Tegnap az értelmiségi honlap szerkesztője bejelentette, hogy … Mit is jelentett be Mihancsik Zsófia? Azt, hogy megszűnik a Galamus-csoport, megmarad viszont a Galamus véleményportál. Jaj de jó! Már azt hittem, hogy baj van.

Nekem ugyanis nem hiányzik a csoport. Igyekszem sok forrásból tájékozódni, kevésbé igényeltem tehát ama híreket, amelyeket a Galamus adott közre. S amennyire telik tőlem, a velünk foglalkozó idegen nyelvű cikkeket sem fordításból próbáltam megérteni. Szeretek első kézből informálódni, ez azonban nem azt jelenti, hogy valaha is kétségbe vontam volna a közvetítések hitelességét. Sőt, még azt is elismerem, hogy amikor Mihancsikék kitalálták a csoport hármas funkcióját, helyesen jártak el. (Legföljebb abban számították el magukat, hogy akiknek az anyagi támogatására vártak, a fülük botját se mozdították.)

Az első perctől fogva véleményportálként könyveltem el a Galamust, amelyben kitűnő szakemberek fejtették ki az álláspontjukat. A korábbról ismert nevű értelmiségiek közül a szemem láttára vált publicistává (véleményformálóvá) a filozófus Lendvai L. Ferenc, a történész Fazekas Csaba, a jogász Lánczos Vera és a jogszociológus Fleck Zoltán, kitűnő glosszistává pedig az oktatásszociológus Andor Mihály. S mert a szerkesztői gyakorlat jóvoltából van egy értékmérőm, a jó mondat iránti érzék, az indulás óta eltelt négy évben az ütős és szellemes gondolatok versenyében a Galamus beverekedte magát az élvonalba. Mintegy kétezer mondatot tartalmazó szállóige-gyűjteményemből 208 a véleményportál termése. Meglepődtem, amikor beugrott, hogy négy év pontosan 208 hét. Heti egy szállóige - az online újságok mezőnyében olyanokat is megelőz a Galamus, amelyek lényegesen több pénzzel és munkatárssal csinálták végig az előző választási ciklust.

Számomra elviselhető, ha a Galamus visszatér abba az állapotába, melyben olvasóként megszoktam. Elgondolkoztató viszont, amit a karcsúsítás pillanatában fogalmaztak meg a publicistái. Bár nem zárkóztak el a további közreműködéstől, de szinte kivétel nélkül közölték, hogy a harmadik Orbán-kormány tevékenységét már nem akarják széljegyzetelni. Visszatérnek a szakmájukhoz, és igyekeznek behozni azt, amit a legutóbbi négy esztendőben elmulasztottak. Rendszeresen sorjázó okfejtéseik hiányozni fognak, de talán még el-eltűnődhetek a szórványos kiállásaikon.