Médianapló

Médianapló - Ki a fene az a Gyurcsány?

2014. december 26. 10:35 - Zöldi László

Szinte napra pontosan negyven évvel ezelőtt, a Magyar Ifjúság című hetilap huszonéves munkatársaként azon tűnődtem, vajon mivel lehetne berobbanni a szellemi életbe. Ki kéne választani valakit - mai kifejezéssel egy celebet -, és nyilvánosan nekimenni. Erre az öblös hangú, gurgulázva nevető és rádióból-televízióból közismert Abody Bélát véltem a legalkalmasabbnak. Meg is írtam a csipkelődő glosszát, amelynek hatására néhány hét múlva szerződtetett az irodalmi hetilap. Szabolcsi Gergelyben, az Alternatíva nevű portál ifjú munkatársában hasonló kitörési vágyat vélek fölfedezni.

„A gondolkodó fiatalok fórumán” megjelent szerző Gyurcsány Ferencet választotta céltáblául. Szerinte kevés unalmasabb és érdektelenebb téma van a magyar politikában, ezért föltette a kérdést: „Ki a f…om az a Gyurcsány Ferenc?” Négy évtizede még érveltem, hogy ama bizonyos ügyben miért nincs igaza Abody Bélának, most viszont hiába javasolnám ugyanezt az Alternatíva szerzőjének, szomorúan veszem tudomásul, hogy a digitális korszakban erőteljesebb hatásra kell törekedni. A gyakran twitterező Deutsch Tamás is megkérdezte: „Ki a f… az a Thomas Melia?”, és lám, mire vitte, immár ő az internetadóval foglalkozó kormánybiztos. A magyar alkotmányozás miatt aggódó amerikai külügyi államtitkár-helyettesről nem tudnék néhány sorban portrét rajzolni, Gyurcsány Ferencet azonban megpróbálom bemutatni az ifjú pályatársnak.

Nagy orrú, pocakosodó, hevesen gesztikuláló, kora ötvenes politikus. Kívülről akarta megreformálni az MSZP-t, ami belülről sem sikerült neki. Kétszer alapított kormányt, de az országlása nehezen megvalósítható ötletekbe fúlt. A bukása után új pártot hozott létre, ennek élén keresi helyét a közéletben. Az újságírók szívesen ülnek le vele beszélgetni. Minden interjújában van néhány mondat, amelyen érdemes elgondolkozni. Az egyik fájlban például ezerötszáz mondatát örökítettem meg, amelyekből ellentmondásos személyiség képe bontakozik ki. Szállóige-gyűjteményemben húsz mondással szerepel, a politikusok mezőnyében ennél többre csak Horn Gyula és Orbán Viktor volt képes.

A hibáiról, tévedéseiről sokszor írtam e rovatban, kommunikációs képességét azonban elismerem. Ugyanezt egyelőre nem tehetem meg Szabolcsi Gergely olvastán. Említett cikkében egyetlen tűnődésre késztető mondatot találtam, annak is egyik szava csak kipontozva idézhető.

35 komment
süti beállítások módosítása