A pillanatnyilag első számú ellenzéki politikus nevét napra pontosan két éve ismerte meg az ország. A Partizán című magántévében terjedelmes interjú készült Varga Judit volt miniszter volt férjével. A negyvenes férfi szemlátomást és fülhallomást rossz néven vette, hogy a hajdani élete párját a hatalmon lévők bűnbakként használták a körmükre égő kegyelmi botrányban. Akkor még nem jutott eszébe, hogy fölcsap politikusnak. Igen ám, de az influenszerek szervezte tüntetésen váratlanul százezren jelentek meg, és a szervezők nem akartak felülni a tiltakozási hullám tetejére. Magyar Péter ügyesen aknázta ki a kínálkozó lehetőséget, meglovagolta azt a bizonyos hullámot. Azóta kétszer is bejárta az országot, és olyan helyekre ment el, ahová a legutóbbi négy választási ciklusban rajta kívül egyetlen ellenzéki politikus sem jutott el.

A kormánypárti nyilvánosságban hetekig le sem írták a nevét. Férfias tulajdonságait túlhangsúlyozták, és nőies vonásokat is tulajdonítottak neki. Már ez sem vallott arra, hogy összehangolták volna a róla kialakítandó képet. A második fázisban már leírták ugyan a nevét, de csak államtitkári szintén álltak szóba vele. Leüvöltötték a fejét, íme a Menczer-jelenség. A harmadik szakaszban már a miniszterelnök is megemlítette, de nem fogadta el kihívónak. A kormánypárti nyilvánosságban nem olvastam vagy hallottam olyan értékelést róla, amelyben érveltek volna. Még mindig a minősítésnél tartanak, és ha eljutnak is az értelmezés határáig, akkor a megjelenését és hatását kizárólag külső okokkal magyarázzák (ugyebár Brüsszel és Kijev ügynöke). Ha ugyanis elemzőként néztek volna szembe a Magyar Péter-jelenséggel, akkor nyilvánosan is végig kellett volna gondolniuk, hogy a magyar társadalom jelentős része vajon miért elégedetlen Orbánék hatalomgyakorlásával?

A kétéves jubileum alkalmából megnéztem szűkebb pátriám, a kecskeméti Petőfi Népe című napilap online kiadását. A keresőbe írtam Magyar Péter nevét, és 2024. február 11. óta 2460 említés jött ki. Ha e számot elosztom a napokéval, 730-cal, akkor az eredmény 3,1. Vagyis a kormány érdekkörébe tartozó KESMA-újság napi átlagban három cikket szentelt az ellenzék vezérének. Megnéztem a többi megyei lap digitális keresőjét is, és ugyanez a szám olvasható. Aligha cáfolható tehát az a feltételezés, hogy mind a tizennyolc megyei napilapban ugyanazok a cikkek jelentek meg. Ami arra utal, hogy egy fővárosi központból irányították az akciót. Az arányokra jellemző, hogy például a kecskeméti újság 2460 cikke közül legföljebb hatvan foglalkozott Magyar Péter Bács-Kiskun megyei jelenlétével. A többi cikk a budapesti boszorkánykonyha értékítéletét tükrözi.

A jelek arra utalnak, hogy a megyei napilapok munkatársai tilalmi zónában tengődnek. Tilos értelmezniük az ellenzéki politikus tevékenységét, tilos tudósítaniuk a kis- és nagygyűléseiről, sőt, még azt is megtiltották nekik fentről, hogy Magyar Pétert elmarasztalják. Úgy rémlik, nem elég megbízhatóak és felkészültek ahhoz, hogy nőgyűlölőnek, elmeháborodottnak, külföldi ügynöknek, hazaárulónak minősítsék az ellenzék legerősebb emberét. Ha kormánypárti újságíró volnék Kecskeméten vagy más megyeszékhelyen, akkor bizony megsértődnék a nyilvánvaló diszkrimináció miatt. Hogy-hogy csak pesti újságírók vádolhatják Magyar Pétert, ők is többnyire csupán névtelenül?

Az ellenzéki politikus faramuci fogadtatása a vidéki Magyarország kormánypárti sajtójában figyelemre méltó következménnyel járt. Mivel a KESMA-lapok nem számoltak be Magyar Péter fellépéseiről, be- és kijelentéseiről, kínos hallgarásuk óhatatlanul felélesztette az alternatív sajtót. A másik oldalról fényképek, podcast-beszélgetések, terjedelmes tudósítások árasztották el a helyi nyilvánosságot. S mert a Tisza egyre inkább a közbeszerzésekből kizárt (vagy a nagykutyák bedolgozóivá visszamenősített) vállalkozók mozgalma lett, a helyzetükkel elégedetlen üzletemberek hirdetni is kezdtek az alternítv médiumokban. Köszönet a kormánypárti nyilvánosság szervezőinek, hogy kontraproduktív akciójukkal életet leheltek a vidéki nyilvánosság független részébe.

Tíz mondat Magyar Péterről

Esténként nagyon vártam, hogy Péter személyében találkozhassak a civilizációval. (Varga Judit Fidesz-politikus, igazságügyi miniszter, Képmás Magazin, 2020/január)

Ez a senki, ez a nímand. (Apáti Bence publicista, Facebook.com, 2024. március 26.)

Súlyos nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő, gonosz ember. (Varga Judit Fidesz-politikus, volt igazságügyi miniszter, Facebook.com, 2024. március 26.)

A napszemüvege női. (Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója, Facebook.com, 2024. április 9.)

Ha ő a „belső körökhöz” tartozott, akkor én nem. (Orbán Viktor miniszterelnök, Blikk.hu, 2024. május 23.)

Hülye, gátlástalan hímtag. (Bayer Zsolt publicista, Magyar Nemzet Online, 2024. október 6.)

Most először nyerhet valaki odaátról. (Lentulai Krisztián publicista, Facebook.com, 2025. január 2.)

Az egyik közülük az ellenzék vezetője. (Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a kullancsokról, atv.hu, 2025. április 1.)

Egy Brüsszelből irányított ukrán propagandista oroszbarátsággal vádolja a teljes kormányoldalt. (Gajdics Ottó újságíró, Magyar Nemzet Online, 2025. augusztus 19.)

Az agresszív kiskakast le kell oltani, más megoldás nincs. (Huth Gergely újságíró, Magyar Nemzet Online, 2025. november 5.)

Az egész választási kampányhoz semmi kedvet nem érzek. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2001. május 16.)

Mindenki hazudott a választási kampányban, legfeljebb mi kevesebbet. (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök,  Hírszerző.hu, 2006. július 1.)

Gyurcsány Ferenc tragédiájának azt tartom, hogy a 2006-os választási kampányban nem a jobboldal szavazóit csapta be, hanem azokat, akik hinni akartak neki. (Navracsics Tibor Fidesz-politikus, Népszava, 2010. január 15.)

Az ellenzék megkezdte a választási kampányt - egymás ellen. (Nagy N. Péter újságíró, Népszabadság, 2012. december 3.)

A választási kampányban az ellenzéknek a kormány bűneivel, nem saját magával kell foglalkoznia. (Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Facebook.com, 2022. január 14.)

Az ellenzéki oldalon több szereplő már a választási kampányban sem számított győzelemre. (Donáth Anna Momentum-politikus, Magyar Hang, 2022. június 29.)

A választási kampányban bebizonyították, hogy nem lehet rájuk bízni az országot. (Orbán Viktor miniszterelnök az ellenzéki pártokról, Magyar Rádió, 2022. július 15.)

Az ellenzéket nehéz kritizálni, mert a választási kampányokat leszámítva több mint egy évtizede nincs jelen. (Reisz Gábor filmrendező, Népszava, 2023. szeptember 1.) 

Ha egy szerkesztőség a választási kampányban robbant ki politikai botrányt, akkor biztos, hogy nem független. (Zöldi László újságíró, Blog.hu, 2024. november 11.)

A választási kampányoknál a szokásosnál keményebb kijelentések szoktak elhangzani. (Szijjártó Péter Fidesz-politikus, Hír TV, 2026. február 10.)

Több-kevesebb sikerrel megtanultunk kormányozni, ám nem tanultunk meg koalícióban kampányolni. (Keleti György szocialista politikus, Békés Megyei Nap, 1998. április 6.)

A mai naptól kezdve én is részese leszek a választások előtti kampányhadjáratnak, ha úgy tetszik, magam is kampányolok. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2002. március 20.)

Törvényes módon csak takarékosan lehet kampányolni. (Dávid Ibolya MDF-politikus, Népszava, 2007. július 28.)

A Fidesz politika helyett is kampányol. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2009. augusztus 15.)

Két olyan miniszterelnököt láttam, aki elfelejtett kampányolni: Horn Gyula 1998-ban és Orbán Viktor 2002-ben. (Kupa Mihály volt pénzügyminiszter, ATV, 2012. március 15.)

A pénzünket arra kellene költeni, hogy Orbán Viktor ellen kampányoljunk, ne egymás ellen. (Bajnai Gordon volt miniszterelnök az ellenzéki pártokról, ATV, 2013. augusztus 23.)

A politikai pártok választások nélkül is tudnak kampányolni. (Atkári János volt budapesti főpolgármester-helyettes, Figyelő, 2014. október 6.)

Márki-Zay egyedül kampányol, az ellenzék sehol. (Kardos András publicista, Facebook.com, 2021. december 29.)

Ha kampányolnék, felszántanám az országot. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, hvg.hu, 2022. március 29.)

Még nem találták fel azt a politikai pártot, amelynek vezetője ne ígéretekkel kampányolna. (Molnár Bálint publicista, Kolozsváros.com, 2025. február 17.)

A legutóbbi napokban Lázár János budizott, Fodor Gábor és Puzsér Róbert lázározott, Magyar Péter karmelitázott, Bruck András magyarpéterezett, Karácsony Gergely napnyugtázott, Lendvai Ildikó pedig rendeletezett.

A közgyász érthető, kicsit magam is osztom, de a Hungária érdeme csak az volt, hogy ügyesen szórakoztatott. (Joó István publicista Fenyő Miklósról, Facebook.com, február 2.)

A Tiszának van programja, amit a Fidesz írt. (Kovács Gergely kutyapárti politikus, Klubrádió, február 2.)

Mennyivel jobb lett volna nekik is meg a világnak, ha bűnözés helyett szart pucolnak a vonaton. (Bayer Zsolt publicista a cigányokról, YouTube.com, február 2.)

Én nem szégyellem, hogy buditakarító miniszter vagyok. (Lázár János közlekedési miniszter. Index.hu, február 3.)

Lázár János mondata hiba volt, amit ő maga is elismert. (Fodor Gábor volt Fidesz-politikus, Mandiner.hu, február 3.)

Lázár János kétszer is bocsánatot kért félreérthető mondatáért. (Gajdics Ottó újságíró, Magyar Nemzet Online, február 3.)

Rossz, sértő volt az a mondat. (Bencsik Gábor újságíró Lázár Jánosról, Demokrata.hu, február 4.)

Maga az állam sem állhat a jog fölött. (Ablonczy Bálint újságíró, Válaszonline.hu, február 4.)

A hatalmi ágak szétválasztása 2026. február 4-én hivatalosan is megszűnt egy kormányrendelettel. (Molnár Bálint publicista a szolidaritási hozzájárulás peresítését tiltó határozatról, Kolozsváros.com, február 5.)

Hivatásom a mindenkori hatalommal szembeni kritika. (Parászka Boróka újságíró, Facebook.com, február 5.)

Az ellenzék részén elképesztő a lincshangulat. (Pozsonyi Ádám publicista. Magyar Nemzet Online, február 5.)

Nincs az a magyar gazda, aki hajlandó lenne önként a hóhér bárdja alá tartani a fejét, azaz a Tiszára szavazni. (Sinkovics Ferenc újságíró, Demokrata.hu, február 5.)

Amit a Fidesz adott és ad, azt a Tisza elvenné. (Deák Dániel politológus, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, Magyar Nemzet Online, február 6.)

Ez egy nyílt végű választás. (Orbán Viktor miniszterelnök Mezőtúron, Telex.hu, február 6.)

A rendszerváltás első napjaiban megnyitjuk a magyar emberek előtt a Karmelita Palotát. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Facebook.com, február 6.)

A Karmelita kimondottan puritán, egyáltalán nem hivalkodó épület. (Rákay Philip publicista, Facebook.com, február 6.)

Végre megbízható nertárssá vált azzal, hogy kifejlesztette magában a középszerűséget. (Puzsér Róbert publicista Lázár Jánosról, Hang.hu, február 6.)

Tarr Béla kiszámoltatta egy csillagásszal, hogy mikor esik pont az út tengelyébe a napnyugta, akkor kell felvenni azt a snittet. (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, Népszava, február 6.)

Rendelet mondta ki: ha egy perben az államnak annyira nincs igaza, hogy vesztesnek látszik, akkor megtilthatja a pereskedést. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, február 7.)

Orbánon kívül ő a rendszerváltás utáni korszak egyetlen intuitív politikai tehetsége. (Bruck András publicista Magyar Péterről, Facebook.com, február 7.)

A kiegyensúlyozottságával hivalkodó, mégis az első pillanattól az új megváltó mellett kampányoló Klubrádió. (Kabai Domokos Lajos újságíró, Bekiáltás.blog, február 8.)

A mi filozófiánk, hogy barátokat kell gyűjteni.

Nem fogunk háborúba keveredni Oroszországgal.

Dolgozok azon, hogy az európai emberek fellázadjanak a háború ellen.

Mindenhol megszorítások vannak.

/Trumpról/ Ő az egyetlen nemzetközi vezető, aki nem adja föl.

Innen nem hazaviszik az amerikai tőkét, hanem idehozzák.

A háború blokkolja a növekedést.

Kis növekedés mellett is tudunk nagy segítséget adni a családoknak.

Átállítjuk a magyar gazdaságot a családalapú működésre.

A demokrácia a békés egyet nem értésről szól.

(Az interjú 26 percében a miniszterelnök 12-szer köszörülte a torkát./

Vándor Ágnes olyan véleményformáló, akinek adok a véleményére. Ezt fejtegette Egri Viktorról a közösségi üzenőfalán: „Kétségem nem volt, hogy az ellenzékisége miatt rúgták ki az ATV-től." (Facebook.com, 2026. február 2.) Maga az érintett is hajlott erre az álláspontra, melynek egy Lampé Ágnes által készített interjúban hangot is adott. Nos, néhány évig dolgoztam az ATV-nek. Dokumentációs bázisomból állítottam össze idézetválogatásokat, és korrekt eljárásban volt részem. Azt vettem észre, hogy az ATV-ben fontosnak tartották a tárgyilagos hírszolgáltatást, és abból indultak ki, hogy akkor tarthatják meg pozíciójukat a nyilvánosság élmezőnyében, ha mindkét politikai oldal szavazói nézik az adást. Leginkább a vitaműsorokat.

Van azonban két mozzanat, amely foglalkoztat. Az egyik a személyi ügyek, amelyek alkalomadtán borzolták az ATV-nézők kedélyét. A másik pedig az, hogy a kormányoldal megszólaltatása, elsősorban a vitaműsorokban való szerepeltetése milyen következményekkel járt. Mielőtt sort kerítenék az Egri-ügyre, néhány szó arról, hogy mi történt azokkal a műsorvezetőkkel, akik távoztak az ATV-ből. A médium vitathatatlan arca, Kálmán Olga a mögöttünk hagyott évtized közepén szerződött át a miniszterelnökkel szakító Simicska Lajos Hír TV-jéhez. Majd amikor a NER volt gazdasági mozgatója a választási vereség után visszavonult, a volt atv-s műsorvezető a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője lett. Egy másik műsorvezető, Simon András azért távozott az ATV-től, mert elfogadta az ellenzéki miniszterelnök-jelölt ajánlatát, és Márki-Zay Péter kommunikációs tanácsadója lett. Az ellenzék újabb választási veresége után az ellenzéki vezetésű főváros önkormányzat kommunikációs igazgatójaként dolgozott, és nincs hírem arról, hogy ezen azóta változtatott volna.

Kárász Róbert annyira kilógott a műsorvezetői sorból, hogy sokan nem lepődtünk meg azon, amikor a kormánypárti Duna TV-hez szegődött kreatív igazgatónak. Veiszer Alinda nem érezte jól magát reggeli műsorvezetőként. Miért ne hinném el neki, hogy ő mondott fel? Lampé Ágnes is távozott az ATV-től. Feltételezhető, hogy az ATV és a Klubrádió közti frekvencia-háború áldozata. Mindkét médiumnak dolgozott, és ezt egyik sem vette jó néven. Krug Emília nemrég jelentette be távozását, indoklását szó szerint idézem: „Döntésem hátterében nem áll politikai vagy etikai ok.” Csuhaj Ildikó a Népszabadságtól érkezett az atv.hu-hoz. Ama ellenzéki újságíró lett, aki mindig szót kapott a kormánypárti sajtótájékoztatókon. Azt firtatta, amire a kormánypárti politikusok szívesen válaszoltak. Most szerződött át a közszolgálati televízióhoz, ahol rögtön saját műsort adtak neki.

Így érkeztünk el Egri Viktorhoz, akinek szerződését egyoldalúan bontotta föl az ATV. A helyére szerződtette Papp Réka Kingát, aki kezdetben a nézőkkel beszélgetős műsort vezeti, egyúttal a vitaműsorokban is részt vesz, de nem műsorvezetőként, hanem publicistaként. Erre az összefüggésre még visszatérek. Egyelőre inkább azt rögzítem, hogy az iménti felsorolásból kisejlik: Németh S. Szilárd vezérigazgató igyekszik megválni azoktól a műsorvezetőktől, akik egyik vagy másik politikai oldalon kötelezték el magukat. Ez nem illik az ATV tudatosan vállalt pártatlanságához, amelyet egyébként megkérdőjelez, hogy a hirdetési bevételeit jelentős részben kormányzati hirdetések alkotják. De akik ezért vitatják a médiumok pártatlanságát, mutassanak egyetlen olyan fórumot a hazai nyilvánosságban, amely az Orbán-kormány tizenhat éves országlása során nem került kapcsolatba a mindent és mindenkit átszövő, behálózó rendszerrel. Olyan szerkesztőségről tudok persze, mely nem kap a kormányzattól hirdetéseket, olyanról azonban nem tudok, amely visszautasította volna a kormányzati hirdetéseket (vagy az állami cégek reklámjait).

Egri Viktor a Lampé-interjúban arra hivatkozott, hogy azért került ellenzéki véleményformáló hírébe, mert amidőn vitaműsorába beléptek a kormánypárti véleményformálók, azzal a megbízatással érkeztek, hogy csúsztatásokkal, ellenzéknek tulajdonított álhírekkel verjék szét a műsort. Ebben van igazsága. De azt is hozzáfűzte, hogy a szerződéskötéskor azt kérte: hadd tarthassa meg rovatát egy ellenzéki portálon. Ezt azonban nemcsak azért kérte, mert szerette volna folytatni sportújságírói pályafutását. Azért is, mert a hiúságát legyezgette ugyan, hogy helyet kapott az ATV műsorvezetői csapatában, ehhez azonban kevésnek bizonyult a kialkudott honorárium. Ezt az ATV is érezhette, mert engedélyezte neki a másutt való hírmagyarázói munkát. Sőt, megfejelte azzal, hogy Egri műsorvezetőt az ATV más vitaműsoraiban is alkalmazta - hírmagyarázóként.

Márpedig a műsorvezetés és a publicisztika műfajilag üti egymást. A moderálás középen maradást igényel, amely Egri Viktor esetében két okból nem valósulhatott meg. Az egyik az volt, hogy óhatatlanul ellenzéki színben tűnt fel, ha műsorvezetői energiája arra ment el, hogy például Deák Dániel csúsztatásait pontosította. A vitaműsor ellenzéki közreműködői ugyanis nem (vagy csak ritkán) vették maguknak a fáradságot, hogy cáfolják a kormánypárti „betolakodót”. A másik ok az volt, hogy a műsorvezető ellenzéki beállítását aligha csökkentette az ATV-belüli és ATV-n kívüli publicisztikai tevékenysége. Elvégre a publicista akkor jó, ha a nyilvánosság előtt vállalja a markáns véleményét. Egri Viktor már akkor is vádolható ellenzékiséggel, ha a miniszterelnök kedvenc játékáról, a fociról gyökeresen másként vélekedik. Arról nem is szólva, ha az ATV vitaműsoraiban épp azzal bizonyult hatékony publicistának, hogy érdemben bírálta a rendszert.

A jelek arra utalnak, hogy az ATV egy-két kivételével nem fizeti meg rendesen a műsorvezetőit. Akik vagy az ATV-ben, vagy atv-s engedéllyel a nyilvánosság más fórumain publicistaként egészítik ki a jövedelmüket. A két műfaj egybemosása azzal a következménnyel jár, hogy a műsorvezetők előbb-utóbb egyik vagy másik politikai oldal céltáblái lesznek. Ebből a szempontból érdemes lesz figyelemmel kísérni Papp Réka Kinga ATV-beli pályafutását.   

Tíz mondat az ATV-ről

Az ATV vitatévé. (Simon András műsorvezető, Népszava, 2014. május 21.)

2010 óta folyamatosan tűntek el az ATV képernyőjéről azok a közéleti szereplők, akiknek a fizimiskája nagyon nem tetszett a kormánynak. (Vásárhelyi Mária szociológus, Facebook.com, 2016. május 30.)

Nem mindenhova passzol az ember. (Veiszer Alinda, az ATV felmondott reggeli műsorvezetője, Facebook.com, 2020. július 20.)

2010 után, egy évtizeden keresztül indexen voltam a Klubrádióban, míg az ATV nemhogy hívott és engedett szabadon beszélni, de évekig munkát is adott. (Somogyi Zoltán szociológus, Facebook.com, 2021. május 3.)

A Fidesz által fenntartott feszültséglevezetési csatorna őfelsége ellenzékének. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Hít Rádió, 2022. május 18.)

Az ellenzéki szemléletű emberek a magyar tévécsatornák közül - az RTL Klubon kívül - csak az ATV-re támaszkodhatnak. (Szekeres István újságíró, Facebook.com, 2022. november 6.)

Az ATV-csoport évek óta próbál egyensúlyozni a NER és a független működés között. (Előd Fruzsina és Fábián Tamás újságírók, Telex.hu, 2023. november 13.)

Az értelmezők értéknek tekintik, hogy az ATV legalább pártatlanságra törekszik. (Zöldi László újságíró, Blog.hu, 2026. január 24.)

Anyagi szempontból befolyásolható az ATV. (Egri Viktor volt műsorvezető, YouTube.com, 2026. január 29.)

Ha tényleg lesz egyszer rendszerváltás ebben az országban, akkor az ATV is megy a levesbe, egyszerűen már attól, hogy nem tömik ki köz- és reklámpénzekkel. (Vándor Ágnes újságíró, Facebook.com, 2026. február 2.)

A fél ország arról morfondírozik, vajon mit akart mondani Lázár János azzal a vécés hasonlattal. Meg akarta-e sérteni a mintegy 800 ezer magyarországi cigányt? Vagy inkább bennük látja a hazai munkaerő-piac tartalékát? Gondolatmenetét olyan sokan értelmezték, hogy nincs kedvem csatlakozni hozzájuk. De hogy ne maradjak lázárizmus nélkül, tegnap kicsúszott a száján egy mondat, amely gondolkodóba ejtett.

A Fidesz erős embere ezúttal Pusztaszabolcsra utazott, és az amúgy közlekedési miniszter a vasúti csomóponton fejtette ki: „A fővárosiak haragszanak ránk, mert nemcsak nekik juttatunk pénzt.” Rövid, kopogós mondat. Szellemességnek nyoma sincs, de legalább annyira érdemes tűnődni róla, mint arról a fránya vécétakarításról. Ha ugyanis figyelemmel kísértük a legutóbbi másfél évtized közéleti fejleményeit, például a végrehajtó hatalom és a főváros civakodását, akkor kibontakozik két gyökeresen eltérő álláspont. Az egyik szerint Budapest többet kap, mint ad - ezt a miniszterelnök képviseli. A másik felfogás szerint nem az állam pénzeli a fővárost, hanem Budapest Orbánékat - ez Karácsony Gergely fővárosi főpolgármester véleménye. Valamelyik állítás nem igaz.

Lázár János értelemszerűen a kormányfő álláspontját cifrázza. Aki szintén tegnap aláírt egy háborús szükségállapotban megfogalmazott rendeletet, miszerint a szolidaritási hozzájárulás már nem peresíthető. Tehát ama adónem ellen, amely kivérezteti az önkormányzatokat, „közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek nincs helye”. A budapesti főpolgármester is megszólalt. A megválasztása óta, immár hetedik éve tiltakozik a főváros anyagi megrövidítése ellen. Fájdalmas húrokat penget, nem is ok nélkül, de egyszer sem szállt síkra az újraelosztás ellen, és a regionalitást szóba se hozta. Miközben megjegyezte, hogy Budapest termeli a nemzeti össztermék mintegy 40 százalékát, a főváros által előállított érték töredékét kapja vissza. Az uralkodói kegyre utal Lázár idézett mondata is. A kormány erős embere és az ellenzéki főpolgármester ugyanazt a nyelvet beszéli. Az utóbbiban föl sem ötlött, vagy ha eszébe jutott is, a nyilvánosság elől eltitkolta, hogy másként is megközelíthető az egész ország sorsát befolyásoló kérdéskör.

Példánknál maradva, lehet, hogy Budapest többet kap, mint ad, de ebben az „üzletben” nincs sok köszönet. A budai Vár kormánynegyeddé alakítása ezermilliárd körüli forintba került. csakúgy, mint a városligeti művésznegyed új intézményeinek sora. A lebontott Népstadion helyén felhúzott Puskás Arénában nincs már futópálya. De hogy legyen futópálya is, Ferencváros és Csepel között felépítettek egy atlétikai stadiont, majd a világbajnokság után lebontották a felső karéját. Most pedig, hogy Budapest megint kapott egy világeseményt, a lebontott nézőteret újra felépítik néhány tízmilliárdért. Nemzetközi úszóeseményeknek néhány éve építettek egy minden igényt kielégítő uszodát, majd a hamarosan következő úszóeseményt mégse ott rendezik meg, hanem a Népligetben felépített kézilabda stadionban. Mindegyik döntés a Karmelitában született, egyikhez sincs köze a fővárosi önkormányzatnak, amely a rohamosan növelt szolidaritási hozzájárulás miatt nem képes eleget tenni az elemi követelményeknek. Akadozik a tömegközlekedés, a hulladékszállítás, télen a hókotrás, nyáron a locsolás.

Úgy léptünk be az Európai Unióba, hogy 2004-ben megígértük: a 19 megye helyett 7 régiót alakítunk ki. Az ígéretet a Medgyessy-kormány elodázta, a Gyurcsány-kormány elszabotálta. Bajnai válságmenedzsernek kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy az elődök Uniónak tett ígéretét betartsa. Az Orbán-kormányok pedig nemcsak elszabotálták a regionális beosztást, hanem a megyei önkormányzatokat is kiürítették. A vidéki Magyarországból az északkeleti karéjt elég jól ismerem. Egerben tanítottam, Miskolcon nősültem, Nyíregyházán másfél évtizedig tanítottam, Debrecenben pedig fél évtizedig tanultam. A potenciális tartománynak (régiónak) mindhárom százezernél népesebb városában épült labdarúgó stadion, amelyek sorsáról nem a regionális parlament döntött, hanem a központi kormány, annak is futballt szerető feje. Arról sem a tartományi testület döntött, hogy az egri, a miskolci, a nyíregyházi és a debreceni színházak közül a szakmai teljesítmény és a látogatottság alapján melyik érdemes a felújításra. Sorolhatnám még a központi döntéseket, amelyek nem ott születnek, ahol leginkább értik a helyzetet. Az önkormányzatok ugyebár befizetik a szolidaritási adót, majd a kormánytól visszakapják annak egy részét. A központból pántlikázva persze, sutba hajítva a szubszidiaritás elvét.

Az Amerikai Egyesült Államokban a szövetségi államok szerződést kötnek a washingtoni kormányzattal az adók megosztásáról. A kormány viszi a magáét, és működteti az államot, amelybe belefér, mondjuk, az autópályák építése. De a színházak, stadionok és egyebek sorsáról a szövetséges állam önkormányzata dönt. Ezt a gyakorlatot az amerikai megszállók Európában a 2. világháború után Németország nyugati részében honosították meg. Azóta a tartományok egyezkednek a központi kormánnyal, bizonyos arányban megosztják az adóbevételeket. S a náluk maradt pénzből ki-ki végzi a maga dolgát. Nálunk egyetlen párt, a Demokratikus Koalíció tűzte zászlajára az Európai Egyesült Államok eszméjét. Ehhez képest a bejegyzésem utáni idézetgyűjtemény arról árulkodik, hogy a jelenlegi pártelnök  2007-ben másként képzelte az adók újraelosztását. Ma se látom, hogy a DK ragaszkodna a bevételek (és a hatalom) megosztásához.

S hogy még teljesebb legyen a kép: vajon a hatalomra törő Tisza Párt elnöke, Magyar Péter mikor, hol és miben ígérte meg a megyerendszer megszüntetését, az Európai Uniónak 2004-ben tett regionális ígéret betartását? Vajon a hamarosan nyilvánosságra hozandó 140 oldalas Tisza-programban lesz erről olvasható fejezet? A jelek arra utalnak, hogy a pártok sokféleképpen képzelik el Magyarországot, abban viszont kimondatlanul is egyetértenek, hogy foggal-körömmel ragaszkodnak a központosításhoz, az adók egy kézben tartásához, és ahhoz, hogy a pénzeket kegyként oszthassák vissza az önkormányzatoknak. Lehet persze, hogy április közepén lesz kormányváltás. Ám rendszerváltás csak akkor lesz, ha a politikai elit éppen győztes része a 7 majdani régióval egyezkedik az adóbevételek megosztásáról. A többit elintézik az önkormányzati testületek.  

Tíz mondat az újraelosztásról

A szocialisták alapállásban jobban szeretnek előbb pénzt központosítani, aztán elosztani. (Kuncze Gábor SZDSZ-politikus, Magyar Hírlap, 2003. július 18.)

Nálunk központilag találják ki a kultúrpolitikát, a pénzügypolitikát, stb, és ebbe a rendszerbe nehezen fér bele az egyeztetés. (Lengyel László publicista, Hetek, 2004. április 20.)

Nem Budapesten, a „központban” kell eldönteni, hogy hol mire mennyit költsenek. Helyben tudják, hogy miként hasznosul legjobban a pénz. (Gyurcsány Ferenc újdonsült miniszterelnök, Heves Megyei Hírlap, 2004. szeptember 20.)

Az államnak nem magától van pénze. Adókból szedi be, és az elosztásról a közös akarat a parlament üléstermében születik meg. (Dobrev Klára közgazdász, Népszava, 2007. március 31.)

Nem szabad központosítani semmit. (Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, InfoRádió, 2014. október 7.)

A mostani kádárizmus ugyanúgy a központi elvonás és elosztás rendszerére épül. (Réz András esztéta, Népszava, 2016. január 23.)

A kormány olyan rendszert alakított ki, amelyben központi támogatás nélkül nagyberuházást nem tudunk kivitelezni. (Tarlós István budapesti főpolgármester, PestiSrácok.hu, 2018. július 6.)

Nem az állam támogatja a fővárost, hanem Budapest finanszírozza az államot. (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, Facebook.com, 2020. június 5.)

Budapest többet kap az országtól, mint amennyit ad neki. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2025. június 6.)

A fővárosiak haragszanak ránk, mert nemcsak nekik juttatunk pénzt. (Lázár János Fidesz-politikus, Index.hu, 2026. február 3.)

Ha a migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti. (Lázár János Fidesz-politikus, YouTube.com, 2026. január 22.)

A zene sokkal közelebb áll hozzám, mint a buditakarítás. (Lakatos László roma énekes, Index.hu, 2026. január 26.)

Lázár János a vonatvécébe zárta a magyar cigányságot. (Kende Péter ügyvéd, Klubrádió, 2026. január 31.)

Nem akarok úgy járni, mint a János, hogy felkavarom itt a zaccot. /Orbán Viktor miniszterelnök, YouTube.com, 2026. január 31.)

A vécépucolás, ha úgy tetszik, azt is eleget csináltam életemben. (Fodor Gábor volt Fidesz-politikus, Index.hu, 2026. január 31.)

Lázár János, azaz a kormány nem tartja többre a cigányokat annál, mint hogy képesek kitakarítani a lerohadt vonatszerelvény mosdóját. Molnár Bálint publicista, Kolozsváros.com, 2025. február 2.)

Mennyivel jobb lett volna nekik meg a világnak is, ha bűnözés helyett szart pucolnak a vonaton. (Bayer Zsolt publicista, YouTube.com, 2026. február 2.)

Micsoda ország az olyan, amelyben a politikáról szóló beszédnek egy vécékefe lehet a főszereplője? (Lévai Júlia publicista, Facebook.com, 2026. február 3.)

Talán nemcsak a vasúti kocsik vécéiben lenne még mit tisztogatni. (Hamburger Béla publicista, Hang.hu, 2026. február 3.)

Én nem szégyellem, hogy buditakarító miniszter vagyok. (Lázár János közlekedési miniszter, Index.hu, 2026. február 3.)

 Életműve önálló univerzum. (Gréczy Zsolt DK-politikus és dalszövegíró, Facebook.com, 2026. január 30.)

A rock and roll nála nem puszta műfaj, hanem közösségépítő erő. (Sulyok Tamás köztársasági elnök, Facebook.com, 2026. január 31.)

Ma halkabban szól a rock and roll, elment a magyarországi helytartója. (Hankó Balázs kulturális miniszter, Facebook.com, 2026. január 31.)

Elment a Csókkirály. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Facebook.com, 2026. január 31.)

Az örök kamasz vagány távozott. (Deutsch Tamás Fidesz-politikus, Facebook.com, 2026. január 31.)

Az örök jampi. (Gurmai Zita szocialista politikus, Facebook.com, 2026. január 31.)

Egy korszak hangja ment el vele. (Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, Facebook.com, 2026. január 31.)

Megtáncoltatja majd a halottakat is. (Simó György publicista, Facebook.com, 2026. január 31.)

Kitalálta magát. (Tasnádi István író, Facebook.com, 2026. február 1.)

Fenyő Miklós halhatatlan. Ezt már az életében is tudtuk. (Sinkovics Gábor újságíró, Blikk.hu, 2026. február 2.)

 Pénzügyminisztériumi kiszivárogtatások szerint az új tízezer forintos bankjegyen Döbrögi arcképe lesz. Így minden tízezrest háromszor lehet majd elverni. (Horváth Tibor humorista, Hajdú-bihari Napló, 1996. február 23.)

Nálunk nem Lúdas Matyi veri Döbrögit, hanem Döbrögi Lúdas Matyit. (Bihari Péter közgazdász. Népszabadság, 2004. június 21.)

Most éppen ránk szakadt egy erős, illetve folyamatosan döbrögisödő állam. (Darvasi László író, Vasárnapi Hírek, 2012. november 11.)

Évek óta azt látjuk, hogy Döbrögi hogyan tudja eladni magát Lúdas Matyiként. (Majtényi László alkotmányjogász, Mozgó Világ, 2014/7.)

Ha az látszik, hogy egyesek teljesítmény nélkül, szemtelen, arrogáns, pimasz módon kérkednek a hatalmukkal, a rendszer Döbrögi sorsára juthat. (Csepeli György szociálpszichológus, 168 Óra, 168 Óra, 2015. május 21.)

Lúdas Matyi jelmezében Döbrögi lép fel. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2020. június 13.)

Az ország Döbrögije. (Gábor György vallástörténész Orbán Viktorról, Facebook.com, 2021. március 19.)

Az ellenzék Döbrögit látja Orbánban, és keresi a maga Lúdas Matyiját. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus, Index.hu, 2021. november 23.)

A döbrögiknek leáldozott. Most a lúdasmatyik kora jön. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Facebook.com, 2024. szeptember 10.)

Hatvanpusztai Döbrögi nemzetes úr. (Batka Zoltán újságíró Orbán Viktorról, Facebook.com, 2026. január 29.)