Néhány napos késéssel tudtuk meg, hogy 2018. december 26-án meghalt Larry Roberts, az internet atyja. Az atyákból több is van, a Magyar Távirati Iroda fel is sorolta Bob Kahnt, Vint Cerffet és Len Kleinrockot. John Kemeny neve nem azért ugrott be, mert hiányolom a listáról. Őszintén szólva nem tudom, volt-e közvetlen köze az ARPANET betűszóval jelölt ősinternethez. Emlékezetem mélyéről azonban felötlött, hogy ő szintén december 26-án halt meg, igaz, negyedszázaddal korábban.
Kemény János a pesti Berzsenyi Gimnáziumban érettségizett, majd a zsidótörvények elől a családjával együtt kivándorolt Amerikába. Tizennyolc évesen, 1944-ben lépett be a hadseregbe, és a kiskatonát matematikai felkészültsége meg magyar nyelvtudása miatt beosztották Los Alamosba. A kísérleti központban akadt néhány magyar tudós az atombombán dolgozók csapatában. Így ismerkedett meg Kármán Tódorral, Neumann Jánossal, Szilárd Leóval, Teller Edével és Wigner Jenővel. A háború után a csoport vezetője, Oppenheimer professzor a Princeton-egyetem matematika szakán végzett fiatalembert beprotezsálta Einsteinhez tanársegédnek.
Innen már egyenes út vezetett az egyik legpatinásabb főiskolára. A Dartmouth College Bostontól északra, New Hampshire államban, Hanover városában található, 1769-ben alapították. E felsőoktatási intézményben lett John Kemeny huszonévesen tanszékvezető, majd a rektorságig vitte. A múlt század hatvanas éveiben pedig egy Kurtz nevű kollégájával kidolgozta a BASIC-nyelvet. A betűszó mögött tudományos vita rejlik. Keményék azok közé tartoztak, akik nem hittek az informatikusok titkos nyelvében, ezért olyan programnyelvet találtak ki, amelyet a nem szakemberek, például az egyetemisták is elsajátíthattak. Nélkülük jóval később lett volna a világháló mindenkié.
Ehhez persze az is kellett, hogy a számítógép lelkének, a processzornak a kapacitását teljes mértékben kihasználhassák. Ha valaki épp nyomtatta a szöveget, egy másik diák tudomást szerezhetett arról, hogy szabad a számítógép. Nem lepődnék meg, ha egy nálam számítástechnikailag felkészültebb cikkíró kimutatná, hogy a mikroprocesszor atyjára, Andy Grove-ra (Gróf Andrásra) hatott Kemény Jánosék időbeosztásos rendszere.
Az ősinternet magyar atyja egyszer járt itthon, 1964-ben, ám jelenlétének híre nem lépett túl a tudományos élet keretein. 1992-ben bekövetkezett haláláról is csak háromsornyi közlemény látott napvilágot. Ennek most a tízszeresét szenteltem neki.
