Médianapló

Médianapló - Szemben a miniszterből lett fogollyal

2022. június 28. 10:05 - Zöldi László

A Budapesten állomásozó Amerikai Katonai Misszió parancsnoka, George Kovach alezredes magyarul beszélt a segédtisztjével. George Gerbner hadnagyot utasította, hogy fogadja helyette Komáromban az újabb fogolyszállítmányt. A magyar kormány 390 háborús bűnöst kért ki, márpedig a hetenként egyszer érkező és 18 ülőhelyes géppel nem lehetett annyi embert a mátyásföldi repülőtérre szállítani.

Az 1945. november 20-án, kedden reggel útnak indított teherautók 165 utasa között volt Hóman Bálint történész is. Az egykori miniszter határozott arról 1937 őszén, hogy mi legyen az egyetemekre jelentkező diákokkal. A 26 éves Gerbner hadnagy a listán fölfedezte annak a nevét, aki döntött a sorsáról. Vajon mi zajlott a lelkében? A korabeli újságok szerint Gerbner György jelentkezését kétszer is „visszadobták”. George Gerbner, a világhírű médiatudós munkásságával foglalkozó ausztrál kutató, Dr. Berndt Janse van Rensburg viszont azt írta egy 2021-es szócikkben, hogy Gerbner „1938-ban a budapesti egyetemen kezdett tanulni, miután elnyerte a magyar irodalmi pályázat első díját.”

Tegnap délután leltem meg a Pázmány Péter Tudományegyetem almanachját. Az 1938. augusztus 31-én lezárt diáklistán olvasható Gerbner György neve is. A következő évi almanachban szintén. Egyévnyi küzdelem után tehát mégis egyetemista lett a szülővárosában. Csakhogy közben a magyar országgyűlés 1938. május 29-én törvényben korlátozta a zsidó vallású magyar állampolgárok lehetőségeit a gazdasági és a szellemi életben. Korábban „csak” az 1920-ban megszavazott és 1928-ban megszüntetett Numerus clausus (zárt szám) szellemében utasították el a zsidó diákok jelentkezését. Most újra lett jogalap a megkülönböztetésre. Ekkor döntött úgy Gerbner György édesapja, hogy a többre hivatott fiúnak tágasabb élettere lesz Amerikában.

A Világ című napilap 1945. november 6-i számából egy apróhirdetés. „Ki tud róla? Gerbner Árpád budapesti tanár. Deportált Budapestről 1944 júliusában. Értesítést magas jutalom fejében Gerbner Árpádné III. Vérhalom utca 36/c vagy Amerikai Katonai Misszió V. Kossuth Lajos tér 18.)” Két hét múlva György fiuk fogadta Komáromban a háborús bűnösök konvoját, és egyenként kellett felolvasnia a teherautókról lekászálódó foglyok nevét. Vajon Hóman Bálinténál felpillantott, és megnézte magának a politikust, aki a kétszeri elutasítás után mégis megkönyörült rajta? Vagy a volt miniszter egyik mondata jutott az eszébe? „Rendeleteim azt célozták, hogy kikapcsoljam a bomlasztó elemeket.”

 

Tíz mondat Gerbner Györgyről

 

A középiskolai tanulmányversenyek részletes eredményei: a magyar irodalmi verseny győztese Gerbner György, a budapesti községi Eötvös-gimnázium tanulója. (Budapesti Hírlap, 1937. június 4.)

/„Mi a terve?”/ Tanár szeretnék lenni. Nyelvszakos. Most már bízom benne. Eddig egy kicsit eldrukkoltam, hogy nem vesznek fel az egyetemre, de most, hogy sikerült a tanulmányi verseny, remélek. (Gerbner György frissen érettségizett diák, Esti Kurír, 1937. szeptember 16.)

Néhány évvel ezelőtt a kultuszminiszter kijelentette, hogy az országos tanulmányi verseny győzteseit létszám felett is felveszik az egyetemekre. A kitűnő és tehetséges Gerbner György  felvételi kérelmét visszadobták. (Esti Kurír, 1937. szeptember 16.)

Gerbner György esetében is csak az a körülmény játszhatott közre, hogy a középiskolában dédelgetett, egészen különleges tehetsége miatt mindenképpen dicsérettel övezett ifjú zsidó vallású. (Újság, 1937. június 16.)

Jelesen érettségizett, de elbukott- az egyetem küszöbén. Gerbner Györgynek hívják. Az apja tanár. Ő cserkész rajvezető is. Erkölcsi bizonyítványa szerint mindig kifogástalan magatartást tanúsított, de „létszám betelte miatt nem volt felvehető”. Kegyetlen mondat. Olyan, mint a bárd. Egy szépen induló ifjú élet jövőjét vághatja ketté. Egyetlen mondat, és két szót jelent: numerus clausus.(Népszava, 1937. szeptember 16.)

A bölcsészeti kar felvétele ellen hangzik el a legtöbb kifogás. Annak tulajdonítható, hogy hír szerint a vallás- és közoktatási miniszter pótlólag felemelte a felvehető hallgatók számát. (Újság, 1937. szeptember 16.)

Micsoda rendszer az, amely a zárt számnak minden bebizonyított igazságtalansága és megbukott célkitűzése mellett legalább arra sem vigyáz, hogy a legjelesebbek, a legkiválasztottabbak szerepet kapjanak a magyar kultúra továbbfejlesztésében és kimunkálásában. (Esti Kurír, 1937. szeptember 17.)

Megkérdeztük Pintér Jenő tankerületi főigazgatót, a tanulmányi versenyek megteremtőjét és leglelkesebb pártfogóját, hogy van-e értelme ilyen körülmények között a tanulmányi verseny megrendezésének. A válasza: „A versenyek után bekövetkező dolgokkal a középiskola nem törődhet.” (Magyarország, 1937. szeptember 18.)

Gerbner György tegnap visszakapta a kérvényét a következő indokolással: „Kérvénye későn érkezett.” Mikor nyújtsa be egy jelesen érett, tanulmányi versenygyőztes diák a pótkérvényét az egyetemen? Talán a szabályosan beadott első kérvénnyel egyidőben? (Esti Kurír, 1937. szeptember 23.)

Gerbner professzor elmesélte, hogy az 1938-as, első zsidótörvény parlamenti megszavazása után Budapesten élő szülei hajóra rakták, és némi mexikói kitérő után épp akkor érkezett az Egyesült Államokba, amikor kitört a második világháború. (Zöldi László újságíró, Blog.hu, 2012. november 12.)

süti beállítások módosítása