Digitális ismerősöm a közösségi oldalról azt firtatta, vajon honnan szereztem egy információt. Azt írtam, hogy a szerkesztői és lapmenedzseri munkától búcsúzó Pallagi Ferenc szerint „nagyjából hárommilliós tömeg esik kívül a digitális világon”. Azt feleltem az ellentmondást megneszelő hangmérnöknek, hogy a forrás közismert újságíró, aki nem engedheti meg magának, hogy hamis számot adjon közre. Azóta is foglalkoztat a kérdés, bár nem gondoltam volna, hogy más forrásból érkezik rá a válasz.

Balatonfüreden, egy számítástechnikai tanácskozáson tartott előadást Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program irányítója. Arról nevezetes, hogy mielőtt az első Orbán-kormányban miniszterségre adta volna a fejét, addig nem állhatott föl a tárcája, amíg meg nem szerezte a diplomáját. Szakdolgozatát a nyugat-európai országok médiapolitikájából írta, valószínűleg érti tehát, amit mostanában a digitalizációról mond. A Napló című veszprémi napilap hasábjain például kifejtette, hogy „Magyarországon a 16-74 éves honfitársaink 21 százaléka még soha, egyetlen pillanatra sem volt internethasználó”. A számukat meg is saccolta, másfélmillió jött ki neki.

Ez sem kevés, bár épp a fele a Pallagi-féle „tömegnek”. Az ellentmondás feloldható. Sokan úgy használnak számítógépet, hogy nem férnek hozzá a világhálóhoz. Nem igénylik, hogy információkat és véleményeket böngészhessenek a neten. Jobban érzik magukat, ha rágyújthatnak egy cigarettára, kezükbe vehetik a kávés csészét, és kortyolgatva lapozhatják az újságot. De akár számítógéppel, akár nélküle mellőzik az internetet, óhatatlanul kiszorulnak a virtuális vérkeringésből. Ezt talán nem élik meg tragédiaként, mindazonáltal olyan adottságot testesítenek meg, amit a médiapolitikával foglalkozóknak figyelembe kéne venniük.

A baloldali pártok előválasztáson törik a fejüket. Úgy képzelik, hogy versenyeztetnék a képviselőjelöltjeiket, és aki a legtöbb szavazatot kapja a világhálón, 2018-ban az lesz a kormánypárti jelölt ellenfele. Nagyjából egymillió szavazóra számítanak, vagyis eleve megritkítanák a hazai netezők táborát. A majdani eredményt kétszeresen is eltorzíthatja, hogy az internetezők négyötöde kihullik a szórásból, ehhez jönne még a világhálót nem használók másfélmilliós tömege is. Ebből bizony félrevezető közvélemény-kutatás lesz. Hacsak nem szánja meg az ellenzéket Deutsch Tamás miniszterelnöki megbízott, aki 2017-re ígéri, hogy a netezés állampolgári jog lesz a legeldugottabb településen is.