A pályakezdő médiakutatók blogja, a Média2.0 nehezen indult. A huszonéves munkatársak láthatárát beszűkítette, hogy a fővároson túli szerkesztőségekről szinte semmit sem tudtak. „Szerencsére” a legutóbbi hónapokban érzékelhetővé vált a kormányzati térhódítás a fővároson túli nyilvánosságban, és az államosított megyei napilapok bekerültek a szakmai gondolkodás körébe. Ennek tartalmas állomása a tegnap megjelent interjú, amelyet Háhner Petra készített Póré Lászlóval, a Dunántúli Napló volt főszerkesztő-lapigazgatójával.

A tulajdonosváltás egyik áldozata attól vált híressé, hogy jelenleg egy pécsi pláza alagsorában árul kolbászt. Bár megszenvedte a vele történteket, maradt annyira tárgyilagos, hogy azt is kifejtette: a regionális nyilvánosság korlátozása nem a kormányzati térhódítással kezdődött. Korábban is akadtak olyan politikai és gazdasági érdekcsoportok, amelyek szempontjait figyelembe kellett venni a megyei napilapok szerkesztése és kiadása közben. A kényes egyensúlyból bontanám ki, hogy az Orbán-kormány számára mitől lett hirtelen oly fontos az úgynevezett Springer-lapok megszerzése.

A német cégcsoport itteni arca, Bayer József már vagy tíz éve igyekezett megszabadulni a Magyar Távirati Iroda szolgáltatásaitól. Arra kötelezte az újságírókat, hogy mielőtt megírják témájukat a papír alapú anyalapnak, foglalják össze tíz-tizenöt sorban az online kiadás számára. Utasítását az idősebb évjáratú munkatársak nem nagyon hajtották végre, ezért változatlanul az MTI sok fölösleges, közölhetetlen információt tartalmazó hírszolgálatára fanyalodott. Amidőn azonban ama bizonyos Pecina úr megvásárolta a Springer-napilapokat, annyira változott a helyzet, hogy a nyolc megyei újság immár a Mediaworks zászlóshajója, a Népszabadság híreit közölte.

Így jött létre az a felemás állapot, hogy miközben a volt Springer-lapok jóindulatú semlegességet tanúsítottak az Orbán-kormány iránt, hírrovatuk a Népszabadság Online valóságos (nyugtalanító) információit közölte. E kétarcúságot még a legbutább olvasó is észrevette, ráadásul vészesen közeledett a 2018-as választás, és a Fidesz-agytröszt elhatározta, hogy átrajzolja a médiapiacot. Abban, hogy a neki alájátszó osztrák untermann, a kétes hírnévre vergődött Percina úr tavaly októberben végérvényesen „felfüggesztette” a Népszabadság működését, az a tragikai vétség is közrejátszott, hogy a patinás napilap szolgáltatta azokat a híreket, amelyeket az állami logika szerint a Magyar Távirati Irodától kellett volna megrendelni.