Médianapló

Médianapló - Már megint az a fránya 90 százaléknyi kormányzati túlsúly

2019. június 16. 09:37 - Zöldi László

Ma van Nagy Imre újratemetésének 30. évfordulója. A kormánypárti sajtó kezdi eszményíteni az 1989. június 16-án elhangzott Orbán-beszédet. Ez önmagában is megérne egy bejegyzést, megvárom azonban a folyamat kibontakozását. Addig is beérem egy másik Orbán-beszéddel.

Apáti Bence, a Magyar Nemzet publicistája tegnap megemlítette Kálmán Olgát, aki „a vörös korszakában egészen ügyesen végezte a dolgát”. Majd erre jutott: „A mai jobboldali újságírókat propagandistázók láthatják, hogyan is működött akkoriban a sajtó 90 százaléka.” E rovatban sokat bajlódtam a számokkal, ha a média-túlsúly került szóba. Az ellenzéki politikusok és újságírók nem érték be annyival, hogy a kormányzati túlsúlyt jelzővel illessék. Számot is biggyesztettek hozzá, így állapodtak meg a 90 százaléknál. De hogy bármiféle szám kijöjjön, föl kellett volna mérni 11277 médiaterméket. Vannak hiteles adatok a médiumok hatásfokáról vagy az állami reklámpénzek sorsáról, ám ezekből nem lehet a kormányzati és ellenzéki orgánumok számarányát megállapítani. S most, íme, a másik oldal értelmezésében az a fránya kormányzati 90 százalék 2002 és 2010 között.

Orbán Viktor a 2002-es választási vereség után, augusztus 30-án beszédet mondott. A Magyar Televízió székháza előtt kifejtette: „Mi nem vitatjuk el azok jogát, akik az új szeleknek hódoló szocialista televíziót nézik szívesebben. Legyen meg az ő közszolgálati televíziójuk. Ám azoknak a millióknak is joguk van a saját szívükből beszélő, az ő lelkükhöz szóló közszolgálati televízióhoz, akik képviseletében ma itt megjelentünk. Éppen ezért olyan médiatörvényre van szükség, amely ezeknek az igényeknek maradéktalanul eleget tesz. A mai törvény nem ilyen. Olyan törvényre van szükség, amely két egyenrangú csatornára osztja a Magyar Televíziót. Már nem elég, hogy csak egy szocialista legyen, szükség van egy polgári és nemzeti értékeken állóra is.”

Másnap reagált Medgyessy Péter: „Akinek saját tévére van szüksége, az vegyen magának.” A miniszterelnök megtagadta a gesztust az ellenzék vezérétől. Orbán Viktor pedig fogta magát, és Simicska Lajossal együtt kiépítette a Fidesz médiabirodalmát. Jókora szeletet hasított ki a korabeli nyilvánosságból, amely mintegy 8000 médiaterméket számlált. Akkori fölmérés híján becslésbe se bocsátkoznék, de hogy az ellenzéki médiumok száma több volt tíz százaléknál, azt az is sejteti, hogy Orbán 2010-ben erős újságírói-szerkesztői háttérrel vette vissza a hatalmat.

Szólj hozzá!

Médianapló - Tíz mondat Nagy Imréről

2019. június 15. 19:27 - Zöldi László

A pártállamban a jogállamot kereste. (Nagy Erzsébet, a volt miniszterelnök lánya, Békés Megyei Hírlap, 2003. július 5.)

A magyar demokratikus baloldalnak büszkén kell vállalni, hogy Nagy Imre politikai, szellemi örökösének tekinti magát. (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Népszabadság, 2007. január 26.)

A vele szemben lefolytatott gyalázatos perben okosságával és rettenthetetlenségével legnagyobb nemzeti hőseink sorába emelkedett. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Nemzet, 2010. október 26.)

Nagy Imre kijött a saját múltjából. (Borókai Gábor újságíró, Duna TV, 2013. június 16.)

Nagy Imre szépen halt meg, de nem ő az igazi hős. (Schmidt Mária történész, Heti Válasz, 2016. október 27.)

Akik ma emlékezni akarnak Nagy Imrére, a kisebbséget képviselik. (Ungváry Rudolf közíró, Népszava, 2018. október 25.)

Nagy Imre a jó kommunista a baloldalon. (Földi-Kovács Andrea műsorvezető, Hír TV, 2019. január 5.)

Az utca mindig előtte járt. (Szakály Sándor történész, Magyar Hírlap Online, 2019. január 7.)

Kádár a holttestét, Orbán a szobrát gyalázta meg. (Rajk László volt SZDSZ-politikus, Magyar Narancs, 2019. február 7.)

A kommunista miniszterelnök, aki közjogi formát adott a forradalomnak. (Rainer M. János történész, Index.hu, 2019. június 10.)

 

2 komment

Médianapló - Kálmán Olga hány interjút készített?

2019. június 15. 11:07 - Zöldi László

 

Csaknem két évtizedig laktam a Józsefvárosban. A Baross utcai épület ötödik emeletéről ráláttam a szemközti ház homlokzatára. A munkáskultúrát jelképező ábra - két izmos kéz egymásba fonódik - kíváncsivá tett. Kiderült, hogy a bérház bevételeiből fizetik a mögötte álló vas- és fémipari szakszervezeti központ működtetési költségeit.

Különböző tanácskozásokon ültem is a túlméretezett épület kisebb-nagyobb termeiben, és mindig eszembe jutott, hogy 1949 őszén itt ítélték halálra Rajk Lászlót. A tárgyalást el is nevezték a korabeli sajtóban Magdolna utcai pernek. E nevezetes helyen vitáztak tegnap a budapesti választópolgárok ítéletére vágyó ellenzéki főpolgármester-jelöltek. A három K: Kálmán Olga, Karácsony Gergely és Kerpel-Fronius Gábor mintegy kétórányi eszmecseréjéről videófelvétel is készült, amelyet még nem volt alkalmam megnézni. Pedig érdemes volna ellenőrizni egy meglepő állítást.

A jelen lévő tudósítók egyaránt ama számot adták közre, hogy a trió hölgytagja kifejtette: mielőtt várospolitikára adta volna a fejét, harmincötezer interjút készített. Kálmán Olga nem volt mindig sztár műsorvezető, aki alá stáb dolgozott. Feltételezhető, hogy figyelembe vette a pályakezdő riporterként tévéhíradókban és rádióadásokban elhangzott, két-hárompercnyi beszélgetéseket is. Amióta viszont szerkesztők és asszisztensek futószalagon hozták elébe a stúdióvendégeket, hogy tíz-tizenöt percig faggassa őket, hetente négy-öt munkanappal és napi négy közéleti személyiséggel számolva körülbelül húsz interjút készíthetett el.

S mert néha szabadságra ment, sőt gyerekszülés vagy betegség miatt hónapokat ki is hagyott, évi ötven héttel számolva ezer beszélgetés jön ki. Vagyis három és fél évtizednyi pálya körvonalai bontakoznak ki a szemünk előtt. Csakhogy az életkorából nem telik harmincötezer interjúra, ha csak nem kezdte a nyilvános beszélgetéseket a középiskola harmadik osztályában. Az összehasonlítás kedvéért sem hozakodnék elő a magam mellékesen elkészített interjúival. Megkérdeztem inkább egyik legtehetségesebb tanítványomat, aki ugyanabban az évben született, mint a Demokratikus Koalíció támogatásával induló főpolgármester-jelölt, és hozzá hasonlóan a kérdezős műfajában szerzett magának nevet.

Ő mintegy ezer interjúra becsülte a szintén figyelemre méltó életművét. Igaz, hogy futószalag híján, hetilapok és folyóiratok hasábjain dolgozott. Nem csoda, ha föl sem ötlött benne, hogy pályát kéne módosítania.    

Szólj hozzá!

Médianapló - Tíz mondat a Magyar Tudományos Akadémiáról

2019. június 14. 11:37 - Zöldi László

Az Akadémia legyen olyan, mint a hőmérő. Jelezze, ha a szervezetben gyulladás van. (Glatz Ferenc történész, az MTA elnöke, Magyar Tudomány, 2000/6.)

Fontosabb az intézmény autonómiáját szétrombolni, mint a teljesítményt megtartani. (Kertész János Széchenyi-díjas fizikus, ATV, 2018. július 13.)

Az Akadémia botlókő. (Ungvári Tamás irodalomtörténész, ATV, 2018. augusztus 14.)

Palkovics László ideje nagy részét azzal tölti, hogy levezényelje a Magyar Tudományos Akadémia kivéreztetését. (Keller-Alánt Ákos újságíró, Magyarnarancs.hu, 2019. február 15.)

A legtekintélyesebb magyar közintézményt végzik most ki. (Dávid Ferenc közgazdász, ATV, 2019. február 16.)

Az Akadémia nyissa ki belülről az ablakokat, és kívülről ne törjék rá. (Demeter Márton kommunikációkutató, Hír TV, 2019. február 18.)

A Palkovics-terv egyik legfontosabb nemzeti intézményünket, az MTA-t építi le, üríti ki. (Körösényi András politológus, Magyar Nemzet Online, 2019. február 21.)

Az Akadémia értékes zsákmány. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, ATV, 2019. május 10.)

Nem az a kérdés, hogy mi legyen az Akadémiával, hanem az a kérdés, hogy mi legyen a magyar kutatással, tudománnyal, innovációval és fejlesztéssel. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2019. május 20.)

Arra törekszem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia maradjon az, aminek ma még mondhatjuk. (Lovász László matematikus, az MTA elnöke, Népszava, 2019. június 3.)

6 komment

Médianapló - Putyin pincsijei mióta vakkantanak?

2019. június 14. 10:04 - Zöldi László

Talán a hajdani rádiókritikus beidegződése, de a japán készüléket este tizenegy után tíz percre állítottam be. Körülbelül ekkor végződik a Magyar Rádió hírblokkja, és a szomszédos szobában felhangzik a sportműsor. Utána pedig az Ütköző című vitaműsor, amelyben két kormányközeli intézmény vagy intézet egy-egy munkatársa egészíti ki egymást. A tegnapi beszélgetést Csete Beáta moderálta. Azzal gondolkoztatott el, hogy Macron francia elnök és Putyin orosz elnök minapi közeledését hozta szóba.

Azt fejtegette, hogy miközben Macron a nemrégiben újraválasztott Európai Parlament liberális frakcióját kebelezné be, olyan politikusokkal barátkozik, akik tavaly még „Putyin pincsijeinek” titulálták azokat a közép- és kelet-európai államférfiakat, akik az úgynevezett keleti nyitás hívei. A megkérdezett szakértők hozzáértését nem vonom kétségbe, bár aligha ártott volna a jelzős szerkezet eredetét elmesélni a műsorvezetőnek. Nem derült ki ugyanis, voltaképpen kikre-mikre utalt. De ha a kormánypárti sajtóból tájékozódott, akkor valószínűleg ama néhány hónappal ezelőtti konferenciára, melyen Tordai Bence Párbeszéd-politikus a magyar miniszterelnököt és embereit Putyin pincsijeinek nyilvánította.

Csakhogy a korántsem dicséretnek szánt szókapcsolat még régebbre tekinthet vissza. 2018. március 31-én figyelemre méltó interjú jelent az Azonnali.hu nevű portálon. Egy befolyásos német politikus ezt válaszolta az Orbán Viktor Brüsszelben játszott szerepét firtató kérdésre: „Putyin az Európai Uniót szét akarja rombolni. Ha pedig valaki elvégzi helyette azt, ami az érdekében áll anélkül, hogy neki bármit is tenni kéne, az bizony azt a benyomást kelti, hogy az illető Putyin pincsije.” Azon tűnődöm, vajon Tordai Bence liberális politikusnak tekinthető-e. Nem vagyok benne biztos. Az viszont bizonyos, hogy Michael Gahler a CDU-ban, a Fidesz konzervatív testvérpártjában politizál.

Mindazonáltal a két p-s alliteráció ismerősen hangzott. Kíváncsiságból be is írtam a számítógép kereső programjába. 2007. október 1-ig jutottam Orbán Viktor honlapján. Az épp ellenzékben lévő magyar politikus így fogalmazott: „Európában bizony elszaporodtak Putyin pincsijei, és ezt most már mindenki kezdi veszedelmesnek látni.” Az akkori miniszterelnökre, Gyurcsány Ferencre is utalt, aki szerinte az orosz elnökhöz törleszkedett. A véleménye azóta gyökeresen megváltozott. Ettől persze a Magyar Rádió műsorvezetője alaposabban is utánanézhetett volna Putyin pincsijeinek.

 

29 komment

Médianapló - Blöffölt-e Gyurcsány?

2019. június 13. 10:11 - Zöldi László

Néhány napja azt firtatjuk a nyilvánosság fórumain, vajon a volt miniszterelnök átverte-e a szocialistákat. Elvégre kihátrált Karácsony Gergely mögül, és elővette a sufniból Kálmán Olgát, aki szerinte harcosabb természet, mint „a Gergő”. A Demokratikus Koalíció elnöke azóta magyarázgatja a bizonyítványát. Legutóbbi interjúja a Magyar Narancs mai számában jelent meg, és azt pedzegette, hogy a DK előretörésével új helyzet jött létre, a környezete pedig változtatásra ösztökélte.

Vannak kétségeim az őszintesége felől, elfogadom azonban Bauer Tamás álláspontját. Nem bonyolódott erkölcsi okfejtésbe, inkább gyakorlatiasan ítélte meg a történteket. Szerinte „Ha Kálmán Olga csak arra elég, hogy az önkormányzati választáson megismétlődjék az ellenzéken belüli átrendeződés, de arra nem, hogy a Fidesszel szemben győzni lehessen, az nem biztos, hogy megéri a DK iránt a többi demokratikus pártban fennálló bizalom megingását.” (FüHü.hu, 2019. június 12.) Oké, várjuk ki a végét, és az őszi fejlemények után térjünk vissza a folyamat értékelésére. Addig is indokolom, mivel magyarázhatóak a kétségeim.

Nem először tűnődtem arról, vajon Gyurcsány Ferenc átverte-e a szocialistákat. Tavaly volt egy érdekes mondata. Arról beszélt a Hír TV-ben, talán éppen Kálmán Olga műsorában, hogy „Amit gondolok erről a világról, az 700 ezer embernek fontos.” (2018. március 17.) Ha e magabiztos kijelentés elhangzott korábban is, az MSZP-vel folytatott tárgyalásokon, akkor bizony szerepet játszott abban, hogy a két párt megállapodott a 106 választókörzet meglepő megosztásán. Április 8-án kiderült, hogy az ország 40 százalékára kiterjedő hálózat híján a Demokratikus Koalíció leszerepelt, mindössze 308 ezer szavazatra tett szert. A blöff lelepleződött, mindazonáltal az MSZP akkori vezetését sikerült előnytelen egyezségbe szorítani.

Az a benyomásom, hogy Gyurcsány Ferenc tavaly becsapta Molnár Gyulát, aki a választási kudarc után lemondott pártelnöki tisztségéről. Jött utána Tóth Bertalan, aki azt hitte, hogy az uniós választáson sikeres Demokratikus Koalíció elnöke tartja magát az együttműködési szerződéshez, és kitart Karácsony Gergely főpolgármester-jelöltsége mellett. Gyurcsány mentségére szóljon, hogy ő is csak egy politikus, aki hajlamos megtéveszteni, megvezetni a tárgyalópartnereit. Ahhoz azonban, hogy kétszer is blöffölhessen a késhegyig menő testvérharcban, olyan pártra volt szükség, amely gyakran változtatja a tapasztalatlan elnökeit.

38 komment

Médianapló - Mészáros Lőrinc, az előretolt hadállás?

2019. június 12. 11:24 - Zöldi László

A 24.hu figyelemre méltó cikke csekély visszhangot keltett. Az Orbán-rendszer gyakorlatát fürkésző szerkesztőségek szemelgettek Irházi János aradi újságíró beszámolójából. Arról, hogy a magyar miniszterelnök felcsúti osztálytársa bevásárolt a határ másik oldalán. 2,7 milliárd forintért vett 1290 hektárnyi földet Pél, Zerind, Székudvar és Kisjenő határában. A Facebook népe azonban a brit uralkodóház székelyföldi birtokához hasonlította a magyar „uralkodót” képviselő üzletember tranzakcióját.

Csakhogy a keleti Kárpátoknál domborodó Székelyföld messzebb van az említett településektől, mint Budapest Nyíregyházától. Ráadásul a királyi Magyarország és a fejedelmi Erdély között helyezkedtek el, a Partiumnak nevezett Részekben. Ez bizony a Nagyalföld keleti csücske, a Viharsarok zsíros földjéhez hasonló adottságokkal. Aki ide hozta Mészáros Lőrincet, főhercegek, királyok és diktátorok kedvenc vadászterületét ajánlotta neki. Kisjenő például vegyes lakosságú városka a Fehér-Kőrösnél.

Az itteni magyarok katolikusok, az őseik zsellérként dolgoztak a Habsburg-főhercegek uradalmában. Az egyik főherceg, László itt lelte vadászbalesetben a halálát, és a két világháború közt itt lődöztek a román királyok is. Horthynak csak azért nem kerítettek vadat a helybéli hajtók, mert 1940-ben Romániánál maradt Kisjenő. Amikor apám megkapta a behívót, a zöldhatáron szökött át, hogy a román helyett a magyar hadseregbe vonulhasson be. De a háború után itt vadászott Ceausescu is, bár a fia, Nicu gyakrabban tette tiszteletét.

A Kőrös másik oldalán fekszik a közigazgatásilag Kisjenőhöz tartozó Erdőhegy. Református magyarok lakták, akik még a katolikus túlpartiakkal se nagyon keveredtek. Nemcsak vallási okból, hanem azért sem, mert kisbirtokosként a magyar zsellérek lányai helyett előnyben részesítették a sváb falvak módosabb lányait. A múlt század harmincas éveiben a református pap focicsapatot szervezett, és apám centerhalfként küzdött a cikkben említett falvak csatáraival. Az érzelmi sokk akkor ért, amikor az Irodalmi Jelen című aradi folyóirat kisbuszával voltunk Simonyifalván. Visszafelé jövet arra kértem Böszörményi Zoltán főszerkesztőt, álljunk meg az erdőhegyi temetőnél. Nem találtam a déd- és nagyszüleim sírját, csupán az össze-visszadobált fakereszteket. A temetőt felszámolták.

A második sokk tegnap, olvasás közben ért. Úgy rémlik, Orbán Viktor nemcsak az én budapesti életembe akar beleszólni. Immár az erdőhegyi rokonokéba is.       

22 komment

Médianapló - Tíz mondat Kálmán Olga feltűnéséről

2019. június 11. 18:04 - Zöldi László

 

Három párt támogatja Karácsonyt, a Momentum pedig vállalta, hogy az előválasztás győztese mellé áll. Nincs semmi okunk felrúgni egy korábban korrekt módon megkötött megállapodást. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, 24.hu, 2019. május 29.)

Tudtam, hogy a DK-nek lesz jelöltje az előválasztáson, de eddig azt hittem, hogy én leszek. (Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd-DK volt főpolgármester-jelöltje, Facebook.com, 2019. június 6.)

A Gergő mögül elment a támogatás. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, ATV, 2019. június 7.)

K. O.-val győzünk. (Vágó István DK-politikus, volt műsorvezető, Facebook.com, 2019. június 7.)

Gyurcsány egyszerűen csak be akarja fejezni azt, amit elkezdett: a szocialisták kannibalizálását. (Lánczi Tamás politológus, Mozgástér.blog, 2019. június 7.)

Hirtelen megváltozott a véleménye. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus Gyurcsány Ferencről, 24.hu, 2019. június 8.)

Nem pártpolitikusnak készülök, hanem Budapest párton kívüli főpolgármesterének. (Kálmán Olga műsorvezető, független főpolgármester-jelölt a DK támogatásával, 24.hu, 2019. június 8.)

Olga nem ellenfél, inkább a meccsbe izgalmat hozó, komoly versenytárs. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Facebook.com, 2019. június 8.)

Amíg Gyurcsány Ferenc vezeti az ellenzéket, addig az adott szónak nincs értéke. (Puzsér Róbert publicista, független főpolgármester-jelölt, Facebook.com, 2019. június 9.)

Nem fogom hagyni, hogy bárki elcsessze az ellenzék esélyét a budapesti változásra. (Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd főpolgármester-jelöltje, Index.hu, 2019. június 11.)

2 komment

Médianapló - Irtják vagy gyérítik a szúnyogokat Baranyában?

2019. június 11. 10:12 - Zöldi László

A Népszabadság megszüntetése után megújult Népszava egyik legjobb húzása a tudósítói hálózat feltámasztása. A kiadóhivatal szerződtette a Népszabadság volt baranyai munkatársát, Ungár Tamást és volt északkelet-magyarországi tudósítóját, Doros Juditot, valamint a Somogyi Hírlap kirúgott újságíróját, Vas Andrást. E három vidéki tudósító nemcsak hogy bevált, hanem a Népszava a fővárosba és vonzáskörzetébe való bezárkózás után ismét országos napilap képzetét kelti.

Kár, hogy a hálózat még nem teljes, és az ország nagyobbik része egyelőre kimarad a patinás újság akciórádiuszából. Az értelmezésben azért nem mennék tovább, mert a mai számban figyelemre méltó áttekintés jelent meg. Ungár Tamás Propaganda ellenszélben címmel egyetlen újságot vett górcső alá, a Dunántúli Naplót. Hitelesen rajzolja meg, hogy a KESMA (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány) járszalagjára kapcsolt szerkesztőség miként veszíti el a hitelességét, ezzel együtt az olvasóit is.

Legjobb munkatársai már másik lapot (digitális portált) csinálnak, és azt írják meg, amit régi munkahelyük „elfelejt” megemlíteni. A hajdani főszerkesztő kolbászt árul egy pécsi áruháznál, a jelenlegi pedig arról értesíti a cikkírót, hogy nem óhajt neki nyilatkozni. Azért fontos kezdeményezés Ungár Tamás vállalkozása, mert körülbelül ez a sajtóhelyzet a vidéki Magyarországon. Mégsem lehet egy kalap alá venni az immár egyetlen céghez tartozó megyei napilapokat. Mind a tizennyolc szerkesztőség másként éli meg a beszűkült nyilvánosságot, ezért is kéne a helyi viszonyok és az egyéni sorsok érzékeltetéséhez az egész országra kiterjedő tudósítói hálózat.

Vagy ha anyagi okok miatt egyelőre nem lehetséges megszervezni, alkalmi szerzők - például kirúgott újságírók - „élménybeszámolói” tanúskodhatnának a regionális nyilvánosság kormányzati átalakításáról. De hogy ne csak dicsérjem Ungár kolléga tartalmas helyzetjelentését, szóvá teszem egyetlen elírását is. Amidőn azt fejtegeti, hogy a Dunántúli Napló szinte kizárólag a jót és szépet láttatja Baranyában, ide sorolja azt is, hogy „a szúnyogokat pedig tervszerűen irtják”. Azt vettem észre, hogy a Fidesz-propaganda sajátos szótárában nem az irtani kifejezés szerepel. Ama fránya szúnyogokat inkább gyérítik, és e műveletben érzi magát igazán sikeresnek a kormányzat. Attól tartok azonban, hogy ezt nem olvasta a nyitott ablakon imént berepülő és a bal karomon landoló szúnyog.  

Szólj hozzá!

Médianapló - A Gergő mögül miért ment el a támogatás?

2019. június 10. 10:15 - Zöldi László

Azzal tisztelt meg egy bekerült álnevű hozzászóló, hogy 2019. június 7-én a fejemre olvasta: „Erős fenntartásai vannak Gyurcsány Ferenccel szemben, azt is mondhatnám, hogy gyűlöli a DK vezetőjét.” Azóta firtatom önmagamnál, vajon hányadán is állok a volt miniszterelnökkel.

Egy biztos, idestova két évtizede a meghatározó politikusok egyike Magyarországon. A másik Orbán Viktor. Érdekel, vajon miként tartanak kapcsolatot a nyilvánosság képviselőivel és a választópolgárokkal. Följegyeztem tőlük néhány ezer idézetet. Gyurcsánytól két és fél ezret, Orbántól ezerrel többet, mert az ő politikusi pályája tíz évvel hosszabb. Egyik iránt sem táplálok érzelmeket. Amikor ugyanis 2002 elején elkezdtem írni a Médianaplót, úgy döntöttem, hogy hagyom magamra hatni a pillanatnyi benyomásokat, és ha jól végzem a munkámat, akkor a bejegyzésekből hiteles kép kerekedik mindkét politikusról. Tevékenységükben bizonyára lesznek dicsérhető és elmarasztalható mozzanatok, e kétféle megítélés azonban nem a jellemüket minősíti majd, hanem a kommunikációs képességüket.

Gyurcsánnyal az idén ötször foglalkoztam. Utoljára akkor, amikor tíz mondatot közöltem a sikeresen kampányoló Dobrev Kláráról és a mögötte álló férjéről. Mások szavait idéztem róluk, volt köztük dicsérő és elmarasztaló is. Csak annyiban nyilvánítottam véleményt, hogy a politikus-házaspár értelmezéseiből kihagytam a legdurvábbakat. Annyit azért elárulok bekerültnek, hogy az uniós kampányban háttérbe húzódott Gyurcsányt ügyes politikusnak vélem, aki nem megy a szomszédba egy kis csalafintaságért.

Ő maga vallotta be az egyik tévéstúdióban, hogy a kampány előtt azt javasolta Karácsony Gergelynek, az MSZP-Párbeszéd-DK közös budapesti főpolgármester-jelöltjének, hogy jobban teszi, ha tartalékolja magát az ősszel esedékes önkormányzati választásra. Karácsony kivonult az uniós kampányból, és az MSZP-Párbeszéd pártszövetség pórul járt, mert a legnépszerűbb politikusa híján csupán egy mandátumot szerzett az Európai Parlamentben, a DK pedig elvett néhány tízezer vagy még több szavazatot a szocialistáktól és kapcsolt részüktől. Erre jött a drámai bejelentés, amely így hangzott Gyurcsány Ferenc szájából: „A Gergő mögül elment a támogatás.” (ATV, 2019. június 7.)

Alábecsülném a DK-elnök kommunikációs felkészültségét, ha nem gondolnám tudatosnak a pártjához kötődő új főpolgármester-jelölt, Kálmán Olga megnevezésében. Ezért vélem ügyes politikusnak. 

43 komment