Médianapló

Médianapló - A sorosozás milyen szerepet játszik a lehallgatási botrányban?

2021. július 21. 10:46 - Zöldi László

Bár egyre több részletre vetül fény, várnék a véleményalkotással. Nem volna szerencsés újabb feltételezéssel formálni a digitális ismerősök egyelőre kialakulatlan véleményét. Az viszont érzékelhető, sőt elemezhető is, hogy a kormányzati oldalon ismét előjöttek az ismerős farbával. Mondván, hogy összehangolt támadás indult az Orbán-rendszer ellen, ennek kezdeményezője Soros György. Ki más?

A kormánypárti sajtóban az elsők között sorosozott Deák Dániel politológus. A harmincadik évében lévő fiatalember a XXI. Század Intézet vezető elemzője, és talán a leggyakrabban meghívott vendég a nem kormánypárti sajtó kerekasztalainál. Azért invitálják szívesen, mert kölyökképe van, igyekszik kulturáltan fogalmazni, és ha kiabálnak vele, akkor zavarba jön. Magától nem hozta szóba a lehallgatási botrány sorsozós változatát. Elvégre tisztában van azzal, hogy jól hangzik a kormánypárti sajtóban, de aligha jön be a másik oldalon. Figyelmen kívül hagyta a meghívás ürügyét, és ügyesen más (értelmesebb) nézőpontból értékelte a helyzetet. Nem állítom, hogy igaza volt, de a közelítésmódjával legalább lehetett vitatkozni.

Történt azonban valami, ami gátol a további elismerésben. Szó szerint így foglalta össze a kormányzati késlekedés okát: „Annak a kivizsgálása zajlik, hogy nem-e mondjuk egy másik ország titkosszolgálata hallgat le magyarországi újságírókat.” (ATV-Egyenes beszéd, 2021.07.20.) A kérdőszócska úgynevezett partikula. Olyan mondatrész, amelynek értéke nincs, módosíthatja azonban a mondat hangulatát. Szinte kizárólag az állítmányhoz kapcsolódik, ha pedig igekötős az állítmány, mint például a lehallgat, akkor az igei rész után. Vagy ahogy a Czuczor-Fogarasi féle hatkötetes kézikönyv fogalmazott mintegy másfél évszázada, „az e az ige után tétetik.” (A magyar nyelv szótára, 1862-71.)

A „nem-e”-zőket gyakran éri a műveletlenség vádja. Eme minősítéssel azért nem bélyegezném meg a kormány közeli alapítvány vezető elemzőjét, mert élő adásban nem könnyű pontosan fogalmazni. Különösen akkor, ha annak a fránya „nem-e”-nek van egyetlen esete, amikor korántsem műveletlenség használni. Ehhez azonban vissza kellett volna kérdeznie a műsorvezetőnek. Arra a kijelentésre ugyanis, hogy ’nem mondjuk egy másik ország titkosszolgálata hallgat-e le magyarországi újságírókat?”, Szőllősi Györgyinek csodálkozva kellett volna Deák Dánielre néznie, és ezt firtatnia: „Nem-e?” Neki se könnyű persze élő adásban csodálkozni.  

 

Tíz mondat a sorosozásról

 

A sorosozás a saját táboron belül hat. (Török Gábor politológus, Heti Válasz, 2017. augusztus 3.)

Az egyszerű üzenetek, a migránsozás, a sorosozás Orbánnak jó, mert politikai hasznot hoz. (Fábry Sándor műsorvezető, Blikk.hu, 2017. szeptember 30.)

Orbánnak elég egyszerűen csak sorosoznia, mert az antiszemitizmus vádja nélkül is képes antiszemita érzelmeket kelteni. (Bruck András író, Facebook.com, 2017. október 3.)

A sorosozás kovász a Fidesz-tábor összetartásában. (Závecz Tibor szociológus, ATV, 2017. október 25.)

A sorosozás az az ige, amely összetart. (Parászka Boróka erdélyi publicista, Mozgó Világ, 2018/1.)

Úgy működik, hogy létrehozható mögötte egy döntő többség. (G. Fodor Gábor politológus, Népszava, 2018. január 6.)

A kormányzati kommunikáció már nem gyurcsányozással, hanem sorosozással talál fogást az ellenzéken. (Ceglédi Zoltán politológus, ATV, 2018. január 25.)

Abba kéne hagyni az elemi iskolai színvonalú sorosozást. (Bencsik András újságíró, Echo TV, 2018. február 26.)

A sorosozás bevett eszköze a magyar politikai kommunikációnak. (Navracsics Tibor Fidesz-politikus, volt uniós biztos, ATV, 2021. január 26.)

A Fidesz brüsszelezése és sorosozása valóban egyszerű üzenet, de az „egy mondatok” mögött alaposan végiggondolt társadalompolitika áll. (Lázár János Fidesz-politikus, volt kancelláriaminiszter,  24.hu, 2021. január 26.)

süti beállítások módosítása