Orbán Viktor tegnapi sajtótájékoztatóján olyan kérdés hangzott el, amely zavarba hozta a miniszterelnököt. Az egyik újságíró megkérdezte, miként vélekedik a médiaviszonyokról. A kormányfőt vagy nem készítették föl a kérdésre, vagy amit elmondhatott volna, azt csak brüsszeli fogyasztásra szánták. Némi tűnődés után az újságírásról fejtette ki az álláspontját. Úgy vélte, ha nem a választópolgárok voksolnának rá, akkor a teremben lévő tollforgatók körülbelül 80 százaléknyi arányban szavaznának ellene.

Azóta már tudjuk, hogy a stábja nem hívta meg például az Átlátszó.hu, a Direkt36.hu, a 24.hu, a 444.hu és a 168 Óra munkatársait. Ha ők is ott lehettek volna a budai Karmelita-kolostorban, akkor az ellenzék jelenléte megközelítette volna a 100 százalékot is. A sors iróniája, hogy a legutóbbi fél évtizedben a kormánypártok 96 százaléknyi túlsúlyáról beszélt Botka László. 95-ről Molnár Gyula, Németh Péter és Rózsa Péter. 94-ről Molnár Gyula. 90-ről Bolgár György (négyszer is), Demeter Márta, Farkasházy Tivadar, Hargitai Miklós, Kasza László, Kuncze Gábor, Németh Péter (háromszor is). 85-ről Vásárhelyi Mária. 80-ról pedig Donáth Anna, Hadházy Ákos, Hargitai Miklós, Petschnig Mária Zita és Vásárhelyi Mária. Vajon milyen felmérésekből kölcsönözték a számokat?

11177 médiaterméket kellett volna felmérni, közülük 6699 jelenik meg papíron, 3662 a világhálón, 816 egyéb platformon, például rádióban vagy tévés képernyőn. Két kutatásról tudok. Az egyik eredményezte a Médianéző Kft sok kérdést fölvető számsorát. A kormánynak dolgozó cég szerint a tévés kategóriában 54:46 a kormánykritika előnye, a rádiósban 53:47, a digitálisban 71:29. A papír alapú kategóriában viszont a kormánypárti lapok felé billen a mérleg nyelve 28:72 arányban. Így jött ki a kormánykritikus médiumok 69 százaléknyi túlsúlya. Az értékelést szétcincálták a kormánykritikus sajtóban, ettől azonban tegnap a miniszterelnök akár még hivatkozhatott is volna rá.

Van egy másik elemzés is, a Mérték Médiaelemző Műhely készítette „árbevételi alapon”. Arra jutott, hogy az állami reklámok 78 százalékát a kormányoldalhoz sorolható médiumok kapták. Alighanem innen származik az ellenzéki politikusok, újságírók, értelmiségiek kikerekített 80 százaléka. Ha nyomatékosítani akarták a mondandójukat, használják csak, mindazonáltal árbevételi alapon kéne. Így is kirajzolódik belőle, hogy az Orbán-kormány évenként több tízmilliárd forintból érvényesíti túlsúlyát a hazai médiapiacon.