Kijött az újságok olvasottságával foglalkozó cég adatsora a harmadik negyedévről. Elgondolkoztató, alkalmas a tanulmányozásra. A sokféle közelítésmód közül a vidéki napilapokat választottam. Leginkább azért, mert immár van összehasonlítási lehetőség a kormány közeli alapítványhoz, a KESMÁ-hoz való csatlakozás és a két évvel későbbi (mostani) helyzet között. Nem untatom az olvasókat túl sok számmal, ezért csupán a mezőny első felét mutatom be.
Piacvezető a győri Kisalföld napi átlagban 36520 értékesített példánnyal, két éve még 49383 fogyott el belőle. De van egy harmadik adatom is róla, 78518 a kétezres évek közepéről. Második helyen található a szombathelyi Vas Népe 26323 eladott példánnyal, a két korábbi száma: 32453 és 58378. Harmadik a Zalai Hírlap, az adatai visszafelé az időben: 24570, 30307 és 58355. A nyíregyházi Kelet-Magyarország példányszámai: 22609, 34082 és 57349. Ötödik helyen áll a miskolci Észak-Magyarország (20196, 30997 és 51419). Hatodik a szegedi Délmagyarország 20033, 28674 és 33193 értékesített példánnyal.
Hetedik a debreceni Hajdú-bihari Napló, adatai: 19005, 28247 és 46888. Nyolcadik a Veszprémben szerkesztett Napló, amelyből idén, a harmadik negyedévben naponta 17879 példányt adtak el, két éve még 24113-at, a kétezres évek közepén 52746-ot. Egyébként 2018 harmadik negyedévében 369328 volt 17 vidéki napilap összesített példányszáma, manapság 274822. A veszteség 94506. Ugyanezek az újságok a kétezres évek közepén 766556 példányban keltek el. A rendszerváltás előtti utolsó években pedig a győri, a pécsi, a nyíregyházi és a szegedi újság 100 ezernél több példányban fogyott el.
Máskülönben csak azért „felejtettem el” a többi vidéki napilapot, mert kell a hely arra, hogy a mezőnyükkel vethessük össze a Népszavát, amelyet sokan előszeretettel neveznek az ország legnagyobb példányszámú politikai napilapjának. Csakhogy most éppen 17879 értékesített példány a napi átlaga, két éve 21172 volt, másfél évtizede 28922, a múlt század nyolcvanas éveiben pedig mintegy 200 ezer. Becsületére válik, hogy még lejtmenetben is meri vállalni azt a fránya hitelesítést. Az úgynevezett auditálást, amikor az újságok olvasottságával foglalkozó cég munkatársai a nyomdában nézik meg, vajon hány példány gördül le a futószalagról.
A kormánypárti napilapok közül a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap nem vállalja a hitelesítést. Nem lepődnek meg, ha kiderülne, hogy azért nem, mert nekik sem kelendő a portékájuk, és ezt még röstellik is.
