Éjszaka felrobbant a világháló. Lestük (és vitattuk) a brüsszeli híreket. Vajon Orbán Viktor csakugyan megvétózta-e az uniós miniszterelnökök formálódó döntését a bevándorlókról? Az online sajtóból a Kettős Mérce nevű blog főszereplője, Jámbor András tegnap este 22.03-kor, mellesleg a jobb sorsra érdemes papíralapú sajtó lapzártája után pendítette meg a valószínűleg hamis vétóról: „Nagyon furcsának találtuk, hogy egyetlen külföldi média sem ír róla.” Miért? Sok külföldi média van?

Régi vita ez. E sorok írója azok közé tartozik, akik szerint az a fránya média gyűjtőfogalom. S mert eredetileg latin többes szám, az idézett mondatban az egyes számú médiumot kellett volna használni. A rendszerváltás óta hatvanhét jellemző mondatot gyűjtöttem össze a hazai termésből, és azt vettem észre, hogy a nyilvánossággal gyakran érintkező személyiségek figyelemre méltó fejlődésről tettek tanúbizonyságot. Kezdetben előszeretettel neveztek médiának egy-egy médiumot, sőt akadtak olyanok is, akik a latin többes számot magyar többes számmal fejelték meg, és beszéltek médiákról.

Az első médiatörvény (1995. december 21.) elfogadása előtt megszaporodtak az elméleti viták, és a közismert nyilatkozók lassanként leszoktak a pontatlan fogalmazásról. A helyzetet leginkább az Erdélyből Veszprémbe áttelepült humorista, Kvári Sinkó Zoltán tréfás kiszólása érzékelteti: „Amit a médiából megtudhat az ember, azt a sajtó összezavarja.” (Napló, 1996. augusztus 9.) Azóta a közéleti személyiségek közül már csak ketten tartják magukat a régies állásponthoz. Széles Gábor, az Echo TV és a Magyar Hírlap tulajdonosa következetesen, mert kifejtette: „Nekem az a problémám, hogy a médiáim egyre jobban működjenek.” (2008. február 18.) Illetve a filozófus Tamás Gáspár Miklós, bár neki akadt olyan interjúja, például a Népszava 2013. december 21-i számában, amelyben a médiák helyett médiumokat mondott. Okkal. A latin egyes számnak miért ne lehetne magyar többes száma?

Az a benyomásom, hogy például Vajda László, az Országos Roma Önkormányzat képviselője az immár kisebbséghez sorolható. Az ATV-ben ezt nyilatkozta 2015. május 18-án: „A sajtó és médiából tudjuk.” Vajon maradhatunk-e abban, hogy a média a nyilvánosság eszközrendszere? Olyan gyűjtőfogalom, amely keletkezési sorrendben a sajtóból, a rádióból, a televízióból és az internetből áll. Ha egyiket vagy másikat nem akarjuk túl gyakran kimondani, leírni, akkor a közbeszédben inkább a médiummal kéne helyettesíteni.