Médianapló

Médianapló - Orbán a felcsúti keretben

2021. július 05. 10:28 - Zöldi László

A jegyzet íratlan szabálya a keretezés. A publicista bedob egy fogalmat, amelyről tudja, hogy a cikk végén visszatér rá. A keret abroncsként fogja össze a mondandóját. Gulyás Balázs, a Magyar Hang munkatársa a miniszterelnökünk brüsszeli magányával foglalkozott. Ama fénykép ihlette meg, amelyet egy szemfüles fotóriporter készített az Európai Tanács június 25-i ülésén.

A kormányfőnk zakója kigombolva, arcán maszk, egyik kezével a szék karfájára támaszkodik. Betartja a másfél méternyi járvány-távolságot egy négytagú csoporttól. Két hölgy hátat fordít neki, két férfi szemben áll vele. Egyikben se ismertem föl miniszterelnököt, akikhez odamehetne beszélgetni. De ha csupán valamelyik országvezető munkatársai, miért is elegyedne szóba velük? A publicistát Orbán Viktor nemzetközi elszigeteltsége hozta lázba, talán nem is ok nélkül, ama bizonyos kerettel azonban baj van. Úgy képzeli, hogy a miniszterelnökünket már a felcsúti óvodában is kiközösítették, és a jegyzet tanúsága szerint a brüsszeli exkommunikáció épp úgy fájt neki, mint a felcsúti kirekesztés, ahol állítólag a kakukkfióka volt a jelképe.

A képzelődés a publicisták gyakori fogása, nem árt azonban, ha a valóságból indulnak ki. Orbán ugyanis nem járt óvodába Felcsúton. Ö maga mondta el, nem is akárhol. Felcsúton hozta szóba, hogy ha az ellenzéki politikusok és újságírók „Támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig.” (Magyar Távirati Iroda, 2015. 11.07.) E mondat azóta a publicisztikák vissza-visszatérő témája, és aki utánanéz a részleteknek, az árnyékában érdekes vallomást fedezhet föl. Orbánt meghívták a felcsúti Kastély-óvoda 60. születésnapján, és a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2015. november 9-én, 14.47-kor kiadott közleménye szerint ezt mondta: „Az igazság az, hogy én Alcsúton jártam óvodába, mert csak nyolcéves koromban költöztünk ide, Felcsútra.” (Kormány.hu, 2015.11.09.)

Vagyis Gulyás Balázs olyan keretbe zárta Orbán Viktor magányát, amely nem felel meg a valóságnak. Felült a szóbeszédnek, miszerint kis híján teljhatalmú miniszterelnökünk azért látja el minden földi jóval Felcsútot, mert ott látta meg a napvilágot. Olvasóként azzal is beérném, ha következő jegyzetében a felületes képkeretező megosztaná velünk, amit saját hibájából okulva nyomozott ki. Vajon 1971-ben az Orbán-család miért költözött Alcsútról Felcsútra? Kiindulópontnak ajánlom az alábbi dokumentációt.  

 

Tíz mondat Orbán Viktorról

 

/”Hol született? Székesfehérvárott?”/ Nem. Alcsútdobozon születtem. Aztán Felcsútra kerültem, ott nőttem fel. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Képes 7, 1989/december)

Alcsútról, vagyis olyan átlagos dunántúli faluból származom. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, 168 Óra, 1992. június 9.)

Ha az én gyerekkoromban ez a kormány lett volna hatalmon ilyen oktatáspolitikával, akkor én Alcsútdobozról Bicskéig sem jutottam volna el, nemhogy Budapestig. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Demokrata, 1997. június 13.)

Igazából nem is világos, hogy milyen alapon hívtak meg engem most ide a felcsútiak, hiszen én nem ebbe az óvodába jártam, és most ezt szégyellnem kell, látom, de az igazság az, hogy én Alcsúton jártam óvodába, mert csak nyolcéves koromban költöztünk ide, Felcsútra. Viszont menti a helyzetet, hogy Editnek osztálytársa voltam, és így talán a meghívásom a hiányzó óvodai évek ellenére is menthető. (Orbán Viktor miniszterelnök, Kormány.hu, 2015. november 9.)

A felcsúti Rodolfó. (Gulyás Balázs publicista, Magyar Hang, 2020. május 8.)

Felcsúti úr. (Gulyás Balázs publicista, Magyar Hang, 2021. június 18.)

A felcsúti legkisebb fiú. (Gulyás Balázs publicista, Magyar Hang, 2021. július 2.)

A felcsúti óvoda középső csoportjában (Kakukktojás csoport) a többi gyerek nem vette be a játékba. (Gulyás Balázs publicista, Magyar Hang, 2021. július 2.)

A szünetben szokásos smúzolásból ezúttal kihagyták. (Gulyás Balázs publicista az uniós állam- és kormányfők brüsszeli találkozójáról, Magyar Hang, 2021. július 2.)

Érezte ő már évek óta, hogy nem annyira őszinték az informális beszélgetésekben a feléje görbített mosolyok, de olyan még soha nem volt, hogy így hátat fordítsanak neki. És ez fájt, nagyon fájt. Mint akkor ott régen, a felcsúti óvodában. (Gulyás Balázs publicista, Magyar Hang, 2021. július 2.)

süti beállítások módosítása