Médianapló

Médianapló - Orbán libernyákozhat-e?

2020. július 25. 09:38 - Zöldi László

Tegnap ott hagytam abba, hogy a miniszterelnökünk interjút adott a Magyar Rádiónak, és mondott valamit, amit nem értettem pontosan. Amidőn a brüsszeli tárgyalópartnereit ekézte, mintha bumburnyákot hallottam volna. Ez azonban annyira nem illett egy mégiscsak bennünket képviselő politikus szájába, hogy néhány órával később megnéztem a Miniszterelnök.hu-n megjelenő szöveget is.

Kiderült, hogy nem bumburnyákot mondott, hanem libernyákot, és a furcsa, szokatlan kifejezés 24 óra alatt karriert futott be. Számtalan jegyzetet írtak róla, rádió- és tévéműsorokban emlegették, az e-nyelv.hu pedig szócikket nyitott. A rovat gondozója szerint a libernyák exkommunistát jelent. Teret engedett a másféle értelmezésnek is, ezért a nevünket és az e-mail címünket kérte, hátha kifejtjük az álláspontunkat. Ezzel próbálkozom most itt, a Médianaplóban.

Brüsszelben 27 uniós állam- és kormányfő vitatkozott 92 órán át. Férfiak és nők, jól és előnytelenül öltözöttek, testesek és slankok. Cambridgei, göttingeni, heidelbergi, leideni, leuveni, oxfordi csúcsegyetemre jártak, akad köztük az Ecole Supérieure-n végzett is. Se bumburnyáknak (balfácánnak, bugyutának, dinkának, fajankónak, gügyének, gyagyásnak, lükének, pupáknak, süsünek, tökfejnek, zizinek) nem nevezném őket, se libernyáknak (kommunista légkörben nevelkedett neoliberálisnak, aki csak látszólag szakított a marxizmussal).

A mindenkori magyar miniszterelnöknek, a hazai nyilvánosság első számú kedvezményezettjének nagy a felelőssége abban, hogy milyen szavakat használ, hitelesít, szabadjára enged. Orbán Viktor nem tagadja, hogy nincs híján „a kurucos beszéd iránti szimpátiának” (Duna TV, 2013.03.04.) Nyelvérzékéből telt is a cokira, a kokira, a liberális imperializmusra, a magyarok ezeréves szálláshelyére, a nix ugribugrira, a sallerre és a Vona Gáborhoz biggyesztett szemöldökcsipeszre. Gondosan kiválasztott szavai gyökeret vertek, vezérfonalul szolgáltak a Fidesz- és KDNP-politikusok megnyilvánulásaiban, a kormánypárti publicisták okfejtéseiben. Alighanem ez a sors vár erre a fránya libernyákra is.

Értem, hogy immár illiberális miniszterelnökünk a nyugat-európai és amerikai közéletben meghonosodott politikai korrektségen kívül keresi a jelenlegi hitvallása számára megfelelő kifejezéseket. Azt azonban furcsállom, hogy a Liberális Internacionálé hajdani alelnökeként libernyákozik. Olyan ez, mintha a kommunista párt egykori tagja elkezdene komcsizni. Bárki mondhatja, ő nem. 

 

Tíz mondat Orbán Viktortól

 

Az Európai Parlament izgága kötekedőinek adtunk néhány kokit, leesett néhány saller. (Zalai Hírlap, 2011.07.05.)

Az elutasító pávatáncot úgy kell előadni, mintha egyébként barátkozni szeretnénk. (YouTube.com, 2012.05.31.)

/A földbérletekről/ A külföldieknek coki. (tv2, 2012.10.14.)

A konszolidáció nem is magyar szó. (Echo TV, 2015.05.01.)

A Nyitott társadalom gondolatrendőrsége a politikai korrektség. (Hír TV, 2017.02.10.)

/A Jobbik miniszterelnök-jelöltjéről/ A kormányzáshoz komolyabb eszközökre van szükség, mint egy szemöldökcsipeszre. (Echo TV, 2017.09.18.)

Nix ugribugri. (M1, 2019.02.10.)

A liberálisok azon a köldökzsinóron lógnak, amelybe Soros György pumpálja az életnedveket. (Magyar Rádió, 2020.05.01.)

Az ezeréves történelmi Magyarországot a budapesti összeesküvések hátba döfték. (M1, 2020. 06.06.)

Néhány ilyen libernyákot, akikkel vitatkoznom kellett, azért még elviszem a hátamon. (Miniszterelnök.hu, 2020.07.24.)