Ha az eddigi történetét egy mondatban kéne összefoglalni, azt írhatnók róla, hogy budapesti rádiónak indult, és fővárosi rádió lett belőle. Jellemző, hogy néhány nappal ezelőtt a Szabad sáv című rovatban interjú készült Lázár János főminiszterrel, és a műsorvezető Rangos Katalin kesernyésen jegyezte meg: „Az idők során budapesti rádióvá vált a Klubrádió.” Önkritikus mondatát értelmezném.

A kétezres években hosszú, szívós és fáradságos munkával egyenként szerzett meg adáskörzeteket a rádió menedzsmentje. Ha nem is fedte le műsoraival az egész országot, „csak” a határszéli megyékbe nem jutott el. Ekkor számolhatott körülbelül félmillió hallgatóval. Aztán hivatalba lépett az Orbán-kormány, és hosszú, szívós, fáradságos munkával átszabta a médiapiacot. A Klubrádiót például megfosztotta a vidéki Magyarországtól, a vidéki Magyarországot pedig a Klubrádiótól. Több per után maradt egy budapesti frekvencia, amelyet a főváros vonzáskörzetében lehet még fogni. Felére csökkent a hallgatóság, és napjában többször az hangzik el, hogy csúcsidőben melyik budapesti utcát érdemes elkerülni. A munkatársak lassanként leszoktak arról, hogy a fővárosi agglomerációnál tágabb körben nézzenek körül.

Akad azért kísérlet a kitekintésre. A múlt héten jelent meg Tanács István jegyzete Botka László szegedi polgármesterkedéséről. A Népszabadság délmagyarországi tudósítója nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a szocialista politikus ugyanolyan diktátori módon irányítja Szegedet, mint ahogy Orbán Viktor az országot. Erre Bolgár György fölkapta a fejét, és másnapi megbeszélős műsorában a hallgatók figyelmébe ajánlotta a publicisztikát. S mert fontosnak tartotta a témát, többször is visszatért rá. A betelefonálók azonban nem álltak kötélnek. De miért is fejtették volna ki álláspontjukat a számukra ismeretlen és talán érdektelen ügyről?

A Klubrádió honlapja szerint műsorai az egész országban hallgathatóak. Feltéve, ha használunk internetezésre alkalmas mobiltelefont, amely egy FM transzmitter révén köthető a rádiókészülékhez, feltéve, ha annak van bluetooth kapcsolata. Igen ám, de a vidéki Magyarország arról is nevezetes, hogy különösen a kisvárosokban és a falvakban kevesen használnak mobiltelefont, még kevesebben ülnek netezésre is alkalmas számítógép előtt. Márpedig világhálós hozzáférés híján el sem olvashatják a kapcsolatteremtéssel kecsegtető szöveget a Klubrádió példásan szerkesztett digitális felületén.