Médianapló

Médianapló - Orbán miért nem mondja ki a száműzött hívei és az engesztelhetetlen ellenfelei nevét?

2024. február 29. 12:47 - Zöldi László

Závecz Tibor közvéleményt kutató szociológus. Társadalomtudományi felkészültségét igénybe veszik a tévések is, tegnap este például az Egyenes beszéd című atv-s adásba hívták meg. Azt fejtegette, hogy Orbán Viktor befelé beszél. Az úgynevezett kegyelmi ügy felelőseit, Novák Katalint, Varga Juditot és Balog Zoltánt ugyanis a botrány kirobbanása óta nem nevezi meg. Csak utalgat rájuk.

Ha szóba kerülnek a nyilvánosság fórumain, akkor mindig kitalál valamit a jellemzésükre. Novák Katalint például következetesen Elnök Asszonynak titulálja, a vezeték- és keresztnevét azonban nem veszi a szájára. A miértről röpke vita alakult ki. A másik stúdióvendéggel és a műsorvezetővel sikerült is összehozni azt a jelenséget, amely úgy fogalmazható meg, hogy országunk első embere a legritkább esetben nevezte meg Márki-Zay Pétert és Gyurcsány Ferencet is. A már-már teljhatalmú miniszterelnök tudatosan él a névtelenségre való lefokozás eszközével.

Próbáltam utánanézni legalább az Orbán-Gyurcsány kapcsolatnak. Nos, a jelenlegi kormányfő még a rendszerváltás előtt keresztnév nélkül említett egy Gyurcsány nevű KISZ-vezetőt, akit egyedül érdemes komolyan venni a politikai ellenfelei közül. Aztán eltelt tizennégy és fél év, mire az időközben gyárakat privatizáló Gyurcsány Ferenc milliárdos lett, és újra rákapott a politikára. 2004 őszén Orbán Viktor még nem látta benne a megbélyegzendő ellenfelet, de arra sem volt oka, hogy megnevezze, ezért inkább csak „új miniszterelnök”-nek hívta. 2006-ban már megnevezte, és hazudozónak vélte. Két és fél évvel később pedig azt is megtagadta tőle, hogy komolyan vegye.

Amióta újra ő lett a miniszterelnök, ha szóba kerül az immár engesztelhetetlen ellenfél, akkor Gyurcsány Ferencet már csak „szóban forgó úriember”-nek nevezi. Megengedheti magának, hogy a lebecsülés, lekezelés, lekicsinylés, lenézés, leszólás jegyében az ellenzéki pártok és politikusok összegyurcsányozását átengedje a propagandagépezetének. Három és fél évtized sajtójában csupán öt mondatot találtam, amelyben Orbán Viktor kiejtette Gyurcsány Ferenc nevét. Háromszor csak a vezetéknevét említette, ugyancsak háromszor Gyurcsány-korszakról, egyszer-egyszer Gyurcsány-programról és Gyurcsány-Vona paktumról beszélt.

Nem kísértem figyelemmel miniszterelnökünk minden rezdülését, ezért lehetséges, hogy egy alaposabb kutakodás feltárná még vagy tucatnyi gyurcsányozását is. Ezt kéne összehasonlítani Gyurcsány Ferenc orbánozásával. A volt miniszterelnök a perszonifikáció (a megszemélyesítés) híve, mert a nyilvánosság fórumain ötvenötször ejtette ki a jelenlegi kormányfő teljes nevét. Hetvenkétszer pedig a neve helyett jellemezte valamivel, általában kedvezőtlenül. Ha a DK-politikus esetében sem voltam eléggé körültekintő, akkor mintegy másfél száz orbánozást kéne összevetni kéttucatnyi gyurcsányozással. A csiszolt, kifinomult, pallérozott politikai kultúra nagyobb dicsőségére.  

 

Tíz Orbán-mondat Gyurcsány Ferencről

 

Egyetlen ember van a kiszesek között, akit én ismerek, akit komolyan kell venni, ha az ember tárgyal vele, mert az próbára teszi az ember képességeit, az egy Gyurcsány nevű ember. (Fekete Doboz, 1989. február 21.) 

Az új miniszterelnök annak a kormánynak a miniszterelnöke, aki a szabad Magyarország történetében elsőként kerül hatalomra választási felhatalmazás nélkül. (Index.hu, 2004. október 1.)

Gyurcsány Ferencet beteges hazudozónak tartom, ezért vele nincs miről beszélni. (Magyar Hírlap, 2006. szeptember 28.)

Gyurcsány Ferencnek a válság megoldására tett javaslatait épp a miniszterelnök személye miatt nem lehet komolyan venni. (Népszabadság, 2009. február 17.)

Magyarország igazi kormányfőjét most is Gyurcsánynak hívják. (Hír TV, 2009. szeptember 11.)

/A KISZ-vezetőkről/ Ott, a szervezői és helyzetfelmérő képességével, a teendők logikus számbevételének képességével kitűnt közülük a szóban forgó úriember. (Policity.hu, 2012. augusztus 13. )

Van egy főszereplő, ez Gyurcsány Ferenc, ő mindig megmondja, hogy mi a pálya. (Magyar Rádió, 2021. május 21.)

Gyurcsány a főnök. (Magyar Rádió, 2021. május 28.)

/Jakab Péterhez/ Az önök térfelén Gyurcsány Ferenc a főnök. (Országgyűlés TV, 2021. május 31.)

A magyarok jobban élnek, mint a Gyurcsány-korszakban, de nem olyan jól, ahogy szeretnénk. (Hír TV, 2024. február 17.)

 

komment

Médianapló - Tíz mondat a botrányról

2024. február 28. 11:48 - Zöldi László

Botrány az, amit a média annak gondol. (Marton István nagykanizsai polgármester, Zalai Hírlap, 2010. szeptember 27.)

A botrány nem maga a történés, hanem annak megjelenése és értelmezése a médiában. (Tamás Pál szociológus, Népszava, 2012. május 5.)

A magyar média elég erős ahhoz, hogy bármilyen botrányt kirobbantson, de nem elég erős ahhoz, hogy bármelyik botrányt végig is vigye. (Kéri László politológus, ATV, 2015. március 26.)

A botrány lett a politika alapegysége. (Jámbor András publicista, Mérce.hu, 2019. október 5.)

Minden botrány egy kicsit levesz a Fidesz táborából. (Urbán Ágnes médiakutató, Magyar Hang, 2019. október 25.)

A botrány sajtót csinál nekünk, ismertséget hoz. (Szanyi Tibor ISZOM-politikus, 168 Óra, 2021. március 18.)

A politika rászokott a botrányokra. (Perlaky-Papp József kríziskommunikátor, ATV, 2021. május 24.)

Minden jelentős botrány koptatja a rendszert. (Török Gábor politológus, 24.hu, 2024. február 16.)

Jól koordinált és professzionálisan felépített botrány. (Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a kegyelmi ügyről, Hír TV, 2024. február 17.)

Az elmúlt évtized legsúlyosabb közéleti botránya. (Tompos Ádám Momentum-politikus a kegyelmi ügyről, YouTube.com, 2024. február 26.)

 

komment

Médianapló - Két tüntetés margójára

2024. február 27. 14:02 - Zöldi László

Az országgyűlés tavaszi programja tegnap, február 26-án kezdődött. A váratlanul és talán véletlenül kirobbant kegyelmi botrányt három kormánypárti politikus lemondatásával és egy új köztársasági elnök megválasztatásával próbálta lezárni az ország első embere. Ezt megelőzendő a legerősebb ellenzéki párt tegnapelőttre időzített egy tüntetést a Kossuth térre.

Pontosabban szólva annak a Margit híd felőli kiöblösödésére, ahol csak néhány ezer ember fér el, mégis azt a látszatot kelti a tévében, hogy sokkal többen tiltakoznak. A DK agytrösztje ugyanis érzékelte, hogy a néhány nappal korábbi influenszertüntetés sikerét nehéz felülmúlni. Nem is sikerült. Ez még akkor is igaz, ha voltak, akik 150 ezresre saccolták a Hősök terén megjelentek számát, és néhány ezerre a Kossuth téri tüntetőkét.

E sorok írója a százezresek közé tartozik. Ha tehát körülbelül ötezresre becsüljük a kiöblösödés befogadóképességét, akkor is hússzoros a különbség. A tudósítók azért árnyaltabban fogalmaztak. A kormánypártisággal aligha vádolható publicista, Bruck András arról számolt be, hogy öt perccel a 15 órára kitűzött kezdés után még csak mintegy háromszázan „ténferegtek” a Kossuth téren. A többi élménybeszámolóból pedig kirajzolódott, hogy a hosszúra nyúlt összejövetelnek volt egy kicsúcsosodása néhány ezer, többnyire idős tüntetővel, eleredt azonban az eső, és még a kemény maghoz tartozók is elszéledtek.

A szónokok teljesítményét most mellőzöm, mert inkább az érdekel, hogy másnap az újságírók érdeklődésére mit válaszoltak a DK-s politikusok. A párt szóvivője, Barkóczi Balázs a Klubrádióban nem beszélt mellé. Szerinte „Egy politikus soha nem lesz annyira trendi, mint egy influenszer.” Vadai Ágnes az ATV-ben azt fejtegette, hogy sokan azért nem jöttek el, mert tartanak a hatalomtól, féltették az egzisztenciájukat.

Bizonyára voltak ilyenek is, de akkor mire véljük a Hősök terén megjelentek sokszorosan nagyobb számát. Lehetséges, hogy a trendik olyan témát választottak (a gyermekbántalmazást), amely érzelmileg érintette meg az embereket? Az ellenzéki politikusok viszont azt választották (a köztársasági elnökválasztás mikéntjét), amely nem érintette meg a köznapi tudat szférájában élőket. A harmadik DK-politikus, Gy. Németh Erzsébet szintén az ATV-ben kitérő választ adott a műsorvezető kérdésére, aki meg is elégedett a mellébeszéléssel.

Mintha a szervezésben főszerepet játszó ellenzéki párt elfelejtette volna felkészíteni a politikusait arra, hogy azok a fránya újságírók firtatják majd a két tüntetés közti aránybeli különbség okát. Pedig akár azt is mondhatták volna, hogy a párt kifejezés a latin pars (rész) szóból származik. Egy politikai párt ugyebár kiválaszt magának egy társadalmi réteget, és a nyilvánosság fórumain ezerrel próbálja képviselni az érdekeit. Vannak azonban olyan ügyek, amelyek nemcsak értelmileg, hanem érzelmileg is foglalkoztatják az embereket, ráadásul a társadalom több rétegét is mozgósítják.

Ez sem tökéletes válasz, de legalább arról árulkodott volna, hogy a megszólított politikusok számítottak a százezer forintos kérdésre. Egyébként a vasárnap délutáni tüntetés ürügyét, hogy közvetlenül kéne megválasztani a köztársasági elnököt, alig hozták szóba a szónokok, négy együttműködésre hajló ellenzéki párt politikusai. Ezzel magyarázható, hogy akik személyesen vagy a tévé előtt ülve végighallgatták a beszédeket, a vártnál tartalmasabbnak vélhetik az összejövetelt. Azon azonban nem változtathattak, hogy amivel a szervezők placcra hívták az embereket, az nem bizonyult elég vonzónak.

A másik tüntetés szervezésben kevésbé gyakorlott kezdeményezői felháborítóbb témát választottak, amely nemcsak azokat foglalkoztatta, akik kritikusan élik meg a rendszer működését. Azokat is, akik nem akarnak politizálni, de a kegyelmi botrány már nekik is sok volt. S van itt még valami, ami alapjában különbözteti meg a trendiket és a politikusokat. Az influenszerek a százezres követőtáborukkal és az általuk kínált termékek révén anyagilag függetlenek a hatalomtól. Ez táplálja a bátorságukat és az őszinteségüket.

Az ellenzéki pártok politikusai anyagilag nem függetlenek, hisz’ állami támogatásból élnek. Jó pénzért érzik rosszul magukat. Az a benyomásom, hogy a közérzetükből csak ilyen tüntetésre telik.    

       

Tíz mondat az influenszerekről és a politikusokról

 

Tegnap többet értünk el, mint bármely ellenzéki kapálózás az elmúlt évtizedben. (Azahriah - Baukó Attila influenszer, Instagram.com, 2024. február 17.)

Itt volt sok tízezer (a szervezők szerint ötvenezer) ember, akiknek a világról alkotott elképzeléseit a közösségi médiában önmenedzselő influenszerek láthatóan jobban képviselik, mint a parlamenti ellenzék. (Fekő Ádám újságíró, magyarnarancs, 2024. február 17.)

Vajon a világhálós véleményformálók kezdeményezését átveszik-e az ellenzéki pártok, amelyek egyelőre inkább veszélyként élik meg a civilek buzgólkodását? (Zöldi László újságíró, medianaplo.blog.hu, 2024. február 18.)

A civil szervezetek dolga a nyomásgyakorlás. Hogy ebből politikai cselekvés legyen, az már a pártok dolga. (Dobrev Klára DK-politikus, az árnyékkormány miniszterelnöke, Partizán, 2024. február 19.)

Az influenszerek több tízezer embert mozdítottak meg a gyermekbántalmazás témájával a múlt héten, így rendkívül ciki lenne, ha az ellenzéki pártvezérek nem tudnának legalább ennyi embert kivinni a Kossuth térre. (Majzik Attila szegedi újságíró, Délmagyarország, 2024. február 23.)

A pártok tüntetése a létszámversenyben nem nyerhet a Hősök terével szemben. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, az MSZP volt elnöke, Népszava, 2024. február 24.)

A konyhájában felvett videókkal celebritássá vált Pottyondy Edina és társai mennyivel nagyobb hatással vannak az emberekre, mint a választott képviselőik. (Fekő Ádám újságíró, magyarnarancs, 2024. február 26.)

Az ellenzéki politikusok is érzékelhették, hogy a gyermekbántalmazás kapcsán ktört országos felháborodás és a köztársasági elnök választásának módja között nincs olyan kapcsolat, amely mozgósítaná a kormánnyal elégedetlen választókat. (Mikecz Dániel politológus, Népszava, 2024. február 26.)

A hatalmas influenszertüntetés után Orbán pártpolitikai ellenfelei lebőgtek. (Nagy Attila Tibor politológus, Index.hu, 2024. február 26.)

Egy politikus soha nem lesz annyira trendi, mint egy influenszer. (Barkóczi Balázs DK-politikus, Klubrádió, 2024. február 26.)

komment

Médianapló - Tíz mondat az ellenzéki pártok vasárnapi tüntetéséről

2024. február 27. 09:30 - Zöldi László

Nem feltételezem, hogy 150 ezren lesznek. (Bita Dániel újságíró, 24.hu, 2024. február 23.)

A héten már csak pár százan vettek részt a kegyelmi ügyben tartott baloldali tiltakozáson. (Felhévizy Félix újságíró, Magyar Nemzet Online, 2024. február 25.)

Már ezren is lehetnek. (Nádor András újságíró, Telex.hu, 2024. február 25.)

A balliberális pártok által meghirdetett demonstráción nem voltak ezren. (Origo.hu, 2024. február 26.)

Ránézésre úgy 1500 fős tömeg. (Fekő Ádám újságíró, magyarnarancs, 2024. február 26.)

A megmozduláson nagyjából ezren-kétezren vettek részt. (Szalai Szabolcs és Szikora Tamás Zsolt újságírók, Index.hu, 2024. február 26.)

A négy párt csak a maga néhány százas kemény magját tudta felvonultatni. (Ómolnár Miklós újságíró, Hír TV, 2024. február 26.)

Három-négyezer kormányváltást akaró résztvevő csodálhatta Tüttő Kata különleges hajkoronáját. (Kruppa Géza újságíró, Magyar Hírlap Online, 2024. február 26.)

Hihető a kormánypárti média azon állítása, amely mindössze pár ezer emberre saccolta a tüntetők létszámát. (Nagy Attila Tibor politológus, Index.hu, 2024. február 26.)

Az egyiken volt 1500 ember, a másikon 150 ezer. (Kukorelly Endre író, ATV, 2024. február 26.)

komment

Médianapló - Kunhalmi Orbánról: "Most kell neki behúzni" (Lefülelt mondatok, 24.02.19.-25.)

2024. február 25. 16:56 - Zöldi László

A kegyelmi botrány harmadik hetében Orbán Viktor hibázott, Kocsis Máté suly(o)kolt, Kubatov Gábor férjezett, Dobrev Klára cselekedett, Lendvai Ildikó terelt, Schiffer András pedig fülelt.

 

Most éljük a NER történetének legkínosabb heteit. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, február 19.)

Zavar volt az erőben. (Mráz Ágoston Sámuel politológus, a Nézőpont Intézet vezetője a kegyelmi ügyről, ATV, február 19.)

A civil szervezetek feladata a nyomásgyakorlás. Hogy ebből politikai cselekvés legyen, az már a pártok dolga. (Dobrev Klára DK-politikus, Partizán, február 19.)

Az egész megmozdulás egy teljes mértékben az ellenzék által hátulról vezérelt politikai, kormányellenes tüntetés volt. (Gajdics Ottó újságíró, ATV, február 20.)

A másik Magyarországnak már nem csupán lelkiismerete, de ereje is van. (Papp Sándor Zsigmond publicista, Népszava, február 20.)

Ha az állam nem, akkor majd mi. (Horgas Béla tüntetésszervező a  gyermekek védelméről, ATV, február 20.)

Kegyelemkettes. (Pottyondy Edina influenszer Novák Katalin és Varga Judit közös fényképéről, YouTube.com, február 20.)

A tizenkét pontból nem húztam ki a sajtószabadságról szóló részt. (Rákay Philip, a Petőfi-film producere, nlc.hu, február 20.)

Ő mindig egy kicsit amolyan futballfeleség státuszban volt. (Kubatov Gábor Fidesz-politikus Magyar Péterről, Varga Judit volt férjéről, Blikk.hu, február 21.)

Rég vágott ennyire a társadalom húsába az áldozatok kérdése. (Molnár Bálint publicista, KolozsváriSzalonna.blog, február 22.)

Legutóbb is nőkkel vitette el a balhét. (Batka Zoltán újságíró Orbán Viktorról, Népszava, február 22.)   

Nem minden a fülbevaló. (Schiffer András volt LMP-politikus Novák Katalinról, ATV, február 22.)

Fékek és ellenSULYOk… (Dékány András újságíró, Facebook.com, február 22.)

A politikában nagyon nehéz az elkövetett hibát beismerni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, február 23.)

Rossz embertől fogadott el rossz tanácsot. (Apáti Bence publicista Novák Katalinról, Magyar Nemzet Online, február 23.)

A tévedhetetlenség mítosza gellert kapott. (Tamás Ervin újságíró a kegyelmi ügyről, Újnépszabadság.com, február 23.)

Tizennégy évvel ezelőtt beleszorultak a gödörbe, kényelmesen be is lakták, már a létrát sem keresik. (Tamás Róbert publicista a parlamenti ellenzékről, KolozsváriSzalonna.blog, február 23.)

A pártok tüntetése a létszámversenyben nem nyerhet a Hősök terével szemben. (Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke, Népszava, február 24.)

Engedtessék meg, hogy Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin elnökben se a patás ördögöt, hanem a hazája és népe iránt elkötelezett államférfit lássuk. (Bánó Attila újságíró, Magyar Nemzet Online, február 24.)

/”Mi szól mellette?”/ Szinte minden. (Kocsis Máté Fidesz-politikus Sulyok Tamás köztársasági elnökjelöltről, Magyar Rádió, február 25.)

Most kell neki behúzni! (Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke Orbán Viktorról, Facebook.com, február 25.)

 

komment

Médianapló - Létszámverseny

2024. február 25. 13:53 - Zöldi László

Vajon hányan voltak a Hősök terén? Erről vitatkozik a fél ország. Kétszer is beszálltam, és kaptam néhány üzenetet. Az egyiket volt egyetemi évfolyamtárstól, aki történelem-földrajz szakon végzett. Kollégiumi szobatársak voltunk, és elsodort bennünket egymástól az élet. Néha bejelentkezik, egyetért vagy vitatkozik a Médianaplóban olvasható okfejtéseimmel.

Ezúttal azt mondta a telefonba, hogy azokkal ért egyet, akik szerint legalább 200 ezren voltak kint a Hősök terén. Nem vonja kétségbe, hogy a százezer rokonszenvesebb, mégis úgy véli, hogy a helyszínen tiltakoztak vagy százezren, akik pedig nem fértek el, a környező utcákban helyezkedtek el, és ők is voltak százezren. Az a két szám pedig, a 11 ezer és a 12300 négyzetméter, amelyeket a Hősök terének tulajdonítottam, a múlt század harmincas éveit jellemzik. Azóta többszöri átalakításról és immár 28 ezer négyzetméterről tud.

Ama gondolatmenetben fedezett föl ellentmondást, hogy szóba hoztam Bryan Adams 2019 szeptemberi ingyenkoncertjét, amidőn 70 ezren szorongtak a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum közti téren. Szerinte ez csak úgy jön ki, ha az egy négyzetméreten egymáshoz szorult három könnyűzene-rajongót 28-cal szorozzuk. Ez 84 ezer ugyan, de ő is ott csápolt a koncerten, és azért nem voltak túl szorosan. Oké, akkor nézzük meg a vitában fölmerült számokat.

A kormánypárti sajtóban alábecsülték a befogadóképességet. Akadt egy „több ezres” és hat „több tízezres” vélemény. Szintén hat értelmező írt ötvenezret, heten pedig százezret. Egy értelmező 130-140 ezret saccolt, két ellenzéki 150 ezret, és szintén két kormánykritikus 200 ezret. A legtöbben tehát a százezer mellett kötöttek ki, bár ettől még lehet pontatlan. Ám a vitából kiderült, hogy a Hősök tere és a környéke 53 ezer négyzetméternyi. Ebből kellene levonni ötezret, ennyit foglalnak el a tereptárgyak (a szobrok és az épületek).

Maradt 48 ezer négyzetméter, ennek nagyjából fele a Hősök tere. A másik fele két részből tevődik össze. Az egyik a Dózsa György úti felvonulási terep a Benczúr utcáig, a másik az Andrássy sugárút mellékutcái a Rippl-Rónai utcáig. Mindazonáltal két mozzanatban egybehangzik az értelmezők véleménye. Az egyik az, hogy a Hősök tere tele volt, de a tüntetők nem szorultak egymáshoz. A 28 ezret 2,5-del kéne beszorozni, hogy kijöjjön az ingyenkoncert létszáma. E 70 ezerhez kellene hozzáadni a 20 ezer négyzetméteren ritkásabban álldogálók 2-jét. Ez plusz negyvenezer tüntető.

Összesen úgy százezer körüli résztvevővel számolhatunk. Óva intem a kormány tevékenységét bírálókat, hogy ennél többre becsüljék a nagy visszhangot keltő eseményt. A február 16-i összejövetel csak akkor lesz hatásos, ha folytatása következik - legalább a vidéki nagyvárosokban. Ha abból indulunk ki, hogy az 1,7 milliós Budapesten nem százezren gyűltek össze, hanem 150 ezren, esetleg 200 ezren, akkor e számokhoz képest kell megállapítani a vidéki arányokat.

Debrecen 202 ezer lakosához a budapesti 150 ezer tüntető esetében 18200 tiltakozó illene, a fővárosi 200 ezer tiltakozóhoz pedig 23 ezer debreceni. Szeged 161 ezeréhez 14 és félezer, illetve 17,7 ezer szegedi. Miskolc 156 ezeréhez 14 ezer és 17100 miskolci. Pécs 141 ezeréhez 12700 és 15500 pécsi. Győr 130 ezeréhez 11700 és 14300 győri. Nyíregyháza 117 ezeréhez 10500 és 13 ezer nyíregyházi. Kecskemét 110 ezeréhez 9900 és 12 ezer kecskeméti. Székesfehérvár 100 ezeréhez 9000 és 11 ezer fehérvári.

Az egész országra átterjedő tüntetéseknek egyelőre se híre, se hamva. Pontosabban szólva hír azért van, ha csak szórványosan is. Miskolcon  szerveztek tüntetést a kegyelmi botrányhoz, háromszázan jöttek össze. Kecskeméten is működésbe léptek a civil szervezők, és a megyei lap szerint ötven-hatvan helybéli vétette észre magát az utcán. Tételezzük fel, hogy a kormány befolyási övezetében lévő újság alábecsülte a tiltakozók számát. Szorozzuk meg kettővel, így jön ki a 100-120 kecskeméti tüntető. E két szám mindössze 9800-zal és 11880-nal maradt el az országos sikerhez szükséges aránytól.

Méltányolható persze, hogy a fölébecslők örültek a Hősök terén lezajlott eseménynek. De ha eltúlozzák a fővárosi saccolást, akkor még inkább kisejlik, hogy milyen esély kínálkozik a vidéki Magyarország megmozgatására.

komment

Médianapló - Tíz mondat a február 16-i tüntetésről

2024. február 24. 16:45 - Zöldi László

Kiderült, hogy érzelmi, erkölcsi kérdések is meg tudnak akár százezer embert mozgatni. (Vásárhelyi Mária szociológus, Facebook.com, 2024. február 16.)

Össznemzetivé vált. (Somogyi Zoltán szociológus, ATV, február 16.)

Nem akart sehova se jutni, bár volt politikai tartalma. (Fiala János riporter, ATV, 2024. február 16. )

Ellenzéki hangvételű tüntetés volt, de nem ellenzéki tüntetés. (Üveges Gábor hernádszentandrási polgármester, ATV, 2024. február 17.)

Az utóbbi évek legjelentősebb tüntetése volt. (Lázár Gergő publicista, KolozsváriSzalonna.blog, 2024. február 17.)

A péntek esti tüntetésnek volt egy erős üzenete. Pártállástól függetlenül a magyarok számára a gyermek érték. (Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Mandiner.hu, 2024. február 18.)

Furcsa egy diktatúra az, ahol ilyen tüntetéseket tartanak. (Menczer Tamás külügyi államtitkár, Facebook.com, 2024. február 19.)

Kormánybuktatónak szánt baloldali dzsembori. (Csépányi Balázs újságíró, Magyar Nemzet Online, 2024. február 19.)

Az egész megmozdulás egy teljes mértékben az ellenzék által hátulról vezérelt politikai, kormányellenes tüntetés volt. (Gajdics Ottó újságíró, Magyar Nemzet Online, 2024. február 20.)

Az influenszerek több tízezer embert mozdítottak meg a múlt héten, így ciki lenne, ha az ellenzéki pártvezérek nem tudnának legalább ennyi embert kivinni a Kossuth térre. (Majzik Attila szegedi újságíró, Délmagyarország, 2024. február 24.)

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól (Magyar Rádió, 24.02.23.)

2024. február 23. 08:32 - Zöldi László

Ha már nem lehet miszlikbe vágni, akik hozzányúlnak a gyerekeinkhez, akkor nincs pardon.

Nincs pardon, vagyis kegyelem.

/A köztársasági elnökjelöltekről/ Nagyon boldog voltam, hogy ilyen széles paletta van előttem.

LMBTQ-propagandistát nemhogy az iskolában, még a környékén sem akarunk látni.

Nagy az ügynökök száma.

Magyarország egy nagyon erős ország.

Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Kapuzárási pánik van Brüsszelben. Ki kell bekkelni.

/A svédekről/ El kell fogadnunk, hogy nem vagyunk egyformák.

A politikában nagyon nehéz az elkövetett hibát beismerni.

 

(A huszonhat perces interjúban a torkát hétszer köszörülte a miniszterelnök.) 

komment

Médianapló - A digitális térből véleményformálók érkeztek a Hősök terére?

2024. február 22. 15:06 - Zöldi László

A Partizán stúdiójában megszólalt Donáth Anna. A Momentum elnöke így foglalta össze a közéleti hitvallását: „Akikre hatással tudok lenni, azoknak én itt vagyok.” (YouTube.com, 2024. február 19.) Azon tűnődöm, hogy Hollandiában, ahol angolul tanult társadalomtudományokat, vajon megnézte-é az influencer jelentését a szótárban. Az influence ige ugyebár azt jelenti, hogy a véleményformálásra vállalkozó személy befolyásol valakit, hat valakire, rábír valamire.

Ebben az értelemben Donáth Anna influenszernek tekinthető, elvégre fészbukos üzenőfalának 95 ezer követője van. Ezzel óhatatlanul a mikroinfluenszerek egyike, bár majdnem eljutott a makrók közé. Magyarázatul: e sorok írója nanoinfluenszer, mert a blogomat napi átlagban ötezernél kevesebben olvassák, a makróság viszont százezernél kezdődik és félmillióig tart. Akik összehozták a péntek esti tüntetést, a makroinfluenszerek közé tartoznak. A közösségi média különböző platformjain összesen kétmillió emberhez jutnak el.

Ennek körülbelül öt százaléka, mintegy százezer érdeklődő fogadta el meghívásukat a pénteki tüntetésre. A Momentum elnöke is ott volt a Hősök terén, ahová nem vihetett magával zászlót és pártlogót. Ezt kérték tőle a szervezők, akiknek a véleményére húszszor több tüntető adott, mint néhány nappal korábban a Momentum által szervezett tiltakozáson a budai Sándor-palota, a köztársasági elnök hivatala előtt. A jelek arra utalnak, hogy a politikába kóstoló véleményformálók hitelesebbek, mint az ellenzéki politikusok.

De vajon kik ezek az influenszerek? Kései huszonévesek és korai harmincasok. Érdeklődésük, szakmájuk különböző, abban azonban hasonlítanak egymásra, hogy a korosztályuk tagjait mintával kecsegtetik. Ízlésben, szokásban, világszemléletben. Akik „csak” tízezreket befolyásolnak, többnyire a Google-lal kereskednek. Mr. Algoritmus dönti el, hogy a közösségi megnyilvánulásaikhoz milyen hirdetések illenek. Akik eljutottak a makró kategóriába, várhatják a hirdető cégek ajánlatait. A mikroinfluenszereknél egyenetlen a díjazás. Az éhenhaláshoz sok, a jóllakáshoz kevés. A makroinfluenszerek a befolyásolás olyan szintjére értek el, hogy milliókat kaszálhatnak.

Ők többet kockáztatnak, mert egy botrány hatására kiléptek a komfortzónájukból, és beléptek a közéletbe. A világhálós véleményformálók az online buborékjaikból kimerészkedtek az offline közéletbe, és frászt hoztak a politikusokra. Ha például a Demokratikus Koalíció vasárnapra tervezett tüntetésére a múlt pénteki tiltakozók töredékét sikerül kivinni a Parlament előtti köztérre, akkor bizony lehet majd magyarázkodni. Ezt kezdik kapiskálni az ellenzéki politikusok.

A veszélyérzet jellemezte a Partizán említett műsorát. Nemcsak Donáth Anna szólalt meg, hanem Ungár Péter és Dobrev Klára is. Az LMP társelnöke ezt mondta a pénteki tüntetésről: „A magyar nyilvánosság még mindig működik.” A DK-árnyékkormány miniszterelnöke pedig így fogalmazott: „Látszik, hogy a klasszikus nyilvánosság már nem elég.” Becsületükre válik, hogy hajlanak némi önkritikára. Csakhogy külön-külön fejtették ki az álláspontjukat. Odáig még nem jutottak, hogy vállalják a közös vitát.

         

Tíz mondat az influenszerekről

 

Az influenszerek pénteki tüntetése nyithat új frontot a történetben. (Török Gábor politológus a kegyelmi ügyről, 2024. február 16.)

Az influenszerek kiléptek a virtuális térből. (F. Tóth Benedek újságíró, Index.hu, 2024. február 16.)

Az online hitelesség átment offline-ba, és megmutatkozott. (Gergely Zsófia újságíró, ATV, 2024. február 17.)

Olyanok hívták a fiatalokat, akik korábban nem nagyon adták a nevüket semmiféle tüntetéshez. (Lázár Gergő publicista, KolozsváriSzalonna.blog, 2024. február 17.)

Itt volt sok tízezer (a szervezők szerint ötvenezer) ember, akiknek a világról alkotott elképzeléseit a közösségi médiában önmenedzselő influenszerek láthatóan jobban képviselik, mint a parlamenti ellenzék. (Fekő Ádám újságíró, magyarnarancs.hu, 2024. február 17.)

Az influenszerek a tudat-befolyásolásban átvették a klasszikus újságírók, közírók helyét. (Kabai Domokos Lajos újságíró, Bekiáltás.blog, 2024. február 17.)

Ők egy olyan generáció hangja, amelynek tagjai azt érzik, hogy nincsen valódi politikai képviseletük. (F. Szabó Kata újságíró, Népszava, 2024. február 19.)

A kegyelmi ügy tematizálását a baloldal átpasszolta a nagy népszerűségnek örvendő influenszereknek. (Csépányi Balázs újságíró, Magyar Nemzet Online, 2024. február 19.)

A tartalomgyártók közéleti szerepvállalása népszerűnek bizonyult. (Dienes Gábriel újságíró, 24.hu, 2024. február 20.)

A legnépszerűbb influenszerek több tízezer, más becslések szerint százezer embert tudnak az utcára vinni Budapesten. (Bialkó László Gergő újságíró, Népszava, 2024. február 21.)

komment

Médianapló - Valójában hányan is voltak a Hősök terén?

2024. február 20. 12:30 - Zöldi László

 Tegnap, vagyis hétfőn este a kormánypárti nyilvánosság egyik legismertebb képviselője kóserpecsétet nyomott a péntek esti tüntetésre. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Mráz Ágoston Sámuel politológus, a Nézőpont Intézet igazgatója kényszeredetten ugyan, de végül is kibökte, hogy az influenszerek szervezte tömegrendezvényen akár százezren is lehettek. Ez kétszerese annak a számnak, amely eddig közszájon forgott a nyilvánosság fórumain. A méricskélésben hogyan jutottunk el idáig?

Ahhoz, hogy kikerekedjék a válasz, érdemes áttekinteni a színhely történetét. Az állami ünnepségek számára kijelölt részt 1932 óta nevezik a Hősök terének. A pesti Városliget belvároshoz közelebbi részén, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum épülete között terül el. Alapterülete 11 ezer és 12300 négyzetméter között mozgott. A két szám közt valószínűleg az a különbség, hogy a nagyobba beleszámították a tereptárgyak - a magyar történelem nagyjairól készített szobrok és a két szemközti intézmény - által elfoglalt felületet is. Felsorolás a korabeli sajtóból.

Az Eucharisztikus Világkongresszus első napját 1938 májusában 300 ezren állták végig. Néhány hónappal később ugyanennyien követelték a Felvidék visszacsatolását. 1946 márciusában az úgynevezett Baloldali Blokkot 400 ezren köszöntötték, 1948 júniusában a két munkáspárt egyesítését pedig 500 ezren. Félmilliónál többen 1957. május 1-én mentek ki a Városligetbe, hogy meghallgassák Kádár Jánost. Az erről közölt fényképek tanúsága szerint két Hősök teréről beszélhetünk.

Az egyik a két múzeum közé zárt terület, amelyen 70 ezer ember fér el, ha cipőkanállal szorítják őket egymáshoz. Ez 2019 szeptemberében megtörtént, amikor Bryan Adams ingyenkoncertet adott. A tágabb értelemben vett Hősök tere foglalja magába az igazi tömegrendezvényeket, amelyek kiterjedtek a Dózsa Györgyről elnevezett útvonalra, egészen a Városliget sarkáig, ahol 1956 októberéig a Sztálin-szobor állt. De folytatva a felsorolást, 1989. június 16-án Nagy Imrét és mártírtársait az újratemetés előtt búcsúztatták 250 ezer ember jelenlétében. A számból arra lehet következtetni, hogy többen szorultak a környező utcák torkolatába, mint amennyien a Hősök terére fértek.

A CÖF (a Civil Összefogás Fóruma) 2009 áprilisában előrehozott választást követelt 200 ezer tüntető segítségével. 2021 szeptemberében pedig Ferenc pápa szentmiséjén 150 ezren vettek részt. Ekkor a tudósítók vitába keveredtek a miniszterelnökséget vezető miniszterrel, Gulyás Gergellyel, aki százezerrel többet mondott. Általánosítva a jelenséget, ama médiumok, amelyek rokonszenveztek az eseménnyel, fölébecsülték a helyszínen lévők számát, akik viszont ellenszenvvel viseltettek iránta, alábecsülték. A kettő átlagából rajzolódik ki a reális szám.

A péntek esti tüntetésről szólván tegnap az rtl.hu felvázolta az alapterületet, amely a Hősök terén kívül a Dózsa György útba torkolló Benczúr utcáig és az Andrássy sugárút Rippl-Rónai mellékutcájáig terjedő részt is tartalmazza. Ez 53 ezer és 155 négyzetméter, ebből a tereptárgyak miatt le kellene vonni ötezer négyzetméternyit. Vagyis 48 ezerrel számolhatunk. Pénteken este a Hősök terén sokan voltak, de mégse szorultak össze az emberek. Egy négyzetméteren három ember zsúfolható össze, 2024. február 16-án két és fél tüntetőre jutott egy négyzetméter. Az rtl.hu munkatársa a környező utcákban álldogáló tüntetőket már ritkásabb helyzetekben észlelte, így jött ki nála 130-140 ezer helyszínen érdeklődő.

Mivel magyarázható mégis, hogy inkább a százezerhez vonzódom? Hát merek én vitatkozni a kormány nevében közvéleményt kutató felméréseket végeztető és értelmező politológus százezret hitelesítő álláspontjával? De az is belejátszik a múltkori, ötvenezresre hajló posztom pontosításába, hogy akkor ismerjük majd fel a nagy visszhangot keltő tüntetés országos jelentőségét, ha folytatása következik. Vidéken, legalább a 100 és 200 ezer közti lélekszámú városokban. Vagyis az 1,7 millió lakosú Budapestnek nem három százaléka vette célba a Hősök terét, hanem hat, azaz minden száz fővárosi lakosból nem három, hanem hat.

A nagyvárosokban hasonló arányban kéne tüntetéseket szervezni a kegyelmi ügyről és a belőle kinőtt gyermekvédelmi botrányról. Debrecenben 202 ezren laknak, ez arányosan 12 ezer tüntetőt jelentene. Szeged: 161 ezer/9600. Miskolc:  156 ezer/9200. Pécs: 141 ezer/8400. Győr: 130 ezer/7800. Nyíregyháza: 117 ezer/7000. Kecskemét: 110 ezer/6600. Székesfehérvár pedig 100 ezer/ 6000. Elvileg persze. A gyakorlatról az egyetlen ellenzéki napilap adott hírt. A miskolci tüntetést civil egyesületek szervezték, és „több mint háromszázan vettek részt” rajta.

A Népszava február 17-i számában az északkelet-magyarországi tudósító, Doros Judit idézte az egyik szervezőt is, aki szerint ez „miskolci viszonylatban már komolynak számít”.    

                

Tíz mondat a Hősök tere befogadóképességéről

 

Becslések szerint ötvenezren vettek részt. (Vajna Tamás újságíró, Qubit, 2024. február 17.)

Lehettünk vagy ötvenezren. (Föld S. Péter újságíró, HírKlikk.hu, 2024. február 17.)

Az Origo letüntikézte az 50 ezres tüntetést. (Szekeres István újságíró, Facebook.com, 2024. február 17.)

Nem ötvenezren voltunk, hanem vagy 150 ezren. (Pottyondy Edina influenszer-tüntetésszervező, Facebook.com, 2024. február 17.)

Reálisan 100 ezer fő felett volt bőven. (Brúszel László rendezvényszervező, Facebook.com,2024. február 17.)

Ez egy gyermekvédelmi workshop volt, kiskonferencia, csak meghívtak rá 200 ezer embert.. (Bojár Iván András művészettörténész, Facebook.com, 2024. február 17.)

Nagyjából 130-140 ezer demonstráló lehetett a megmozduláson. (Kovács István újságíró, rtl.hu, 2024. február 19.)

Közel százezer ember. (Dezse-Zelenka Dóra újságíró, PestiSrácok.hu, 2024. február 19.)

Lehet, hogy volt százezer is. (Mráz Ágoston Sámuel politológus, ATV, 2024. február 19.)

Valóban összehoztak egy több tízezres, talán ötvenezres demonstrációt. (Megyeri Dávid újságíró, Magyar Nemzet Online, 2024. február 20.)

 

 

komment
süti beállítások módosítása