Médianapló

Médianapló - Egy négyzetméteren hány tüntető fér el?

2024. március 18. 10:35 - Zöldi László

Az utóbbi hetekben sokat tanultam. A tízes években még úgy tudtam, hogy ha egy köztéren egymáshoz szorulnak a tüntetők, akkor egy négyzetméteren hárman férnek el. Nemrégiben kiderült, hogy akár négyen is, ha egy gombostűt sem lehet leejteni mellettük. Aztán jött az idei február, az influenszerek által szervezett százezres és az ellenzéki pártok szervezte ritkás összejövetelekkel. Rögtön meg is indult a nyilvános méricskélés.

Akik nagyot akartak mondani, a Hősök terére 150 ezer tüntetőt képzeltek. Oké, ez az 1,7 milliós fővárosi lakosság tizenegy százaléka. De ha nemcsak Budapestben gondolkodunk, hanem az országban is, akkor például a kétszázezres Debrecenben 22 ezer embernek kéne felvonulni a város szélére tervezett akkumulátorgyár ellen. Márpedig ennyire aligha számíthatunk a konzervativizmusáról ismert civis városban.

Óvatosabb volnék az ellenzéki saccolásban, beérném a Hősök terén és a környező utcákban százezer tiltakozóval is. E visszafogottságot Zöldi Blankától és munkatársaitól tanultam. A névtárs nem a rokonom, de szívesen ismerkednék meg vele. A főszerkesztő és Német Szilvi meg Szántó Dániel jártak körül négy március 15-i színhelyet. Tapasztalataik alapján rajzoltak pontos térképeket a Lakmusz.hu digitális felületére. Osztottak, szoroztak, és arra jutottak, hogy az álló tömegben egy négyzetméteren 3,5 tüntető fér el, a menetelő sokaságban pedig 2,5.

Így leltek a Nemzeti Múzeum előtt, Orbán Viktor közönségében 25 ezer budapesti és vidékről államilag fővárosba buszoztatott hívet. Az Andrássy úton, majdnem a Kodály köröndig, a harmadik erőként bejelentkező Magyar Péter iránt 30-35 ezer érdeklődőt. Közülük néhány ezren elindultak az Erzsébet híd felé, hogy aztán a Ferenciek terétől, a négyszáz méternyi Szabad Sajtó útján mintegy tízezren gyűljenek össze, hogy meghallgassák Karácsony Gergely budapesti főpolgármestert és néhány ellenzéki politikust.

A Mi Hazánk a Pilvax közbe hirdetett tüntetést, ezzel átvette az MSZP szerepkörét. A fogyatkozó szocialisták a legutóbbi évtizedben ugyanide szerveztek. A körülbelül 1500 embert éppen csak befogadó térben ugyanis többnek látszanak a tüntetők. Különösen akkor, ha az emeleti lakásokból, felülről fényképezik a „tömeget”. A Lakmusz-kommandó azonban följegyzett még valamit, amely túlmutat a tüntetések helyszíni felmérésén.

Az is pontosítható, hogy az említett összejöveteleket hányan kísérték figyelemmel a világhálón. Ez érzékelteti igazán, hogy a civilek és a még meg sem alakult párt, az erőtlen ellenzéki pártok vagy az államilag kistafírozott kormánypárti tüntetések hány embert vonzottak. Nos, a miniszterelnök szónoklata és az operettszínházi műsor 181 ezer embert szórakoztatott, a Magyar Péter-féle Talpra Magyarok Közössége 647 ezret gondolkoztatott el, a Mi Hazánk pilvaxos tömörítése 19 ezer nemzeti radikális érdeklődését váltotta ki, a Karácsony-féle tüntetés pedig 16 ezer ellenzéki pártszimpatizánsét.

Eme  arányokon érdemes eltűnődni, három tehetséges újságíró alapos és a szó szoros értelmében körültekintő munkája nyomán.                 

 

Tíz mondat a tüntetésekről

 

Szó se róla, sokan voltak, nagyon sokan, de ahhoz, hogy kormányt buktassanak, hogy politikai fordulatot érjenek el, nem elegen. (Szerető Szabolcs újságíró az Egymillióan a sajtószabadságért-tüntetésről, Magyar Nemzet Online, 2011. október 24.)

A kormány most olyanokat talált el, akik gyorsan tudták megszervezni a tiltakozásukat. (Pető Iván volt SZDSZ-politikus a netadóról, ATV, 2014. november 2.)

Míg az emberek a Kossuth téren tüntettek, a híradó levendulás, erdei gyümölcsös, madártejes csokitojásokról számolt be. (Sudár Ágnes győri újságíró a közszolgálati tévéről, Kisalföld, 2016. február 15.)

Szemet szúr, hogy a tiltakozáshullám majdnem egészen Budapestre korlátozódik. (Végel László vajdasági író, Mozgó Világ, 2017/5.)

Minél több tüntetés, annál jobb. (Ungár Péter LMP-politikus, ATV, 2018. november 5.)

A tüntetéseken már szinte csak az ellenzéki pártaktivisták vesznek részt. (Szájer József Fidesz-politikus, Magyar Idők, 2019. február 2.)

Az élőlánc ugye az a tüntetési forma, amelyben a kevés résztvevő is soknak látszik. (Bencsik Gábor újságíró, Facebook.com, 2022. november 18.)

Ez most tüntetésszerű tüntetés. (Nagy Erzsébet pedagógus szakszervezeti aktivista, ATV, 2023. április 24.)

A pártok tüntetése a létszámversenyben nem nyerhet a Hősök terével szemben. (Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke, Népszava, 2024. február 24.)

Március 15-én  50 ezer ember gyűlt össze ingyenes utaztatás és állami sms-ek nélkül. (Magyar Péter újdonsült ellenzéki politikus, Facebook.com, 2024. március 17.)

komment

Médianapló - "Petőfi az volt, akivel ordítanék egyet" (Lefülelt mondatok, 24.03.11.-17.)

2024. március 17. 16:14 - Zöldi László

 A legutóbbi napokban Orbán Viktor brüsszelezett, Nacsa Lőrinc egyesített, Magyar Péter alapított, Horn Gábor, Ifj. Lomnici Zoltán és Mráz Ágoston Sámuel magyarozott, Lendvai Ildikó és Orosz Anna pedig kegyelmezett.

 

A Holdról is látni a holdingokat. (Tamás Ervin újságíró, HírKlikk.hu, március 11.)

A kegyelmi ügy újra megmutatta, hogy a Fidesz csak a saját ellentmondásaiba képes belebukni. (Lehoczki Noémi publicista, Mérce.hu, március 11.)

A szedett-vetett balliberális ellenzék úgy örül a kegyelmi ügy kirobbanását követő botránynak, mint majom a farkának. (Gajdics Ottó újságíró, Magyar Nemzet Online, március 12.)

Az irodalmi széplelkek lolitáznak, ahogy a csövön kifér. Ez pedofiltámogató bűnsegédlet. (Dippold Pál publicista, Magyar Hírlap Online, március 12.)

A nem támogatás ellenkultúrát hoz létre. (Hajdú Szabolcs filmrendező, Index.hu, március 13.)

Magyar Péter olyan jobbos szereplő, akinek tele lett a szütyője a rezsimmel. (Batka Zoltán újságíró, Facebook.com, március 13.)

Feltehetően ajakrúzst használ és feltűnően sminkeli magát. (az Origo.hu Magyar Péterről, március 13.)

Nem kellett volna belekeverni Petőfi Sándort. (Stumpf András újságíró Rákay Philip Petőfi-filmjéről, Válaszonline, március 13.)

A filmet eddig becslésem szerint kétmillióan látták. (Konok Péter publicista a Rákay-filmről, Facebook.com, március 14.)

Ezt az ügyet addig tartjuk napirenden, ameddig a Fidesz létezik. (Orosz Anna Momentum-politikus a kegyelmi botrányról, Magyar Narancs, március 14.)

Aki az utóbbi években hallott, látott, olvasott egyetlen miniszterelnöki szónoklatot, valamennyit hallotta, látta, olvasta. (Dévényi István publicista, Magyar Hang, március 14.)

Nagyon sok harmadik utat láttunk már. (Horn Gábor volt SZDSZ-politikus Magyar Péterről, ATV, március 14.)

A mai napon útjára indítjuk a Talpra Magyarok Közösségét. (Magyar Péter újdonsült ellenzéki politikus, ATV, március 15.)

Legfeljebb egy új színfolt, nem pedig valamiféle baloldali gyűjtőpárt. (Mráz Ágoston Sámuel politológus, a Nézőpont Intézet igazgatója a TKM-ről, Mandiner.hu, március 15.)

Petőfi az volt, akivel ordítanék egyet. (Demény Péter erdélyi költő, Transtelex.ro, március 15.)

Magyarországba minden birodalomnak beletört a bicskája.  (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, március 15.)

A nemzeti érzelmeket felkorbácsolta. (Nagy Attila Tibor politológus az Orbán-beszédről, ATV, március 15.)

Nem jutott ideje visszaszólni Amerikának. Pedig üzentek neki. (Kereszty András újságíró az Orbán-beszédről, Újnépszabadság.com, március 15.)

Most már tizennégy éve a nemzet egyesítve van. (Nacsa Lőrinc KDNP-politikus Kolozsvárott, Magyar Rádió, március 16.)

A sakktáblán a királynőket kellett feláldozni, hogy a király megmeneküljön. (Lendvai Ildikó szocialista politikus a kegyelmi botrányról, Népszava, március 16.)

Könnyen kiderülhet Magyarról, hogy ő nem a harmadik erő, csupán egy harmadosztályú hordószónok. (Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Intézet elemzője, Origo.hu. március 17.)

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól (Hír TV, 24.03.15.)

2024. március 15. 11:48 - Zöldi László

Verset írtunk, 12 pontot szerkesztettünk.

Itt az ideje, hogy a Helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék.

Európa népei ma Brüsszeltől féltik a szabadságukat.

Be akarnak préselni bennünket a háborúba.

Becsaptak bennünket, ideje, hogy fellázadjunk.

Mi vagyunk a bot a küllők között.

El kell foglalnunk Brüsszelt.

Magyarország csak a békével járhat jól.

Magyarországba minden birodalomnak beletört a bicskája.

Nem az a fontos, hogy milyen világot hagyunk a gyerekeinkre, hanem az, hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra.

komment

Médianapló - Tíz mondat a sajtószabadságról

2024. március 14. 18:25 - Zöldi László

Sajtószabadságból olyan sok van, hogy félre kellene tenni egy keveset rosszabb időkre. (Bodor Pál író, Népszava, 1993. március 16.)

A sajtószabadságra azért van szükség, hogy a gyengét erősítse, az erőset pedig gyengítse. (Demján Sándor pénzügyi befektető, Nógrádi Krónika, 1996. augusztus 10.)

Sajtószabadság akkor lesz Magyarországon, ha az el nem kötelezettségből legalább olyan jól meg lehet élni, mint a szekértolásból. (Wessely Gábor szekszárdi újságíró, Magyar Sajtó, 2000/5.)

A köztársaság továbbra is elismeri, de már nem védi a sajtószabadságot. (Nagy N. Péter újságíró, Népszabadság, 2010. december 21.)

Már nem a sajtószabadságért harcolunk, hanem a sajtószabadság maradékáért. (Andrassew Iván publicista, Népszava, 2011. április 13.)

A sajtószabadság csak az újságírókat érdekli. (Gazda Albert újságíró, Cink.hu, 2014. október 29.)

A magyar társadalom jelenleg nem igényli a sajtószabadságot. (Eötvös Pál újságíró, 168 Óra Online, 2016. október 12.)

Mindenki tudja, hogy nálunk nagyobb a sajtószabadság, mint mondjuk Németországban. (Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Látószög.blog, 2018. február 27. 

Magyarországon létezik, de korlátozott a sajtószabadság. (Bolgár György újságíró, Klubrádió, 2019. augusztus 6.)

A 12 pontból nem húztam ki a sajtószabadságról szóló részt. (Rákay Philip, a Petőfi-film producere, nlc.hu, 2024. február 20.)

komment

Médianapló - Mivel magyarázható, hogy a politikusok akarják ellenőrizni az újságírókat?

2024. március 14. 13:08 - Zöldi László

Tegnap benépesedett a MÚOSZ fővárosi székháza. A Magyar Újságírók Országos Szövetségében megtartották a szabad sajtó napját. Köszöntöttük a díjazottakat, mindazonáltal az ünnepi hangulatot szomorkás megjegyzések jellemezték. Kiszolgáltatott állapotban leledzik a magyar újságírás, holott az úgynevezett őrkutya-elmélet szerint mi, tollforgatók vigyázzuk a demokrácia házát. Ami esetünkben már nem palota Budapest sugárútján, hanem egy jóval kisebb székház az Andrássy út egyik mellékutcájában.

Ha a Kádár-korszakban fölvettek valakit gyakornoknak valamelyik szerkesztőségbe, és a rá következő évben kiderült róla, hogy tud írni, akkor beiskolázták a MÚOSZ székháza melletti kisebb palotába. Elvégezte a tanfolyamot, elvégre 1958 és 1993 között a felsőoktatásban nem képeztek újságírókat, majd belépett az ország egyetlen újságíró szervezetébe. Négy és ötezer között volt a tagok száma, e sorok írója a 3333. számú igazolvány tulajdonosa fél évszázad óta.

A rendszerváltás óta újabb és újabb újságíró szervezetek jöttek létre, többnyire felekezeti alapon. Az egyre kevésbé országos magyar újságírók szövetsége manapság 2500 tagot számlál. Elnöke nemrégiben kifejtette, hogy körülbelül annyi új jelentkező van, amennyi a régi tagok közül eltávozik az élők sorából. Tegnap tehát egy hosszú leépülési folyamat kivételesen ünnepi mozzanatait éltük meg. A díjak átadását laudációk (dicséretek, elismerések, méltatások) előzték meg, ezekben a leggyakrabban használt kifejezés az ellenőrzés volt.

Mármint az, amit egy tekintélyes civil szervezet vezetője, korábbi közgazdász-újságíró így fogalmazott meg: „A szabad média ellenőrzi a hatalmon lévőket.” Tűpontos kijelentés. Ahhoz ugyanis, hogy az újságírók ellenőrizhessék az országot irányító politikusokat, szabad sajtóra, szabad rádiókra, szabad tévékre és szabad portálokra volna szükség. Nem azt állítom, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében nincsenek szabad szerkesztőségek. Inkább azt, hogy csak szigeteknek nevezhetőek.

Az egyik médiaelemző műhely mintegy húszszázaléknyira becsüli az arányukat. Ami elég ahhoz, hogy olyan botrányokat robbantsanak ki, mint például a kegyelmi ügy, ahhoz azonban már nem elégségesek, hogy ezeket az ügyeket végig is vigyék. Talán nem is nekik (nekünk) kéne végigvinni, hanem az ellenzéki politikusoknak. Akikről ezt mondta az 1998-ban harmincöt éves, újdonsült miniszterelnök: „Az ellenzéknek az az elsődleges dolga, hogy azt ellenőrizze, teljesül-e az a program, ami mellett a polgárok szavaztak.”

Gondolatmenete logikusan következett a hatalmi ágak szétválasztásából. A törvényt ugyebár az országgyűlési képviselők „hozzák”, e jogszabályokat hajtja végre a végrehajtó hatalomnak nevezett kormány, és a megvalósításról igazságot szolgáltat az ügyészség meg a bíróság. Ha végigszántunk a 2010 óta eltelt csaknem másfél évtizeden, akkor nehéz más következtetésre jutni, mint arra, hogy az idézett mondat előadója, a végrehajtó hatalom feje szívós munkával maga alá gyűrte a másik két hatalmi ágat.

Az országgyűlés ellenzéki képviselői már nem ellenőrizhetik a hatalmon lévő politikusokat. Jó pénzért érzik rosszul magukat a Parlamentben. Helyettük, és a hasonlóképpen domesztikált törvényhozás meg az igazságszolgáltatás helyett ama bizonyos ellenőrzést a médiában dolgozó újságírók és a civil szervezetekben működő jogászok, politológusok, egyéb szakemberek vették át. A civil aktivisták nevében nem beszélhetek, újságíróként azonban ekkor kezdtük mondogatni, hogy mi vagyunk a negyedik hatalmi ág.

Erre még büszkék is szoktunk lenni, holott csak a sarokba szorított hatalmi ágak helyett próbáljuk ellenőrizni azt a fránya hatalmat. Tegnap is az volt a benyomásom, hogy úgy emlegették az ellenőrző funkciót, mintha kiharcoltuk volna magunknak. Pedig egyetértek a pályakezdő miniszterelnökkel abban, hogy csakugyan ellenőrizni kéne a kormányon lévőket a választási programjuk megvalósításában. A választott politikusoknak ugyanis joguk van a döntésekhez, ahhoz azonban a nyilvánosság képviselőjeként ragaszkodnék, hogy indoklásra kényszeríthessük őket.

Vajon miért döntöttek úgy, ahogy döntöttek? Vajon a döntésük abból fakad-e, amivel elnyerték a választópolgárok bizalmát? Így és ebből érthető meg igazán, hogy miután a hatalmon lévők megakadályozták a parlamenti ellenzéket az ellenőrzésben, most a nyilvánosság képviselőit (az újságírókat és a civil aktivistákat) próbálják kordában tartani. Ők ellenőriznek minket, holott nekünk kéne őket - ha már az ellenzéki politikusoknak nem megy.               

 

Tíz mondat az ellenőrzésről

 

A sajtót csak a sajtó ellenőrizheti. (Fekete Gyula író, Népszava, 1992. január 20.)

A kormány tagjai természetesnek veszik, hogy van saját sajtójuk, az ellenzéki sajtó viszont nem szükségképpen áll az ellenzéki pártok ellenőrzése alatt. (Gellért Kis Gábor szocialista médiapolitikus, Népszava, 1992. szeptember 19.)

Az ellenzéknek az az elsődleges dolga, hogy azt ellenőrizze, teljesül-e az a program, ami mellett a polgárok szavaztak. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 1998. december 16.)

A média a fejlett demokráciákban nélkülözhetetlen szerepet tölt be a politikusok tetteinek ellenőrzésében, különösen ami a közpénzek felhasználását illeti. (Németh Miklós volt miniszterelnök, Hajdú-bihari Napló, 2000. június 23.)

A Fidesz fegyverként és nem tájékoztató, ellenőrző eszközként használja saját médiáját. (Bolgár György újságíró, Népszava, 2008. április 4.)

Működő köztársaságokban nem az állam ellenőrzi a sajtót, hanem a sajtó az államot. (Bozóki András szociológus, volt kulturális miniszter, Galamus.hu, 2011. március 16.)

Akkor is mi, újságírók ellenőrzünk titeket, és nem ti minket, ha már egyetlen lapunk se maradt. (Seres László újságíró, hvg.hu, 2016. december 19.)

Ha a közfigyelem nem ellenőrzi a hatalmat, akkor az úgy kezd viselkedni, mint azok az emberek, akik áramszünet idején kifosztják a boltokat. (Hammer Ferenc médiakutató, Magyar Narancs, 2018. december 6.)

Magyarországon újságírókat titkos megfigyeléssel ellenőriznek. (Kocsi Ilona, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, muosz.hu, 2023. március 14.)

A szabad média ellenőrzi a hatalmon lévőket. (Martin József Péter újságíró, a Transparency International Magyarország ügyvezetője, muosz.hu, 2024. március 14.) 

komment

Médianapló - Tíz kutyapárti mondat a Magyar Kétfarkú Kutya Pártról

2024. március 13. 09:10 - Zöldi László

 Magyarországon a pártok huszonhárom éve nekünk kampányolnak. (Kovács Gergely, Index.hu, 2013. május 18.)

Egy normális rendszerben nem lenne viccpárt. (Victora Zsolt, hvg.hu, 2016. július 30.)

Ha megnyerjük a választást, a felcsúti stadiont alakítjuk át űrállomássá. (Kovács Gergely, Átlátszó.hu, 2016. augusztus 18.)

Vicces formában ugyan, de komoly dolgokra hívjuk fel a figyelmet. (Kovács Gergely, Népszabadság, 2016. október 4.)

Májustól kezdve egy ellenzéki párt működik Magyarországon: a Kétfarkú Kutyapárt. (Mészáros László, Népszava, 2018. augusztus 10.)

Egyre-másra csatlakoznak hozzánk új passzivista csoportok. (Döme Zsuzsanna, hvg.hu, 2019. május 24.)

A parlamenti bejutás küszöbén szambázunk. (Terdik Roland, Index.hu, 2022. március 26.)

Már túlléptünk az ingyen sörön. (Döme Zsuzsanna, Azonnali.hu, 2022. március 30.)

Már a vicc és a komoly munka határán billegünk. (Kovács Gergely, Magyar Hang, 2023. március 10.)

Kovács és Döme nélkül el tud működni a párt, a kérdés csak az, hogy úgy van-e értelme. (Nagy Dávid a Kutyapárton belüli válságról, Népszava, 2024. március 12.)

komment

Médianapló - A nemzeti kétség

2024. március 12. 13:00 - Zöldi László

A nemzeti egység gondolata akkor bukkan föl a közbeszédben, ha valamilyen okból köztársasági elnököt váltunk. Az Alaptörvénynek nevezett alkotmány is tartalmazza, hogy a nemzeti egységet az államfőnek kell megtestesíteni. A frissiben megválasztott Sulyok Tamás ilyesmiről beszélt. De vajon a köztársasági elnök lehet-e a nemzeti egység megtestesítője, ha csak a parlamenti kétharmad választja? Ráadásul ama Alaptörvényhez híven, amelyet szintén a kétharmad fogadott el?

A kérdésre igennel válaszolt országunk első embere. Igaz, hogy nem az általa személyesen kiválasztott Sulyok Tamás ürügyén, hanem a kegyelmi botrányról szólván. Orbán Viktor így fogalmazott: „A nemzeti egységet éppen az ő döntése bontotta meg.” Novák Katalin köztársasági elnökre utalt, akit már a miniszterelnöki évértékelőre sem hívott meg, sőt a nevét sem ejtette ki. Idézett kijelentése kétségkívül megfelel az Alaptörvény szövegének, megvalósítását politikai ellenfelei kérik számon rajta.

Orbán eddig négyszer nyert kétharmaddal, és a győzelem estéjén mindig akadt egy mondata arra, hogy azokat is képviselni akarja, akik nem rá és a pártjára szavaztak. A hatalomgyakorlása azonban másról árulkodik. A nemzeti egység számára aligha jelenti, hogy az ellenzéki pártok a nemzethez tartoznak. Szerinte ugyanis hajlamosak idegen érdekeket képviselni. A jelek azt sejtetik, hogy a közelgő választási kampányban csúcsosodik majd ki az úgynevezett dollárbaloldal elmarasztalása a nyilvánosság fórumain és a bírósági tárgyalótermekben.

A hatalmat idestova tizennégy éve gyakorlók mindig épp azt a réteget zárják ki a nemzetből, amelyet magukra nézve veszélyesnek gondolnak. Mostanában már inkább a kormánykritikus szerkesztőségeket és civil szervezeteket, hisz’ anyagilag kordában tartják az ellenzéket, amelynek politikusai jó pénzért érzik rosszul magukat a Parlamentben. Amikor tehát Orbán Viktor a kegyelmi üggyel kapcsolatban a nemzeti egység megbontásáról beszélt, nem azért marasztalta el Novák Katalint, mert döntésével megbontotta a tíz és egynéhány milliós magyar nemzet amúgy is illuzórikus egységét. A volt köztársaság elnök főbenjáró vétke az, hogy megbontotta a Fidesz-szavazóbázis egységét.     

Az Alaptörvény elfogadása óta nyilvánvaló, hogy Orbánék a saját közegüknek politizálnak. Itthon a kegyelmi botrány népszerűségvesztése után még mindig van körülbelül kétmilliós bázisuk. Ehhez jön mintegy milliónyi kettős állampolgár a környező országokból és a tágabb diaszpórából. E hárommilliós rendszer éli a maga életét. Kiépítette az intézményeit. A közpénzeket a saját vállalkozóinak adja, az általa kistafírozott médiumokba a saját embereit hívja meg, a szellemi életben a saját íróit, publicistáit, rendezőit, zenészeit pártolja.

Mindenki mást nem létezőnek tekint, aki nem az ő nótáját fújja. Megtűri őket persze a társadalom peremén, elvégre fügefalevélként takarják el a rendszer alig leplezett pőreségét. A bejegyzésem utáni összeállításból pedig kiderül, hogy a rendszer támogatói értik, ellenzői pedig félreértik a nemzet „egységét”.  

 

Tíz mondat a nemzeti egységről 

     

A nemzeti egység a szocialistákkal szemben jött létre, miután az MSZP multimilliárdosok eszközévé silányult. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, volt miniszterelnök, Heti Válasz, 2009. május 28.)

Soha nem fogadunk be nemzetgyalázókat. (Fekete György Fidesz-kultúrpolitikus, Magyar Hírlap, 2012. november 12.)

Ha a mai baloldal helyén nem jön létre egy nemzeti baloldal, akkor megmarad a megosztottság. (Kövér László Fidesz-politikus, országgyűlési elnök, Magyar Hírlap, 2016. július 2.)

Létrejött a nemzeti egység, még ha ebben a baloldal nem is vett részt. (Gulyás Gergely Fidesz-politikus, miniszterelnökséget vezető miniszter a járvány elleni védekezésről, MTI, 2020. június 18.)

A nemzeti egységet éppen az ő döntése bontotta meg. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, miniszterelnök Novák Katalin köztársasági elnökről, Hír TV, 2024. február 17.)

Velük sajnos nincs és nem is lehet közös nevező, kiegyezés, hiszen nemhogy a nemzeti minimumot, de a nemzetet is tagadják, körberöhögik. (Pilhál Tamás újságíró a dollárbaloldalról, Magyar Nemzet Online 2024. március 7.)

A dollárbaloldal európai parlamenti képviselői nem a magyar csapatban játszanak. (Deutsch Tamás Fidesz-politikus, Magyar Rádió, 2024. március 8.)

Elsőként a Mandiner nevű szélsőjobboldali és neonáci szennymédiának és propagandaoldalnak adott interjút. Mi másnak? Neki ez a nemzet. (Bartus László újságíró Sulyok Tamás köztársasági elnökről, Amerikai Népszava, 2024. március 8.)

Amikor a múltjáról beszélt, vagy amnéziában szenvedett, vagy tudatosan füllentett. Ez nem tesz jót a nemzet egységét kifejező államfői poszt gyakorlása során. (Magyar György ügyvéd Sulyok Tamás köztársasági elnökről Magyarügyvéd.blog, 2024. március 10.)

A köztársasági elnök a nemzeti egységet megtestesítőnek kell, hogy legyen. (Bánó András újságíró, HírKlikk.hu, 2024. március 11.)

 

 

 

 

 

 

komment

Médianapló - Neumann Jánosnak miért nincs magyar monográfusa, ha van?

2024. március 11. 11:44 - Zöldi László

Angol szövegelésre ébredtem. A zsebrádió kora reggeli műsorra van beállítva, és félálomban csak az jutott el a tudatomig, hogy miközben a háttérben duruzsolt egy férfihang, a tolmács olyasmit fordított, amire fölpattant a szemhéjam.

A kimondhatatlan nevű brit vendég csodálkozásának adott hangot. Szerinte hiába volt a honfitársunk Neumann János, a magyarok közül senki sem írt könyvet a világ egyik legjobb tudósáról, akit a számítógép atyjának is tekinthetünk. A polcról leemeltem Wisinger István Egy elme az örökkévalóságnak című kötetét, amelynek dedikált példányát őrzöm. Mégsem álom volt a meghökkentő interjúrészlet.

A számítógép képernyőjén kirajzolódott, hogy a győri Széchenyi Egyetemen vendégeskedett Ananyo Bhattacharya fizikus és matematikus, egy nemrégiben megjelent Neumann-monográfia szerzője. A vele interjút készítő Barki Andrea jóvoltából megtudtam, hogy a tudományos szakíró szerint „Nem az a kérdés, hogy én miért írtam róla, hanem az, hogy miért nem írt más, főleg magyar szerző könyvet.” (Kisalföld, 2024. február 27.) Csakhamar kiderült, hogy a győri egyetem közelében két könyvesbolt is van, ahol föllelhető Wisinger István vaskos kötete.

Az interjút követte egy másik közlemény is a digitális újság március 2-i számban. A kettőből kibontakozott, hogy a Széchenyi Egyetem nemzetközi és stratégiai elnökhelyettese járt egy londoni konferencián, ahol megismerkedett a Neumann-könyv indiai származású szerzőjével. A tudós hölgyről, Dr. Lukács Eszterről nehéz feltételezni, hogy nem hallott a Wisinger-kötetről. Igazán szólhatott volna a Kisalföld munkatársának, aki szó nélkül hagyta Mr. Bhattacharya tájékozatlanságról árulkodó megjegyzését.

Mielőtt tehát a brit szerző megírta volna az egyébként jó könyvét, Magyarországon már megjelent Neumann egyik honfitársának a regényes életrajza, mely másban jó. A közismert tévériporter utánajárt a magyarul föllelhető forrásoknak, kötetéből kirajzolódik a világhírű matematikus családi és társadalmi háttere. A két világháború közti Magyarország, amelyből Neumann Jánosnak el kellett mennie, hogy Amerikában megbecsüljék.

A The Economist online részlegvezetőjének, más forrás szerint a tekintélyes gazdasági újság főszerkesztő-helyettesének könyvéből pedig hiteles képet kaphatunk Neumann János szakmai sokoldalúságáról. A két kötet bizonyára kiegészítené egymást a győri olvasók tudatában is, ha az egyetemi meghívók diszkréten cáfolták volna a brit vendég valóságtól elrugaszkodott állítását. Ha esetleg kárpótolnák a magyar szerzőt, megsúgom nekik, hogy három regényes életrajzzal vétette észre magát.

Szent-György Albertről A Nobel-díjas kém című könyve 2016-ban jelent meg, és öt kiadásban látott napvilágot. 2018-ban a Neumann-kötet, amely eddig két kiadást ért meg. Az amerikai újságírás magyar származású megújítójáról írt Pulitzer pedig 2020-ban jelent meg, két évvel Ananyo Bhattacharya szintén figyelemre méltó könyve előtt. Mindhárom Wisinger-kötetet az Athenaeum munkatársai gondozták, a kiadót is érdemes volna kiengesztelni egy győri összejövetelen.                        

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól (M1, 2024. március 10.)

2024. március 11. 09:06 - Zöldi László

 Én azért elég régi csataló vagyok ebben a műfajban.

Az előző köztársasági elnök, Novák Katalin a kegyelmi ügy miatt távozott. Ez fölkavarta az embereket érzelmileg is.

 Most egy olyan köztársasági elnök tudja leginkább szolgálni Magyarországot, aki stabil és megbízható.

Tízmilliós ország vagyunk, tizenötmilliós nemzet.

Magyarország Európa legbiztonságosabb országa.

Magyarországon nagyon nehéz választást nyerni, ami a demokrácia bizonyítéka.

A kínai beruházások nőttek, az amerikaiak elakadtak Magyarországon.

Trump tervei megegyeznek Magyarország érdekeivel.

Trump elnök úr most még nem elnök. 

Mi szövetségesek vagyunk, nem szolgák.

 

(Az interjú huszonhat perce alatt miniszterelnökünk huszonháromszor köszörülte a torkát.)

komment

Médianapló - Majtényi László Orbánról: "Mindenért ő felel" (Lefülelt mondatok, 24.03.03.-03.10.)

2024. március 10. 12:59 - Zöldi László

 A legutóbbi napokban Orbán Viktor kiskapuzott, Lendvai Ildikó orbánozott, Kunhalmi Ágnes kiszállt, Ungár Péter kivált, Sulyok Tamás pedig apázott.

 

Nem a büfének van Operaháza. (Miklósa Erika énekesnő, Index,hu, március 3.)

A Schmitt Pál és Novák Katalin fiaskók után érik az újabb botrány. (Lázár György Amerikában élő mérnök a Sulyok-ügyről, Újnépszabadság.com, március 3.)

Minden európai nagykapun van egy kiskapu. (Orbán Viktor miniszterelnök, YouTube.com, március 4.)

Azt állítani, hogy Orbánnak pedofilhálózata van, elérvénytelenít minden ellenzéki kritikát. (Pottyondy Edina publicista a DK óriásplakátjairól, YouTube.com, március 5.)

Ebből így, ebben a formában az MSZP kiszáll. (Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke a különutas ellenzéki pártokról, Klubrádió, március 5.)

Az igaz, hogy nem tartozunk abba a táborba, mint ők. (Ungár Péter LMP-politikus, ATV, március 6.)

Az államapparátus és az ellenzék segítette a miniszterelnököt abban, hogy kihúzza fejét a hurokból. (Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász a kegyelmi botrányról, Klubrádió, március 6.)

Megint elszállt a fókusz. (Knézy Jenő tévés sportriporter, M4, március 6.)

Nonszensz, hogy online tartalomgyártókra és zenészekre hárul, hogy megszervezzenek egy tüntetést. (Fekete Giorgio, a Carson Coma zenekar frontembere, Magyar Narancs, március 7.)

A kegyelmi jogkört nem szabad korlátozni. (Horváth Lóránt ügyvéd, ATV, március 7.)

Az egyszemélyi vezetés rákfenéje, hogy mindenért ő felel. (Majtényi László alkotmányjogász Orbán Viktorról, Klubrádió, március 7.)

Minél tovább hallgat, annál kínosabb a történet. (Vas András újságíró Sulyok Tamás köztársasági elnökről, Népszava, március 7.)

A Dobrev Klára által megalapított árnyékkabinet ugyan kifulladt mára, de célját elérte: átrendezte a baloldali erőviszonyokat. (Nagy Ervin politológus, a XXI. Század Intézet elemzője, Magyar Hírlap Online, március 7.)

A baloldali ellenzék marakodását látva kérünk még egy kávét. (Pilhál Tamás újságíró, Magyar Nemzet Online, március 7.)

Gyurcsány Ferenc az az öttalálatos lottószelvény, amellyel Orbán Viktor egy országot nyert. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Hang, március 8.)

Nem először érzi magát elég erősnek Lázár János, hogy kiragyogjon a kórusból. (Para-Kovács Imre publicista, hvg.hu, március 8.)

A régi és az új köztársasági elnök közti kapocs, hogy nem mondanak igazat. (Lakner Zoltán politológus, SzabadEurópa.hu, március 8.)

A parlament engem és nem a rendszerváltás előtt elhunyt édesapámat választotta meg köztársasági elnöknek. (Sulyok Tamás újdonsült államfő, Mandiner.hu, március 8.)

Normális emberi reflexió, amikor alapvetően jónak látjuk felmenőinket. (Sütő-Nagy Zsolt újságíró, Magyar Hírlap Online, március 9.)

Egyetlen botránymentes köztársasági elnököt sem képes találni. (Lendvai Ildikó szocialista politikus Orbán Viktorról, Népszava, március 9.)

Miért hinne bárki is egy Messiás-tudattal megátkozott, műveletlen huszonévesnek, aki egy kamerát magára irányítva szónokol? (Sitkei Levente újságíró, Magyar Nemzet Online, március 10.)

 

 

komment
süti beállítások módosítása