és Márki-Zay Péter kommunikációs tanácsadója lett. Az ellenzék újabb választási veresége után az ellenzéki vezetésű főváros önkormányzat kommunikációs igazgatójaként dolgozott, és nincs hírem arról, hogy ezen azóta változtatott volna.

Kárász Róbert annyira kilógott a műsorvezetői sorból, hogy sokan nem lepődtünk meg azon, amikor a kormánypárti Duna TV-hez szegődött kreatív igazgatónak. Veiszer Alinda nem érezte jól magát reggeli műsorvezetőként. Miért ne hinném el neki, hogy ő mondott fel? Lampé Ágnes is távozott az ATV-től. Feltételezhető, hogy az ATV és a Klubrádió közti frekvencia-háború áldozata. Mindkét médiumnak dolgozott, és ezt egyik sem vette jó néven. Krug Emília nemrég jelentette be távozását, indoklását szó szerint idézem: „Döntésem hátterében nem áll politikai vagy etikai ok.” Csuhaj Ildikó a Népszabadságtól érkezett az atv.hu-hoz. Ama ellenzéki újságíró lett, aki mindig szót kapott a kormánypárti sajtótájékoztatókon. Azt firtatta, amire a kormánypárti politikusok szívesen válaszoltak. Most szerződött át a közszolgálati televízióhoz, ahol rögtön saját műsort adtak neki.

Így érkeztünk el Egri Viktorhoz, akinek szerződését egyoldalúan bontotta föl az ATV. A helyére szerződtette Papp Réka Kingát, aki kezdetben a nézőkkel beszélgetős műsort vezeti, egyúttal a vitaműsorokban is részt vesz, de nem műsorvezetőként, hanem publicistaként. Erre az összefüggésre még visszatérek. Egyelőre inkább azt rögzítem, hogy az iménti felsorolásból kisejlik: Németh S. Szilárd vezérigazgató igyekszik megválni azoktól a műsorvezetőktől. akik egyik vagy másik politikai oldalon kötelezték el magukat. Ez nem illik az ATV tudatosan vállalt pártatlanságához, amelyet egyébként megkérdőjelez, hogy a hirdetési bevételeit jelentős részben kormányzati hirdetések alkotják. De akik ezért vitatják a médiumok pártatlanságát, mutassanak egyetlen olyan fórumot a hazai nyilvánosságban, amely az Orbán-kormány tizenhat éves országlása során nem került kapcsolatba a mindent és mindenkit átszövő, behálózó rendszerrel. Olyan szerkesztőségről tudok persze, mely nem kap a kormányzattól hirdetéseket, olyanról azonban nem tudok, amely visszautasította volna a kormányzati hirdetéseket (vagy az állami cégek reklámjait).

Egri Viktor a Lampé-interjúban arra hivatkozott, hogy azért került ellenzéki véleményformáló hírébe, mert amidőn vitaműsorába beléptek a kormánypárti véleményformálók, azzal a megbízatással érkeztek, hogy csúsztatásokkal, ellenzéknek tulajdonított álhírekkel verjék szét a műsort. Ebben van igazsága. De azt is hozzáfűzte, hogy a szerződéskötéskor azt kérte: hadd tarthassa meg rovatát egy ellenzéki portálon. Ezt azonban nemcsak azért kérte, mert szerette volna folytatni sportújságírói pályafutását. Azért is, mert a hiúságát legyezgette ugyan, hogy helyet kapott az ATV műsorvezetői csapatában, ehhez azonban kevésnek bizonyult a kialkudott honorárium. Ezt az ATV is érezhette, mert engedélyezte neki a másutt való hírmagyarázói munkát. Sőt megfejelte azzal, hogy Egri műsorvezetőt az ATV más vitaműsoraiban is alkalmazta - hírmagyarázóként.

Márpedig a műsorvezetés és a publicisztika műfajilag üti egymást. A moderálás középen maradást igényel, amely Egri Viktor esetében két okból nem valósulhatott meg. Az egyik az volt, hogy óhatatlanul ellenzéki színben tűnt fel, ha műsorvezetői energiája arra ment el, hogy például Deák Dániel csúsztatásait pontosította. A vitaműsor ellenzéki közreműködői ugyanis nem (vagy csak ritkán) vették maguknak a fáradságot, hogy cáfolják a kormánypárti „betolakodót”. A másik ok az volt, hogy a műsorvezető ellenzéki beállítását aligha csökkentette az ATV-belüli és ATV-n kívüli publicisztikai tevékenysége. Elvégre a publicista akkor jó, ha a nyilvánosság előtt vállalja a markáns véleményét. Egri Viktor már akkor is vádolható ellenzékiséggel, ha a miniszterelnök kedvenc játékáról, a fociról gyökeresen másként vélekedik. Arról nem is szólva, ha az ATV vitaműsoraiban épp azzal bizonyult hatékony publicistának, hogy érdemben bírálta a rendszert.

A jelek arra utalnak, hogy az ATV egy-két kivételével nem fizeti meg rendesen a műsorvezetőit. Akik vagy az ATV-ben, vagy atv-s engedéllyel a nyilvánosság más fórumain publicistaként egészítiki ki a jövedelmüket. A két műfaj egybemosása azzal a következménnyel jár, hogy a műsorvezetők előbb-utóbb egyik vagy másik politikai oldal céltáblái lesznek. Ebből a szempontból érdemes lesz figyelemmel kísérni Papp Réka Kinga ATV-beli pályafutását.   

Tíz mondat az ATV-ről

Az ATV vitatévé. (Simon András műsorvezető, Népszava, 2014. május 21.)

2010 óta folyamatosan tűntek el az ATV képernyőjéről azok a közéleti szereplők, akiknek a fizimiskája nagyon nem tetszett a kormánynak. (Vásárhelyi Mária szociológus, Facebook.com, 2016. május 30.)

Nem mindenhova passzol az ember. (Veiszer Alinda, az ATV felmondott reggeli műsorvezetője, Facebook.com, 2020. július 20.)

2010 után, egy évtizeden keresztül indexen voltam a Klubrádióban, míg az ATV nemhogy hívott és engedett szabadon beszélni, de évekig munkát is adott. (Somogyi Zoltán szociológus, Facebook.com, 2021. május 3.)

A Fidesz által fenntartott feszültséglevezetési csatorna őfelsége ellenzékének. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Hít Rádió, 2022. május 18.)

Az ellenzéki szemléletű emberek a magyar tévécsatornák közül - az RTL Klubon kívül - csak az ATV-re támaszkodhatnak. (Szekeres István újságíró, Facebook.com, 2022. november 6.)

Az ATV-csoport évek óta próbál egyensúlyozni a NER és a független működés között. (Előd Fruzsina és Fábián Tamás újságírók, Telex.hu, 2023. november 13.)

Az értelmezők értéknek tekintik, hogy az ATV legalább pártatlanságra törekszik. (Zöldi László újságíró, Blog.hu, 2026. január 24.)

Anyagi szempontból befolyásolható az ATV. (Egri Viktor volt műsorvezető, YouTube.com, 2026. január 29.)

Ha tényleg lesz egyszer rendszerváltás ebben az országban, akkor az ATV is megy a levesbe, egyszerűen már attól, hogy nem tömik ki köz- és reklámpénzekkel. (Vándor Ágnes újságíró, Facebook.com, 2026. február 2.)

A fél ország arról morfondírozik, vajon mit akart mondani Lázár János azzal a vécés hasonlattal. Meg akarta-e sérteni a mintegy 800 ezer magyarországi cigányt? Vagy inkább bennük látja a hazai munkaerő-piac tartalékát? Gondolatmenetét olyan sokan értelmezték, hogy nincs kedvem csatlakozni hozzájuk. De hogy ne maradjak lázárizmus nélkül, tegnap kicsúszott a száján egy mondat, amely gondolkodóba ejtett.

A Fidesz erős embere ezúttal Pusztaszabolcsra utazott, és az amúgy közlekedési miniszter a vasúti csomóponton fejtette ki: „A fővárosiak haragszanak ránk, mert nemcsak nekik juttatunk pénzt.” Rövid, kopogós mondat. Szellemességnek nyoma sincs, de legalább annyira érdemes tűnődni róla, mint arról a fránya vécétakarításról. Ha ugyanis figyelemmel kísértük a legutóbbi másfél évtized közéleti fejleményeit, például a végrehajtó hatalom és a főváros civakodását, akkor kibontakozik két gyökeresen eltérő álláspont. Az egyik szerint Budapest többet kap, mint ad - ezt a miniszterelnök képviseli. A másik felfogás szerint nem az állam pénzeli a fővárost, hanem Budapest Orbánékat - ez Karácsony Gergely fővárosi főpolgármester véleménye. Valamelyik állítás nem igaz.

Lázár János értelemszerűen a kormányfő álláspontját cifrázza. Aki szintén tegnap aláírt egy háborús szükségállapotban megfogalmazott rendeletet, miszerint a szolidaritási hozzájárulás már nem peresíthető. Tehát ama adónem ellen, amely kivérezteti az önkormányzatokat, „közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek nincs helye”. A budapesti főpolgármester is megszólalt. A megválasztása óta, immár hetedik éve tiltakozik a főváros anyagi megrövidítése ellen. Fájdalmas húrokat penget, nem is ok nélkül, de egyszer sem szállt síkra az újraelosztás ellen, és a regionalitást szóba se hozta. Miközben megjegyezte, hogy Budapest termeli a nemzeti össztermék mintegy 40 százalékát, a főváros által előállított érték töredékét kapja vissza. Az uralkodói kegyre utal Lázár idézett mondata is. A kormány erős embere és az ellenzéki főpolgármester ugyanazt a nyelvet beszéli. Az utóbbiban föl sem ötlött, vagy ha eszébe jutott is, a nyilvánosság elől eltitkolta, hogy másként is megközelíthető az egész ország sorsát befolyásoló kérdéskör.

Példánknál maradva, lehet, hogy Budapest többet kap, mint ad, de ebben az „üzletben” nincs sok köszönet. A budai Vár kormánynegyeddé alakítása ezermilliárd körüli forintba került. csakúgy, mint a városligeti művésznegyed új intézményeinek sora. A lebontott Népstadion helyén felhúzott Puskás Arénában nincs már futópálya. De hogy legyen futópálya is, Ferencváros és Csepel között felépítettek egy atlétikai stadiont, majd a világbajnokság után lebontották a felső karéját. Most pedig, hogy Budapest megint kapott egy világeseményt, a lebontott nézőteret újra felépítik néhány tízmilliárdért. Nemzetközi úszóeseményeknek néhány éve építettek egy minden igényt kielégítő uszodát, majd a hamarosan következő úszóeseményt mégse ott rendezik meg, hanem a Népligetben felépített kézilabda stadionban. Mindegyik döntés a Karmelitában született, egyikhez sincs köze a fővárosi önkormányzatnak, amely a rohamosan növelt szolidaritási hozzájárulás miatt nem képes eleget tenni az elemi követelményeknek. Akadozik a tömegközlekedés, a hulladékszállítás, télen a hókotrás, nyáron a locsolás.

Úgy léptünk be az Európai Unióba, hogy 2004-ben megígértük: a 19 megye helyett 7 régiót alakítunk ki. Az ígéretet a Medgyessy-kormány elodázta, a Gyurcsány-kormány elszabotálta. Bajnai válságmenedzsernek kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy az elődök Uniónak tett ígéretét betartsa. Az Orbán-kormányok pedig nemcsak elszabotálták a regionális beosztást, hanem a megyei önkormányzatokat is kiürítették. A vidéki Magyarországból az északkeleti karéjt elég jól ismerem. Egerben tanítottam, Miskolcon nősültem, Nyíregyházán másfél évtizedig tanítottam, Debrecenben pedig fél évtizedig tanultam. A potenciális tartománynak (régiónak) mindhárom százezernél népesebb városában épült labdarúgó stadion, amelyek sorsáról nem a regionális parlament döntött, hanem a központi kormány, annak is futballt szerető feje. Arról sem a tartományi testület döntött, hogy az egri, a miskolci, a nyíregyházi és a debreceni színházak közül a szakmai teljesítmény és a látogatottság alapján melyik érdemes a felújításra. Sorolhatnám még a központi döntéseket, amelyek nem ott születnek, ahol leginkább értik a helyzetet. Az önkormányzatok ugyebár befizetik a szolidaritási adót, majd a kormánytól visszakapják annak egy részét. A központból pántlikázva persze, sutba hajítva a szubszidiaritás elvét.

Az Amerikai Egyesült Államokban a szövetségi államok szerződést kötnek a washingtoni kormányzattal az adók megosztásáról. A kormány viszi a magáét, és működteti az államot, amelybe belefér, mondjuk, az autópályák építése. De a színházak, stadionok és egyebek sorsáról a szövetséges állam önkormányzata dönt. Ezt a gyakorlatot az amerikai megszállók Európában a 2. világháború után Németország nyugati részében honosították meg. Azóta a tartományok egyezkednek a központi kormánnyal, bizonyos arányban megosztják az adóbevételeket. S a náluk maradt pénzből ki-ki végzi a maga dolgát. Nálunk egyetlen párt, a Demokratikus Koalíció tűzte zászlajára az Európai Egyesült Államok eszméjét. Ehhez képest a bejegyzésem utáni idézetgyűjtemény arról árulkodik, hogy a jelenlegi pártelnök  2007-ben másként képzelte az adók újraelosztását. Ma se látom, hogy a DK ragaszkodna a bevételek (és a hatalom) megosztásához.

S hogy még teljesebb legyen a kép: vajon a hatalomra törő Tisza Párt elnöke, Magyar Péter mikor, hol és miben ígérte meg a megyerendszer megszüntetését, az Európai Uniónak 2004-ben tett regionális ígéret betartását? Vajon a hamarosan nyilvánosságra hozandó 140 oldalas Tisza-programban lesz erről olvasható fejezet? A jelek arra utalnak, hogy a pártok sokféleképpen képzelik el Magyarországot, abban viszont kimondatlanul is egyetértenek, hogy foggal-körömmel ragaszkodnak a központosításhoz, az adók egy kézben tartásához, és ahhoz, hogy a pénzeket kegyként oszthassák vissza az önkormányzatoknak. Lehet persze, hogy április közepén lesz kormányváltás. Ám rendszerváltás csak akkor lesz, ha a politikai elit éppen győztes része a 7 majdani régióval egyezkedik az adóbevételek megosztásáról. A többit elintézik az önkormányzati testületek.  

Tíz mondat az újraelosztásról

A szocialisták alapállásban jobban szeretnek előbb pénzt központosítani, aztán elosztani. (Kuncze Gábor SZDSZ-politikus, Magyar Hírlap, 2003. július 18.)

Nálunk központilag találják ki a kultúrpolitikát, a pénzügypolitikát, stb, és ebbe a rendszerbe nehezen fér bele az egyeztetés. (Lengyel László publicista, Hetek, 2004. április 20.)

Nem Budapesten, a „központban” kell eldönteni, hogy hol mire mennyit költsenek. Helyben tudják, hogy miként hasznosul legjobban a pénz. (Gyurcsány Ferenc újdonsült miniszterelnök, Heves Megyei Hírlap, 2004. szeptember 20.)

Az államnak nem magától van pénze. Adókból szedi be, és az elosztásról a közös akarat a parlament üléstermében születik meg. (Dobrev Klára közgazdász, Népszava, 2007. március 31.)

Nem szabad központosítani semmit. (Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, InfoRádió, 2014. október 7.)

A mostani kádárizmus ugyanúgy a központi elvonás és elosztás rendszerére épül. (Réz András esztéta, Népszava, 2016. január 23.)

A kormány olyan rendszert alakított ki, amelyben központi támogatás nélkül nagyberuházást nem tudunk kivitelezni. (Tarlós István budapesti főpolgármester, PestiSrácok.hu, 2018. július 6.)

Nem az állam támogatja a fővárost, hanem Budapest finanszírozza az államot. (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, Facebook.com, 2020. június 5.)

Budapest többet kap az országtól, mint amennyit ad neki. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2025. június 6.)

A fővárosiak haragszanak ránk, mert nemcsak nekik juttatunk pénzt. (Lázár János Fidesz-politikus, Index.hu, 2026. február 3.)

Ha a migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti. (Lázár János Fidesz-politikus, YouTube.com, 2026. január 22.)

A zene sokkal közelebb áll hozzám, mint a buditakarítás. (Lakatos László roma énekes, Index.hu, 2026. január 26.)

Lázár János a vonatvécébe zárta a magyar cigányságot. (Kende Péter ügyvéd, Klubrádió, 2026. január 31.)

Nem akarok úgy járni, mint a János, hogy felkavarom itt a zaccot. /Orbán Viktor miniszterelnök, YouTube.com, 2026. január 31.)

A vécépucolás, ha úgy tetszik, azt is eleget csináltam életemben. (Fodor Gábor volt Fidesz-politikus, Index.hu, 2026. január 31.)

Lázár János, azaz a kormány nem tartja többre a cigányokat annál, mint hogy képesek kitakarítani a lerohadt vonatszerelvény mosdóját. Molnár Bálint publicista, Kolozsváros.com, 2025. február 2.)

Mennyivel jobb lett volna nekik meg a világnak is, ha bűnözés helyett szart pucolnak a vonaton. (Bayer Zsolt publicista, YouTube.com, 2026. február 2.)

Micsoda ország az olyan, amelyben a politikáról szóló beszédnek egy vécékefe lehet a főszereplője? (Lévai Júlia publicista, Facebook.com, 2026. február 3.)

Talán nemcsak a vasúti kocsik vécéiben lenne még mit tisztogatni. (Hamburger Béla publicista, Hang.hu, 2026. február 3.)

Én nem szégyellem, hogy buditakarító miniszter vagyok. (Lázár János közlekedési miniszter, Index.hu, 2026. február 3.)

 Életműve önálló univerzum. (Gréczy Zsolt DK-politikus és dalszövegíró, Facebook.com, 2026. január 30.)

A rock and roll nála nem puszta műfaj, hanem közösségépítő erő. (Sulyok Tamás köztársasági elnök, Facebook.com, 2026. január 31.)

Ma halkabban szól a rock and roll, elment a magyarországi helytartója. (Hankó Balázs kulturális miniszter, Facebook.com, 2026. január 31.)

Elment a Csókkirály. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Facebook.com, 2026. január 31.)

Az örök kamasz vagány távozott. (Deutsch Tamás Fidesz-politikus, Facebook.com, 2026. január 31.)

Az örök jampi. (Gurmai Zita szocialista politikus, Facebook.com, 2026. január 31.)

Egy korszak hangja ment el vele. (Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, Facebook.com, 2026. január 31.)

Megtáncoltatja majd a halottakat is. (Simó György publicista, Facebook.com, 2026. január 31.)

Kitalálta magát. (Tasnádi István író, Facebook.com, 2026. február 1.)

Fenyő Miklós halhatatlan. Ezt már az életében is tudtuk. (Sinkovics Gábor újságíró, Blikk.hu, 2026. február 2.)

 Pénzügyminisztériumi kiszivárogtatások szerint az új tízezer forintos bankjegyen Döbrögi arcképe lesz. Így minden tízezrest háromszor lehet majd elverni. (Horváth Tibor humorista, Hajdú-bihari Napló, 1996. február 23.)

Nálunk nem Lúdas Matyi veri Döbrögit, hanem Döbrögi Lúdas Matyit. (Bihari Péter közgazdász. Népszabadság, 2004. június 21.)

Most éppen ránk szakadt egy erős, illetve folyamatosan döbrögisödő állam. (Darvasi László író, Vasárnapi Hírek, 2012. november 11.)

Évek óta azt látjuk, hogy Döbrögi hogyan tudja eladni magát Lúdas Matyiként. (Majtényi László alkotmányjogász, Mozgó Világ, 2014/7.)

Ha az látszik, hogy egyesek teljesítmény nélkül, szemtelen, arrogáns, pimasz módon kérkednek a hatalmukkal, a rendszer Döbrögi sorsára juthat. (Csepeli György szociálpszichológus, 168 Óra, 168 Óra, 2015. május 21.)

Lúdas Matyi jelmezében Döbrögi lép fel. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2020. június 13.)

Az ország Döbrögije. (Gábor György vallástörténész Orbán Viktorról, Facebook.com, 2021. március 19.)

Az ellenzék Döbrögit látja Orbánban, és keresi a maga Lúdas Matyiját. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus, Index.hu, 2021. november 23.)

A döbrögiknek leáldozott. Most a lúdasmatyik kora jön. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Facebook.com, 2024. szeptember 10.)

Hatvanpusztai Döbrögi nemzetes úr. (Batka Zoltán újságíró Orbán Viktorról, Facebook.com, 2026. január 29.)

 A legutóbbi napokban Orbán Viktor zaccozott, Giró-Szász András kárpátozott, Dobrev Klára és Vona Gábor jakabozott, Jakab Péter magyarpéterezett, Egri Viktor pedig narancsozott.

A zene sokkal közelebb áll hozzám, mint a buditakarítás. (Lakatos László énekes Lázár János cigányozásáról, Index.hu, január 26.)

Lázár elvesztette az összes politikai báját. (Pukli István Dániában takarításból élő tanár, Hang.hu, január 26.)

Eloldalognak a helyi véleményvezérek a Fidesz mellől. (Kovách Imre szociológus, hvg.hu, január 26.)

Nagyon örülök annak, hogy Jakab Péter itt van velünk. (Dobrev Klára DK-politikus, Facebook.com, január 26.)

Nem azzal van bajom, hogy Jakab Péter honnan jön, hanem azzal, hogy volt pártom hova megy. (Ara-Kovács Attila külpolitikus a DK-ról, Facebook.com, január 27.)

Látjuk, hogy ő nem ellenzékiekkel fog össze, hanem Orbán államtitkáraival és utazó nagyköveteivel. (Jakab Péter volt Jobbik-politikus Magyar Péterről, Telex.hu, január 27.)

A romák új neve: belső tartalék. (Várkonyi Tibor újságíró Lázár János elszólásáról, Hang.hu, január 27.)

Örök jelmondata: akinek nincs semmije, annyit is ér. (Szénási Sándor műsorvezető Lázár Jánosról, Klubrádió, január 28.)

Hazatalált. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus Jakab Péterről, Index.hu, január 28.)

A régi Tisza Párt, azaz a Jobbik. (Huth Gergely újságíró, Magyar Nemzet Online, január 28.)

A Tiszának nagyot kell nyernie ahhoz, hogy kormányváltás legyen. (László Róbert szociológus, Telex.hu, január 28.)

Lázár maga a két lábon járó, önjelölt feudalizmus. (Batka Zoltán újságíró, Facebook.com, január 29.)

Az egyik oldal narancs színében még árnyalatok sincsenek. (Egri Viktor, az ATV volt műsorvezetője, YouTube.com, január 29.)

Magyarország a száraz polgárháború napjait éli. (Parászka Boróka erdélyi újságíró, Facebook.com, január 30.)

Lázár János a vonatvécébe zárta a magyar cigányságot. (Kende Péter ügyvéd, Klubrádió, január 31.)

Nem akarok úgy járni, mint a János, hogy felkavarom itt a zaccot. (Orbán Viktor miniszterelnök Lázár Jánosról, YouTube.com, január 31.)

A Kárpát-medence magyarsága számára megfogalmazott üzenet egyértelmű: együvé tartozunk. (Giró-Szász András politológus, Magyar Nemzet Online, január 31.)

Minél többen fordulnak el tőle, annál hangosabb lesz. (Bruck András publicista a DK-ról, Facebook.com, január 31.)

A Parlamenten kívül is van élet. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, január 31.)

Megtáncoltatja majd a halottakat is. (Simó György publicista Fenyő Miklósról, Facebook.com, január 31.)

Végre tél lett. (Völgyi Tóth Zsuzsa műsorvezető, Magyar Rádió, február 1.)

Jobb, ha rögtön bejelentem, hogy a tegnap elhunyt orvosprofesszor nemcsak a barátom volt, hanem a nagypapa-társam is. A gyerekeink összeházasodtak, és közös unokánk, Dávid hamarosan átveszi a diplomáját. Szomorú, hogy ezt Bandi már nem érhette meg.

 Épp hatvan éve ismerkedtünk meg. A debreceni egyetem kollégiumában rendezték meg az orvosi kar, a bölcsészek, a tétékások és a mezőgazdasági kar műveltségi vetélkedőjét. A zömök, vöröses hajú fiú kitűnően szerepelt, és az a lány, akit később elvettem feleségül, miskolci lévén mutatta be a szintén miskolci orvostanhallgatót. Azóta tartjuk a kapcsolatot, bár az utóbbi két évben már inkább csak telefonon. Nehezen mozdult ki a szentendrei lakásból, hetvenkilencedik évében hagyott itt bennünket az öregek szokásos módján. Elesett, törések, repedések, tüdősérülés, rehabilitáció, majd hirtelen megállt a szíve.

 Aktív korunkban párhuzamosan futott a pályánk. Neki az egészségügyben, nekem a sajtóban, később mindkettőnké a felsőoktatásban. A docensi kinevezést például nagyjából azonos korúként a kétezres évek elején egyszerre kaptuk meg. Gyakran utaztunk tanítani, és végigbeszélgettük az utat. Ő Debrecenben szállt ki, én Nyíregyházán. Ő egyébként a traumatológiára szakosodott, és kórházigazgató lett, majd minisztériumi főtisztviselő. Aztán pedig a Magyar Kórházszövetség lapjának főszerkesztője, közgazdász fiam nála tanulta az újságírás mesterségét. Együtt váltottak egy saját portálra, a Weborvosra, mely már inkább a nagyközönséget célozta meg. Bandi később visszahúzódott a szerkesztőbizottságba, ekkor kezdődött a második élete.

Szombat reggelenként kíváncsian olvastam a vezércikkét. A szintén sebész Haskó László mellett ugyanis ő írta a legjobb publicisztikákat az egészségügyről. Ezzel nem azt sugallom, hogy csupán a sebészeknek van íráskészségük, kettejükről azonban megállapítható, hogy az orvosok közt a legjobb újságba írók, az újságírók között pedig a legjobb orvosok. Bandi hétvégi jegyzeteiből hiteles kép rajzolódott ki a magyar egészségügyről. Elvégre csak az nevezhető publicistának, aki nem fél a rázós témáktól. A válságtüneteket, a kis és nagy botrányokat Bandi nem kormánypárti vagy ellenzéki nézőpontból taglalta, hanem a textusban láttatta a kontextust.

Ha az orvos végzettségű emberi erőforrás miniszter a Covid-járvány idején kirúgott egy kórházigazgatót, hogy a többi ne lázadozzon, akkor Bandiban megszólalt a hajdani kórházigazgató. Ha az ellenzéki sajtóban politikailag akarták kiaknázni az egészségügy gondjait, akkor Bandi felvázolta azt a folyamatot, amelyben a korábbi kormányok is smucig módon pénzelték az egészségügyet. Szepesi András az egyensúlyt kereste. A szállóige-gyűjteménybe való mondatok mellett nem röstellte a kopogósan egyszerű mondatokat. A helyszíni tudósítások „csak” arra emlékeztetnek, hogy nem is olyan régen átéltük történelmünk egyik legpusztítóbb járványát.

Hasznos volna, ha Szepesi András orvos-menedzser barátai és kollégái összeadnának egy kis pénzt, és sajtó alá rendeznék legalább a szombati vezércikkeket. A karcsú kötet nyomdaszámlája alacsony lenne, a tanulsága viszont megszívlelendő.

Tíz mondat Szepesi Andrástól

/Cserháti Péter kórházigazgatóról/ Személyében egy konzervatív, elkötelezett jobboldali, mélyen hívő keresztény embert és egy kiváló szakembert tisztelhetünk. (Weborvos.hu, 2020. április 14.)

/A Covid-19 járványról/ Komoly szakemberek jósolnak, és „komoly jósok” szakemberkednek. (Weborvos.hu, 2000. május 23.)

A kórház elől templom, hátul üzlet. (Weborvos, 2000. június 5.)

/Az agyondolgoztatott orvosokról/ Pihent orvos a jó orvos. (Weborvos, 2000. október 10.)

A vészcsengő szóljon inkább, mint a lélekharang. (Weborvos, 2020. november 14.)

Még nem tűnt el a vírus, bőven van „oltanivaló” polgár. (Weborvos.hu, 2021. június 13.)

A járványt legyőztük. Egyelőre. (Weborvos, 2021. július 10.)

/A szilveszterezőkről/ A sűrű tömegben nincs távolságtartás, de maszk sincs. (Weborvos.hu, 2021. december 31.)

Kormányok jöhetnek-mehetnek, de orvosi kamarára az orvosoknak és a betegeknek is szükségük van. (Weborvos.hu, 2023. március 4.)

48 ezerre nőtt a műtéti várólistán várakozók száma. (Weborvos.hu, 2023. november 4.)

 /A háborúról/ A kimaradáshoz gógyi kell.

Mindenki szeretne jobban élni, vagyis polgáriasodni.

Örüljünk, hogy az embereknek végre van valamijük.

(Lázárról/ Nem akarok úgy járni, mint a János, hogy felkavarom itt a zaccot.

/A cigányokról/ Úgy érezték, hogy nem tartják őket a takarításnál többre alkalmasnak.

/Szijjártóról/ Az egyetlen ember, aki egyszerre tud két helyen lenni.

Van nekünk mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosunk, bár itt még nem tartunk. Inkább a természetest kéne fejleszteni.

Magyarországnak vidékies kormánya van.

Az én fejem csak egy vidéki fej, ráadásul falusi.

/Az új kormány felállításáról/ Először ejtsük el a medvét, és csak utána tárgyaljunk a szűccsel!

/A Digitális Polgári Körök hatvani gyűlésén a miniszterelnök 60 perc alatt 20-szor köszörülte a torkát./

Amikor minden összeesküszik ellenünk, akkor álljuk a sarat.

Néha úgy érzem, hogy mi vagyunk a legfőbb ellenség.

Mindenkivel együttműködünk, aki az Orbán-rendszert akarja leváltani.

Mi vagyunk a garancia a valódi változtatásra.

Mi, dékások maradunk a józan ész és az erkölcs pártján.

A Szőlő utca elszabadította bennem az anyaoroszlánt.

Vegyük el a határon túli magyarok választójogát!

Nem akarok lopás nélküli Fideszt sem.

Számos alkalommal jött lére a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk fura koalíciója.

Nem fogtok tudni minket eltüntetni.

Tavaly, az év elején elhatároztam, hogy alkalmanként tíz-tíz mondatot idézek a miniszterelnök péntek reggeli interjúiból. Ez azóta sikerült is. Orbán Viktor kútfejéből nem telt ugyan olyan mondatra, amelyet átemelhettem volna a szállóigék gyűjteményébe, de a nyilvánosság fórumain szerzett rutinjával mindig „megtermelte” a korjellemző tíz mondatot. Tizenhárom hónap után most történt meg először, hogy a közszolgálati rádióban elhangzott szavaiból nem állt össze a teljes válogatás. Íme, a ma reggeli választék.

Az ukránok nem erősítik, hanem gyengítik Európát.

Ukrajna uniós tagsága háborút jelent.

A nemzeti kormány nem fogadja el a brüsszeli utasításokat.

Brüsszelt kell majd megfékeznünk.

Először itthon kell nyerni áprilisban, aztán Brüsszelben.

/A rezsicsökkentésről/ Ha a nemzeti kormány marad, akkor marad, ha brüsszeli kormány lesz, akkor nem marad.

Nincsenek új rendőrviccek, ami azt jelenti, hogy fölértékelődik a szakma.

/Az interjú 26 percében a miniszterelnök 11-szer köszörülte a torkát./