Médianapló

Médianapló - Mi rejlik az MGP-jelenség mögött?

2020. május 26. 11:33 - Zöldi László

Ama napilapnál, ahol Molnár Gál Péter dolgozott, egy ideig a főnöke voltam. Már túl volt az első kirúgáson, de innen a másodikon. El kellett mennie az újságtól, mert a repülőtéren rajtakapták egy tiltott kézirattal, és a visszavétele után még nem derült ki róla, hogy álnéven írt jelentéseket a belügynek.

Új könyve jelent meg a színházi életről, és ezzel adta át a dedikált példányt: „Tudom, hogy úgyse olvasod el.” Igaza volt, de ami most jelent meg tőle, azt elolvastam. A Coming out a legrosszabb jó könyv, amit valaha is olvastam. Salátagyűjtemény, külön-külön érdekes esszékkel, színész- és rendezőportrékkal. Közéjük ékelődött néhány életkép a besúgói életformáról, a tartótisztekről, a titkos élet egyéb mozzanatairól. A széteső kötetet mégis egységesíti a hármas élet rejtegetnivalója.

MGP az újságírást művelte, amelyben majd’ minden tévedésünket nyilvánosan követjük el, és álnéven írta a jelentéseket. Ráadásul homoszexuálisként volt még egy titkos élete, és ez alkalmat kínált arra, hogy a belügyérek megzsarolhassák. Egy sorspárhuzam. Első játékfilmjétől tudtuk, hogy Szabó István tehetséges rendező. Kritikusként mindegyik filmjében találtam erre utaló jeleket, de csak akkor jöttem rá, hogy életműve a titkos élet művészi kivetítése, amidőn kiderült, hogy fiatal korában ő is jelentett.

Bár felnőtt fővel értem meg a rendszerváltást, Molnár Gál Péter szerkezetlenségben és szerkesztetlenségben szenvedő könyvéből sikerült végre megérteni a Kádár-korszak, leginkább az Aczél-féle kultúrpolitika mélyebb összefüggéseit. Spiró György fején találta a szöget, amikor így jellemezte MGP-t: „Feltűnési viszketegségben szenvedett, a színpad lett volna az igazi terepe.” (168 Óra, 2020. május 21.)

Egy időben a Táskarádió című rádióműsor jegyzeteket kért a rettegett színikritikustól, aki elvégezte az utolsó simításokat a kéziraton, mondván: „Igyekeztem csökkenteni a r-hangzókat, hogy elmondhassam.” Raccsolt ugyanis, ezért nem lehetett színpadképes, de ahhoz volt szókincse és stílusérzéke, hogy szinonimákkal helyettesítse az r-betűs szavakat. Amit megtehetett a saját szövegével, azt persze nem tehette meg Shakespeare-rel és Csehovval. Be kellett érnie az előadások éRtelmezésével. Pontosabban szólva kifejtésével, kihüvelyezésével, megvilágításával, taglalásával, tisztázásával.

Nagyon jó színikritikus lett belőle, azt azonban a Coming out elolvasása után se értem, vajon egy újságíró miért ír álnéven jelentéseket, ha saját névvel is vállalhatja a véleményét.

 

Tíz mondat Molnár Gál Pétertől

 

Korpótlék és kilométerpénz nálunk a kitüntetés. (168 Óra, 1995. március 21.)

Az igazi színész annyi éves, amennyi aznapi szerepe. (Népszabadság, 1997. május 16.)

Az ellenzéki humor a népszavazás kifejezése más eszközökkel. (Népszabadság, 2002. április 13.)

Kicsit minden ember tehetséges. (Népszabadság, 2002. június 12.)

Sokan pártmunkában voltak ellenzékiek. (Népszabadság, 2002. augusztus 31.)

Amikor a színészek elérnek egy bizonyos kort, minden megtanulhatót tudnak a mesterségükről, és elmegy a kedvük a játéktól. (Criticai Lapok, 2011/2.)

A tehetségtelenséget nem adják ingyen. (Coming out, Tények és tanúk, Magvető, 2020)

/Veres Péterről/ Szalonnával írt. (Coming out)

/Sándor Györgyről/ Rettegve pimaszkodott. (Coming out)

Ha hivatásszerűen műveli valaki mások megsértését, köteles eltűrni az ellenvéleményeket. (Coming out)

17 komment