Médianapló

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól (M1, 2024. március 10.)

2024. március 11. 09:06 - Zöldi László

 Én azért elég régi csataló vagyok ebben a műfajban.

Az előző köztársasági elnök, Novák Katalin a kegyelmi ügy miatt távozott. Ez fölkavarta az embereket érzelmileg is.

 Most egy olyan köztársasági elnök tudja leginkább szolgálni Magyarországot, aki stabil és megbízható.

Tízmilliós ország vagyunk, tizenötmilliós nemzet.

Magyarország Európa legbiztonságosabb országa.

Magyarországon nagyon nehéz választást nyerni, ami a demokrácia bizonyítéka.

A kínai beruházások nőttek, az amerikaiak elakadtak Magyarországon.

Trump tervei megegyeznek Magyarország érdekeivel.

Trump elnök úr most még nem elnök. 

Mi szövetségesek vagyunk, nem szolgák.

 

(Az interjú huszonhat perce alatt miniszterelnökünk huszonháromszor köszörülte a torkát.)

komment

Médianapló - Majtényi László Orbánról: "Mindenért ő felel" (Lefülelt mondatok, 24.03.03.-03.10.)

2024. március 10. 12:59 - Zöldi László

 A legutóbbi napokban Orbán Viktor kiskapuzott, Lendvai Ildikó orbánozott, Kunhalmi Ágnes kiszállt, Ungár Péter kivált, Sulyok Tamás pedig apázott.

 

Nem a büfének van Operaháza. (Miklósa Erika énekesnő, Index,hu, március 3.)

A Schmitt Pál és Novák Katalin fiaskók után érik az újabb botrány. (Lázár György Amerikában élő mérnök a Sulyok-ügyről, Újnépszabadság.com, március 3.)

Minden európai nagykapun van egy kiskapu. (Orbán Viktor miniszterelnök, YouTube.com, március 4.)

Azt állítani, hogy Orbánnak pedofilhálózata van, elérvénytelenít minden ellenzéki kritikát. (Pottyondy Edina publicista a DK óriásplakátjairól, YouTube.com, március 5.)

Ebből így, ebben a formában az MSZP kiszáll. (Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke a különutas ellenzéki pártokról, Klubrádió, március 5.)

Az igaz, hogy nem tartozunk abba a táborba, mint ők. (Ungár Péter LMP-politikus, ATV, március 6.)

Az államapparátus és az ellenzék segítette a miniszterelnököt abban, hogy kihúzza fejét a hurokból. (Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász a kegyelmi botrányról, Klubrádió, március 6.)

Megint elszállt a fókusz. (Knézy Jenő tévés sportriporter, M4, március 6.)

Nonszensz, hogy online tartalomgyártókra és zenészekre hárul, hogy megszervezzenek egy tüntetést. (Fekete Giorgio, a Carson Coma zenekar frontembere, Magyar Narancs, március 7.)

A kegyelmi jogkört nem szabad korlátozni. (Horváth Lóránt ügyvéd, ATV, március 7.)

Az egyszemélyi vezetés rákfenéje, hogy mindenért ő felel. (Majtényi László alkotmányjogász Orbán Viktorról, Klubrádió, március 7.)

Minél tovább hallgat, annál kínosabb a történet. (Vas András újságíró Sulyok Tamás köztársasági elnökről, Népszava, március 7.)

A Dobrev Klára által megalapított árnyékkabinet ugyan kifulladt mára, de célját elérte: átrendezte a baloldali erőviszonyokat. (Nagy Ervin politológus, a XXI. Század Intézet elemzője, Magyar Hírlap Online, március 7.)

A baloldali ellenzék marakodását látva kérünk még egy kávét. (Pilhál Tamás újságíró, Magyar Nemzet Online, március 7.)

Gyurcsány Ferenc az az öttalálatos lottószelvény, amellyel Orbán Viktor egy országot nyert. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Hang, március 8.)

Nem először érzi magát elég erősnek Lázár János, hogy kiragyogjon a kórusból. (Para-Kovács Imre publicista, hvg.hu, március 8.)

A régi és az új köztársasági elnök közti kapocs, hogy nem mondanak igazat. (Lakner Zoltán politológus, SzabadEurópa.hu, március 8.)

A parlament engem és nem a rendszerváltás előtt elhunyt édesapámat választotta meg köztársasági elnöknek. (Sulyok Tamás újdonsült államfő, Mandiner.hu, március 8.)

Normális emberi reflexió, amikor alapvetően jónak látjuk felmenőinket. (Sütő-Nagy Zsolt újságíró, Magyar Hírlap Online, március 9.)

Egyetlen botránymentes köztársasági elnököt sem képes találni. (Lendvai Ildikó szocialista politikus Orbán Viktorról, Népszava, március 9.)

Miért hinne bárki is egy Messiás-tudattal megátkozott, műveletlen huszonévesnek, aki egy kamerát magára irányítva szónokol? (Sitkei Levente újságíró, Magyar Nemzet Online, március 10.)

 

 

komment

Médianapló - Tíz mondat a pedofilokról

2024. március 08. 15:40 - Zöldi László

Nincs semmilyen statisztika arról, hogy hány pedofil van. Becslések vannak. (Németh Zsolt kriminológus, 168.hu, 2020. július 13.)

A kormány továbbra is tudomásul veszi, hogy az egyház nem adja ki a saját pedofiljait. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, 2021. június 12.)

Türelemmel kell kétségkívül lenni olyan betegség felé, iránt, mint a pedofiloké. (Pálffy István műsorvezető, Hír TV, 2023. augusztus 21.)

A pedofilok szexuális hatalombirtokosok. (Élő Anita újságíró, Válaszonline.hu, 2024. február 7.)

Üzenem Orbán Viktornak, hogy nem sikerült lezárni ezt a pedofil botrányt. (Dobrev Klára DK-politikus, Partizán, 2024. február 19.)

Az Orbán-rendszer a pedofilok bűntársát védte az áldozatokkal szemben. (Lengyel László publicista, Népszava, 2024. február 24.)

A pedofil ügy lassan ható méreg. (Kóczián Péter újságíró, YouTube.com, 2024. február 26.)

2024-ben 662 pedofil van börtönben. (Orbán Viktor miniszterelnök, YouTube.com, 2024. február 26.)

A pedofiloknak börtönben a helyük. (Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár, Magyar Hírlap Online, 2024. február 27.)

A pedofilok mesterei a megtévesztésnek. (Lázár János Fidesz-politikus, YouTube.com, 2024. február 29.)

 

komment

Médianapló - Sulyok Tamás miért súlyosbította halálosra a történelmi valóságot?

2024. március 07. 17:25 - Zöldi László

 Nem állítom, hogy a fél ország lázban ég, de az újdonsült köztársasági elnök körüli botrány foglalkoztatja azokat, akik adnak a tájékozottságra. A nyilvánosság kormánykritikus fórumain végigsöprő vitában fel-felbukkant egy megállapítás, miszerint Sulyok Tamás a maga ásta verembe esett. Anélkül, hogy bárki kérte volna, Kolozsvárott szóba hozta az apját, akit 1946-ban a Népbíróság távollétében ítélt halálra, ő azonban családostul elmenekült, és papírok nélkül élt egy évtizedig.

A bejegyzésem utáni összeállításból kiderül, hogy az iménti kijelentés értelmezői között akadt két egykori miniszter és két alkotmányjogász is. Az utóbbiak közül az egyik 2017-ben az ellenzék köztársasági elnökjelöltje is volt. Különböző szvakkal, de egybehangzóan fejtegették, hogy Sulyok doktor magára hozta a bajt. Némileg kilógott közülük a volt igazságügyi miniszter, aki a védőügyvédek óvatosságával így kezdte a mondatot: „tudomásom szerint”. Ezzel teret engedett másféle értelmezésnek is.

Tekintélyes közéleti személyiségek vélekedtek. Miért ne hinnék nekik? Igazán kár, hogy akiktől tanultam az újságírást, belém verték, hogy mindennek utána kell nézni. Így leltem a világhálón egy székelyudvarhelyi kft Kolozsvárott működtetett portáljára, melynek egyik szerkesztője, Makkay József nemrégiben cikket jelentetett meg az új magyar köztársasági elnökről, akivel tavaly nyáron interjút is készített. E két írásból idézek olyan részleteket, amelyekből kirajzolódik, hogy az Alkotmánybíróság akkori elnökét a szervezők kifejezetten ama szándékkal hívták meg a Kolozsvári Magyar Napokra, hogy a családjáról beszéljen.

A történet úgy foglalható össze, hogy Sulyok Tamást tavaly tavasszal meghívta régi ismerőse, Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapát. Az Alkotmánybíróság elnöke a bencés kolostorban találkozott egy másik vendéggel, Visky András íróval. A kolozsvári magyar színház irodalmi vezetőjének néhány hónappal korábban jelent meg egy vastag és kitűnő regénye a család kálváriájáról. Az író református lelkész apját 1956 után 22 évnyi börtönre ítélték, a feleségét és a hat gyermekét pedig Románia legkilátástalanabb részébe, egy gyűjtőtáborba száműzték.

A pannonhalmi hármas találkozón kiviláglott, hogy Asztrik atya családja is megszenvedte a Rákosi-rendszert. Hogy mennyire, azt azért nem tudom, mert a bencés szerzetes nem számolt be róla a nyilvánosságnak. Nos, a beszélgetés három résztvevőjét hívták meg öt hónap múlva Erdély „fővárosába”, a Visky-regény ottani bemutatójára. Nem voltam jelen a pannonhalmi beszélgetésen, ezért nem tudhatom, vajon Sulyok Tamás mivel érdemelte ki a második meghívást. Van azonban egy feltételezésem.

Az alkotmánybíró azt vette észre, hogy az író családja Erdélyben, a bencés szerzetes famíliája pedig a Dunántúlon megszenvedte a hatalom gyakorlását. S hogy felnőjön a gyermekkori gyötrelmeikhez, megtoldotta a családi megpróbáltatásokat. Így lett a hatósági vizsgálatból népbírósági halálos ítélet. S mert hamarosan érkezett a meghívólevél, a magyarországi vendég Kolozsvárott már nem léphetett vissza a feltupírozott, kiszínezett családi legendakörből az ő esetében jóval enyhébb történelmi valóságba.

Azért képzelem így, mert volt részem hasonló „élményben”. Több évtized múltán találkoztam a hajdani edzőpartnerrel, akivel a tréningeken halálra gyötörtük egymást. Ő robbanékonyabb volt, én szívósabb. Kétszázon néhány tizeddel jobb időket futott, négyszázon néhány tízeddel jobb időket futottam. Azt firtatta, hogy miután leérettségiztünk, az egyetemen jobbat futottam-e az általam tartott iskolacsúcsnál. Visszakérdeztem az ő kétszázas javulására. Olyan számot mondott, amelyet hittem is meg nem is. Az eredményemből én is lefaragtam néhány tizedet.

Megbeszéltük, hogy hamarosan összejön a négyszer négyszázas váltó minden tagja. Ha majd szóba kerül a szó szoros értelmében vett pályafutásunk, akkor vagy bevallom nekik, hogy bizony füllentettem, vagy ragaszkodom a hamis eredményhez. A különbség csak annyi, hogy Sulyok Tamással ellentétben nem vagyok köztársasági elnök, még csak közéleti személyiség sem. A történészek és az oknyomozó újságírók aligha kíváncsiak a képzeletem szüleményeire.

Bárándy Péter, Lamperth Mónika, Majtényi László és Szentpéteri Nagy Richárd szakmai teljesítményét pedig nagyra becsülöm, de ha javasolhatom nekik, mielőtt a nyilvánosság fórumain állítanak valamit valakiről, nem ártana utánanézni a részleteknek.

                     

Tíz mondat a történtekről

 

Visky Andrással idén márciusban találkoztam először Pannonhalmán, Asztrik atya társaságában. Egy reggel kezdődő beszélgetés során annyira belefeledkeztünk a könyv történetébe, hogy az ebédről is megfeledkeztünk. (Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Krónika.ro, 2023. augusztus 24.)

A kolozsvári könyvbemutatón Várszegi Imre Asztrik bencés szerzetessel, püspökkel, pannonhalmi főapáttal beszélgettek a kommunista Románia meghurcoltjairól. Mindketten „testközelből” tapasztalhatták meg a totalitárius rendszer évtizedeit. (Makkay József újságíró, Krónika.ro, 2023. augusztus 24.)

Nem szokványos dolog, hogy a magyar Alkotmánybíróság elnöke a szakterületével nem szorosan összefüggő könyv bemutatójára jön el Kolozsvárra, hogy a kommunista időkbeli megpróbáltatásokról beszéljen. Hogyan kötődik ehhez a történethez? (Makkay József újságíró, Krónika.ro, 2023. augusztus 24.) 

Visky Andrásnak a romániai gulágon játszódó, Kitelepítés című könyve kapcsán kialakult beszélgetésben a budapesti jogász felelevenítette halálra ítélt apjának a történetét is. (Makkay József újságíró, Krónika.ro, 2023. augusztus 24.)

Visky Andrásnak a romániai gulágon játszódó, Kitelepítés című könyvének bemutatója alkalmából a szerző társaságában Várszegi Imre Asztrik bencés szerzetessel, püspökkel, pannonhalmi főapáttal beszélgettek a kommunista rendszer meghurcoltjairól. (Makkay József újságíró Sulyok Tamásról, Krónika.ro, 2024. február 23.)

Figyelmeztettem, hogy én politikus voltam, és innen tudom, hogy a politika más, mint az Alkotmánybíróság, a jogtudomány. Ő tudta, hogy milyen támadások értek, és azt mondta, ő ezt felvállalja, mert szolgálni akar a nemzetének. (Puskás Bálint, a román Alkotmánybíróság nyugalmazott tagja Sulyok Tamás magyar köztársasági elnökjelöltről, Transtelex.ro, 2024. február 29.)

Tudomásom szerint nem kérdezték az apjáról. (Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter Sulyok Tamásról, ATV, 2024. március 5.)

Őt a kutya sem kérdezte. (Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász Sulyok Tamásról, Klubrádió, 2024. március 6.)

Őt nem kérdezték erről. (Lamperth Mónika jogász, volt belügyminiszter Sulyok Tamásról és az apjáról, ATV, 2024. március 6.)

Éppen ő hozta tető alá a témát. (Majtényi László alkotmányjogász, az ellenzék volt köztársasági elnökjelöltje Sulyok Tamásról, Népszava, 2024. március 7.)

komment

Médianapló - Sztálin halála

2024. március 06. 21:42 - Zöldi László

Napra pontosan 71 éve halt meg. Nem érhette meg azt a sajtóhibát, amelyet Takács Róbert sajtótörténész a Népszava „legnagyobb botrányának” nevezett.

Az már én fűzöm hozzá, hogy Sztálin megbetegedett, és erről a szakszervezeti lap részletesen számolt be. Az 1953. március 6-i szám címoldalán kezdődött a névtelen cikk, amelynek első mondata ez volt: „Mélységes megrendeléssel értesült az egész magyar nép Sztálin elvtárs súlyos megbetegedéséről.” Az Államvédelmi Hatóság azonnal mozgósította az embereit, akik megpróbálták begyűjteni az újságárusoknál föllelhető példányokat. 45 ezer darabot sikerült is.

Dési János újságíró kollégám utánajárt a részleteknek, mert gyanította, hogy a Népszava akkoriban jóval nagyobb példányszámban jelent meg. Arra jutott, hogy a vidéki kiadást korábban nyomtatták ki, hogy elérje a hajnali postavonatot. Ezért a sajtóhibát tartalmazó példányokat csak a fővárosi és a Budapest környéki standokról szedhették össze. Elég sok hibás példány jutott el az olvasókhoz, az újsággyűjtő ínyencek örömére.

Érdekesek az irodalmi visszaemlékezések. Például Halász Péter és egy másik író, Vajda Albert is a nyugati emigrációban emlékezett a történtekre. Tévedtek abban, hogy az inkriminált elírás gyászkeretben és nekrológ gyanánt látott napvilágot. Az másnapi fejlemény, amikor Magyarországon hivatalosan is bejelentették Sztálin halálhírét. Akkor már nagyon odafigyeltek a Népszava munkatársai. Nem mintha március ötödikéről hatodikára virradóra nem figyeltek volna oda.

 A bejegyzésem utáni összeállításból kirajzolódik, hogy hatfős csapat nézte át az ólomsorokból kinyomtatott kefelevonatot. A nyomdai szerkesztő lelt is két apró hibát. Például a „megrendüléssel” szóban halványnak vélte az e és az ü betűt. Az Athenaeum Nyomda legjobb kéziszedőjével újraszedette az ólomsort. Igen ám, de régi sajtótapasztalat, hogy az újraszedés súlyosabb hibalehetőséggel kecsegtet. Ez következett be.

Szakmai szempontból csakugyan botrányos sajtóhiba jelent meg, de ez nem vált nyilvánvalóvá a közvélemény számára. A történteket ugyanis nem verték nagydobra a hatóságok. Ezzel magyarázható, hogy leginkább az emigrációban élők írtak róluk - elszigetelt helyzetükből adódóan pontatlanul. A pontatlanság azonban azokat is megkísértette, akik a rendszerváltás után foglalkoztak vele. Érdekes példa egy neves irodalomtörténészé, aki úgy „nézett utána” a részleteknek, hogy az elírást a Szabad Népnek adományozta.

Ami pedig a felségsértéssel felérő sajtóhiba elkövetőit illeti, hármójuk közül Gyertyán Ervin írta a névtelen cikket. Az ÁVH-sok megtalálták a kéziratot, amelyet „megrendüléssel” továbbított a szerző. Ha vétkesnek találták volna, akkor a vádpont, a „népi demokratikus államrend elleni izgatás” akár kötéllel is járhatott volna. Gyertyán ugyanis Franciaországban járt egyetemre, márpedig a Rákosi-korszakban a Nyugat-Európában szerzett diploma nem számított életbiztosításnak. Kollégám és barátom Lidérc és ingovány című könyvében megírta, hogyan élte meg a Népszavában történteket.

Ama bizonyos nyomdai szerkesztőt, Bodó Bélát, aki újraszedette a csaknem végzetes ólomsort, 1953. június 16-án 10 hónapnyi börtönre ítélték. A büntetést fellebbezés után a Legfelsőbb Bíróság 5 hónapnyira csökkentette. 1957 elején „bűncselekmény hiányában” rehabilitálták, és az Esti Hírlap szerkesztője lett. Közben, a sajtóból átmenetileg száműzöttként írt öt Brumi-könyvet és Brumi bácsi sorozata ma is a gyermekes szülők egyik kedvenc esti olvasmánya.

Hármójuk közül a legkevésbé ismert Gerő Ákos neve. A Ki kicsoda a nyomdaiparban? című lexikon nem is tud róla. A Magyar Médiatörténet című kézikönyvben viszont ez olvasható: „Az Athenaeum linó-szedője, aki az emlékezetes 1953-as ’megrendeléssel’-t elkövette, börtönbüntetésre ítélték.” Mint Bodó Bélát, őt is 10 hónapnyira, ezt enyhítették 5-re. Szintén rehabilitálták, és a Zrínyi Nyomda művezetői székéből vonult nyugalomba.

 

Tíz mondat egy „súlyos” sajtóhibáról

 

A lap szerkesztője azt írta, hogy a vörös diktátor után „mélyen megrendült gyásszal” bánkódik egész Magyarország. Ehelyett ez a szöveg jelent meg a gyászkeretben, nagy betűkkel a lap első oldalán: „Mélyen megrendelt gyásszal bánkódik a magyar munkásság”. A detektívek előkotorászták a kéziratot, amely a vörös újság szerkesztőjének szerencséjére nem tartalmazott sajtóhibát. De a szövegszedés igen, így hát a szedőt vitték börtönbe.” (Californiai Magyarság, 1953. május 22.)

Ezért a kis elírásért egyszer valaki elvesztette az állását, és a börtönt is megismerte. (Moldova György író, Népszabadság, 1970. október 4.)

A lap címoldalán Sztálin gyászkeretes képe alatt fájdalmas hangú cikket közölt. Első mondatát sosem fogom elfelejteni: „Az egész magyar nép mélységes megrendeléssel fogadta Sztálin halálát.” (Vajda Albert emigráns író a Népszaváról, Új Világ, 1979. december 14.)

A cikk ezzel a mondattal kezdődött: „A magyar nép mélységes megrendeléssel értesült Sztálin elvtárs haláláról”. Barátom koránkelő volt, és így sikerült egy példányt szerezni a budapesti Népszava 1953. március 3-i számából, amelyet azután pillanatok alatt riadókülönítmények szedtek össze, kobozták el. A sajtóhiba egyesek számára szomorú következménnyel járt, az ügyeletes szerkesztőt - és ki tudja, hogy vele együtt a nyomdai személyzet tagjai közül hányat - azonnal letartóztattak. (Halász Péter emigráns író, Amerikai Magyar Népszava, 1983. április 8.)

Sztálin halálakor így kezdődött a Népszava nekrológja: „Mélységes megrendüléssel vette tudomásul Magyarország dolgozó népe Sztálin elvtárs halálát.” Balszerencséjére akkor éppen ő volt a soros tördelőszerkesztő. A slussz lázas sietségében hibás korrektúrasor került az anyagba, s a lap ilyen szöveggel került az olvasók kezébe: „Mélységes megrendeléssel…”, stb. Bodó Béla, amikor a Markóból kikerült, Hartán raboskodott, ahol madárijesztőként kereplővel riogatta a varjakat. (László István Péter újságíró, Magyar Sajtó, 1991. augusztus 19.)

Az ügyeletes olvasószerkesztő, vagyis Brumi bácsi talált egy betűhibát, ezért a sort Gerővel, a nyomdásszal újraszedette. Ilyenkor azonban könnyen tud keletkezni egy másik hiba. Így történt, hogy a Népszava olvasói a Féltő szeretettel fordul hazánk népe Sztálin elvtárs felé címet viselő közleményből megtudhatták, hogy Sztálin elvtárs súlyos megbetegedéséről az egész magyar nép mélységes megrendeléssel értesült. (Bächer Iván író, Népszabadság, 1993. január 16.)

Gerő vállalta, hogy ő szedte 1953-ban az inkriminált sort: „Sztálin elvtárs temetésén megrendelve álltak…” Nekem ezt ő így magyarázta: Tudod, abban az időben sok kereskedelmi nyomtatványt szedtem, amelyben sűrűn előfordult a megrendelés szó. Akkor az egész ország traumába esett, a gyorsolvasásnál ez a szó így ugrott be. Tipikus szedőhiba: a szó első kettő és negyedik szótagja megegyezik, csak a harmadik szótagnál csúszott be az ü betű helyett az e. (Kútfalvi Oszkár, a Zrínyi Nyomda nyugalmazott revizora, Typographia, 1996/március)

Magyarországon botrányt okozott a Népszava egyik ezzel kapcsolatos közleménye. A Gyertyán Ervin fogalmazta szövegbe sajtóhiba csúszott, s így jelent meg: „Mélységes megrendeléssel értesült az egész magyar nép Sztálin elvtárs súlyos megbetegedéséről”. A felelőssé tett ügyeletes szerkesztőt, Bodó Bélát, a Brumi Mackóvárosban íróját hamarosan letartóztatták.” (Pethő Tibor újságíró, Magyar Nemzet, 2013. március 2.)

A vizsgálat feltárta, hogy mindez a nyomdai munkálatok végső fázisában történt, amikor már a hatfős, megerősített szerkesztői olvasóbrigád és a szerkesztőség vezetéséből jelen lévő Gábor Pál is megnézte a kefelevonatot. Az ominózus részt újraszedették, a hiba itt csúszott be, amit ez inspekciós olvasószerkesztő, Bodó Béla nem vett észre - a felelősség őt terhelte. (Takács Róbert sajtótörténész, Médiakutató, 2013/4.)

A Szabad Nép 1953-ban, Sztálin halálára írott vezércikkének a címe Megrendült helyett Megrendelt szívvel jelent meg. Tudatos hatalomcikizés vagy szedési hiba folytán. De Sztálin gyásza országos röhejbe fulladt. (Szalay Károly irodalomtörténész, Magyar Demokrata, 2016. július 27.)

komment

Médianapló - A Népszava miért nem értelmezi a Sulyok-botrányt?

2024. március 06. 12:06 - Zöldi László

Németh Péter tegnap este megtörte a csendet. Azt fejtegette, hogy a lemondott államfő, Novák Katalin utódját”viharos gyorsasággal” választották meg, bár a múltjában akadnak érdekes kérdések. A veterán újságíró ama botrányra utalt, amely nemcsak az újdonsült köztársasági elnököt hozta kínos helyzetbe, hanem az őt megválasztó kormánypárti képviselőket is.

Kár, hogy amit Sulyok Tamás sebezhetőségéről mondott a Népszava főszerkesztője, azt nem a saját lapjában adta közre, hanem az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Azóta újabb néhány óra telt el, és éppen túl vagyok a Népszava mai számán. Az egyetlen ellenzéki napilapban rövid beszámoló jelent meg az új államfő első hivatali napjáról. Az apja nemzeti szocialista (náci) múltjáról azonban változatlanul nem olvasható álláspont  a Népszavában publikáló véleményformálók tollából.

Igaz ugyan, hogy hétfőn megjelent Sulyok Tamásról egy karikatúra, mely akár a botrányhoz is kapcsolható. Mindazonáltal ez nem betűkből összerótt elemzés, értelmezés, értékelés. A cikkírók (publicisták) immár öt napja hallgatnak a botrányról. Vagy lehetséges, hogy hallgatásra kényszerülnek? Köztük a főszerkesztő is, aki azért kénytelen a nyilvánosság más fórumán utalni a köztársasági elnök furcsa elszólására, mert a saját lapjában nem írhatja meg?

A Népszava figyelmes olvasója egyelőre csupán annyit tudhat az országszerte elég nagy visszhangot kiváltó ügyről, hogy a Lapszél-rovatban kétszer húsz sornyi címes hír látott napvilágot arról, vajon más orgánumokban hogyan értelmezik az új államfő kacifántos családi történetét. Ebben az értelemben a patínás újság eleget tesz ugyan elemi tájékoztatási kötelezettségének, a történtek értékelésére azonban már - vagy még? - nem vállalkozik. A jelenséget észrevette és szóvá tette a botrány kezdeményezője is.

Bolgár György, a Klubrádió legismertebb munkatársa olvasott egy tavaly megjelent Sulyok-interjút. Az alkotmánybíróság akkori elnöke kifejtette egy kolozsvári magyar portál digitális felületén: „1946-ban édesapámat távollétében halálra ítélte a népbíróság. Tíz évig bujkált Magyarországon papírok nélkül, hogy elkerülje a bitófát.” (Krónika.ro, 2023. augusztus 24.) A műsorvezetőnek gyanús volt a mondat, ezért nyilvánosan kérte meg Karsai László professzort, hogy nézzen utána a részleteknek.

A történész múlt pénteken, március első napján jelentkezett az eredménnyel. Az idézett mondat minden részletét cáfolta. Bolgár ismét interjút készített vele. Ami pedig pénteken megjelent és elhangzott, az nagyot szólt ugyan, a lavina azonban mégis nehézkesen indult meg. Az persze érthető, hogy a kormánypárti sajtó hallgatott róla. Az ellenzéki sajtó visszafogottsága pedig csak részben magyarázható azzal, hogy péntek este már nem lehetett a történtekről cikket írni, majd becsempészni a szombati számba.

A digitális és az elektronikus sajtónak még ennyi mentsége sincs. Bolgár György számon is kérte a hallgatást az ATV-n és a Telexen. Bár az utóbbiról megjegyezte, hogy csak a negyedik napon szólalt meg az ügyben, és közölte egy másik történész írását. Azt pedig még tegnap délután se tudta, hogy az ATV hétfő esti, Öt című műsorában a stúdióvendégek részletesen foglalkoztak a botrány történelmi hátterével.

Témánk lehetne, hogy a Telex és az ATV miért várt több napot is az értelmezéssel, holott a közlés technikai szempontjából könnyebb helyzetben voltak, mint a hagyományos sajtó 150 éve alapított képviselője, a Népszava. De most inkább az érdekel, hogy ha tegnap este végre megszólalt a Népszava főszerkesztője, akkor legalább a mai lapszámban miért nem olvashattunk bármi vélemény-félét a Sulyok Tamás körüli botrányról. S van itt még egy másik kérdés is.

Vajon Bolgár György felsorolásából miért maradt ki a Népszava? Miért nem kérte számon rajta is a hallgatást, vagy legalábbis a kormánypárti botrány ellenzéki újsághoz méltatlan kezelését? Az utóbbi kérdésre könnyebb válaszolni. A klubrádiós műsorvezető tapintata alighanem azzal magyarázható, hogy rovata van a Népszava szombati számaiban. Ő az egyetlen magyar újságíró, aki már a múlt hét elején sejtette, hogy vaj van a köztársasági elnökjelölt fején. S mert kezdeményezte is a nyilvános vitát, a rovatában akkor is foglalkozhatott volna vele szombaton, ha „csak” pénteken robbant ki a botrány.

Azért persze már nem felel, hogy a patinás napilap tőle függetlenül is értelmezhette volna a hétfői, a keddi, vagy üsse kő: a mai számban az újdonsült köztársasági elnök botrányos elszólását. Ezt azért firtatom, mert néhány hónapja a Népszava egyik munkatársa, Szalai Anna szakmai kitüntetésben részesült, és ebből az alkalomból fogalmazta meg a szerkesztőség ars poeticáját: „Feladatunk, hogy leírjuk azt, amit nem szeretnek olvasni a hatalmon lévők.” (Népszava, 2023. szeptember 9.)

E feladatnak Sulyok Tamás esetében nem tett eleget az újság. Ennek okát az anyagi helyzetében, a finanszírozási gyakorlatában vélem fölfedezni. A bevétel nagyjából felét, több százmillió forintot az állami cégek és a kormányzat hirdetéseiből kapja az immár csak egyetlen ellenzéki napilap. Nélkülük meg kéne szűnnie. Félő, hogy az életben maradásért most a hallgatásával kell fizetnie.

 

Tíz mondat Sulyok Tamásról

 

Politikai arcél nélküli, a széles nyilvánosság számára kevéssé ismert jelöltet választott a kormánypárt a köztársasági elnöki székbe, akinek vélhetően nincs takargatnivalója. (R. Kiss Kornélia újságíró, Magyar Hang, 2024. március 1.)

Mondjuk azt, hogy fabulázik! (Karsai László történész, Klubrádió, 2024. március 1.)

Igaz-e, hogy hazudott a családja múltjáról, legfőképpen a nácibarát édesapjáról? (Kálmán Olga DK-politikus, Klubrádió, 2024. március 1.)

Kiábrándító lehet, hogy Orbán megint egy erkölcsileg alkalmatlan embert jelölt elnöknek. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, Facebook.com, 2024. március 2.)

A Schmitt Pál és Novák Katalin fiaskók után érik az újabb botrány. (Lázár György Amerikában élő mérnök, Újnépszabadság.com, 2024. március 3.)

Ha voltak is apró csúsztatások Sulyok Tamás interjújában, azt nevezik családi legendáriumnak. (Schiffer András ügyvéd, volt LMP-politikus, ATV, 2024. március 4.)

Az egykori alkotmányőr a számára ismert igazságot adta elő. (Petri Lukács Ádám publicista, Mandiner.hu, 2024. március 5.)

Ismerte-e Ön valójában édesapja igazi történetét? (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, HírKlikk.hu, 2024. március 5.)

Valótlan állítást tett. (Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter, ATV, 2024. mércius 5.)

Szinte fű alatt lépett hivatalba. (Bolgár György műsorvezető, Klubrádió, 2024. március 5.)

komment

Médianapló - Orbán miért krákog?

2024. március 05. 11:48 - Zöldi László

A Blikk szerkesztője Barna L. Róbertet küldte a Parragh László nevéhez köthető kamara évnyitójára. Az újságíró tegnap terjedelmes tudósítást adott le a lapjának Orbán Viktor beszédéről. Majd egy második cikk reményében fölvette a kapcsolatot a miniszterelnök sajtófőnökével. Azt firtatta, vajon jól van-e országunk első embere. Úgy hallotta, mintha „kissé rekedtes” volna a hangja. Havasi Bertalan így válaszolt: „A miniszterelnök hivatalból mindig egészséges.”

A semmitmondó felelet okát nem kutatom. A tudósító se tette, inkább arról tűnődött a nyilvánosság bulváros fórumán, hogy Orbán ritkán jelentett beteget, utoljára talán 2019-ben. Majd a miniszterelnök legújabb kori működésében szórványosan előforduló jelenségnek minősítette a torokköszörülést. Erről más a tapasztalatom. Orbán Viktor rendszeresen reszeli a torkát, ha szabadon beszél. Ha viszont felolvassa az előre megírt szöveget, akkor szinte sohasem krákog.

Mielőtt ebből bármiféle következtetést vonnék le, érdemes tisztázni: a varjaktól kölcsönzött krákogás azt jelenti, hogy valaki rekedtes hangon fejti ki az álláspontját. A népnyelv tapintatosabban fogalmaz. A torokköszörülést tájaktól függően cirákolásnak, harákolásnak hertyegésnek, kerregésnek nevezi. Miniszterelnökünknél akkor figyeltem föl erre a jelenségre, amikor 2021 nyarán a péntek reggeli interjúk hajdani készítője, Nagy Katalin elment szabadságra, és Wolf-Nagy Tünde helyettesítette.

A két rádiós közt az volt a különbség, hogy a rutinosabb újságíró megelégedett a mikrofonállvány szerepkörével, beletörődött a helyzetbe, és felkérdezte a neves interjúalanyt. A helyettesítő újságíró pedig a megszokottnál hosszadalmasabb okfejtésekbe bonyolódott, és akaratlanul is türelmetlenségre, feszengésre késztette a kormányfőt. Akik nemcsak hallgatták a beszélgetéseket, hanem látták is a világhálón, érdekes jelenséget figyelhettek meg.

Orbán Viktor nézi az előtte lévő papírhalmazt, amely az előzetesen megállapodott témakört tartalmazza. Aztán kortyol egyet a pohárból, ezzel is eltelik néhány másodperc. Szemmel láthatóan tűkön ül, majd megköszörüli a torkát, és válaszol az olykor csakugyan nehezen kibogozható kérdésre. Akadt olyan interjú, a 2021. július 17-én elhangzott, amelynek 26 percét 7.33 és 7.59 között az ország első embere 34-szer törte meg a krákogással. Ez azóta is az egyéni csúcsa.

Amióta Törőcsik Zsolt készíti vele a péntek reggeli interjúkat, nem is annyira Nagy Katalin, mint inkább Wolf-Nagy Tünde gyakorlatát követi. Az ellentmondás pedig abból fakad, hogy a miniszterelnök ama politikusok közé tartozik, akik a legszívesebben önmagukkal készítenének interjút. Holott éppenséggel kéznél volnának a kérdezősködéssel megbízott állami újságírók is. Csakhogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitóján nem interjú készült vele. Jegyzetből ugyan, de szabadon beszélt 38 percig. Közben tízszer köszörülte a torkát.

Ez sem kevés persze, talán még felső légúti fertőzéssel is magyarázható. Bár inkább lélektani beidegződésnek nevezném.             

 

Tíz mondat Orbán Viktortól (YouTube.com, 24.03.04.)

 

Nem orosz és nem ukrán szemüveg van rajtam, hanem magyar.

A nyugati világ tulajdonképpen senkit sem érdeklő, félhomályos, poros perifériája lettünk.

A Nyugat részei vagyunk, de nem választjuk le magunkat a világ keleti részéről.

Minden európai nagykapun van egy kiskapu.

Azért tartják a miniszterelnököt, hogy a gazdaságpolitika mögül a józan paraszti ész ne tűnjön el.

Hagytuk, hogy 2010 és 2020 között az emberek, a vállalkozók keressenek.

Egyelőre többet költünk, mint amennyit keresünk.

Úgy nem lehet élni, hogy megint mindig mások keressenek rajtunk.

A 2020-24 közti válság nem zúzta szét, nem törte össze a magyar gazdaságot.

A mostani pozíció egy javulási folyamat időközi állomása. 

komment

Médianapló - "Orbán bármire képes" (Lefülelt mondatok, 24.02.25.-03.03.)

2024. március 03. 17:40 - Zöldi László

A kegyelmi botrány negyedik hetében Lázár János MZP-zett, Kocsis Máté hordázott, Demeter Szilárd gettózott, Gyurcsány Ferenc sulyokozott, Szörényi Levente novákozott, Nagy Bandó András pedig nagyferózott.

 

Facebook-kommentből nem lesz rendszerváltás. (Gréczy Zsolt DK-politikus, Facebook.com, február 25.)

A DK teljes érdektelenségbe fulladt tüntetést volt képes összetrombitálni. (Fekő Ádám újságíró, magyarnarancs.hu, február 26.)

A „tüntetők” átlag életkora úgy 150 év volt. (Bruck András publicista, Facebook.com, február 26.)

Még néhány ilyen félresikerült ellenzéki akció, és Orbán Viktor megmenekül a kegyelmezési botránytól. (Nagy Attila Tibor politológus, Index.hu, február 26.)

Elnök úr! A horda nem nyugszik. (Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője az ellenzék zajongásáról, Hír TV, február 26.)

Az a kép alakult ki, hogy Orbán Viktor verőlegénye vagyok. (Szakács Árpád publicista, Ultrahang Plusz, február 26.)

Nem az szorul indoklásra, hogy valamit miért hoznak nyilvánosságra, hanem az, hogy valamit miért nem. (Majtényi László volt ombudsman, Népszava, február 27.)

Az influenszerek közönsége utólag nőtt, a pártok tüntetésének publikuma pedig csökkenni kezdett. (Cs. Bálint Andrea DK-s aktivista, Újnépszabadság.com, február 28.)

Ha könnyű a tananyag, mesélni kell. Ha nehéz, elemezni. (Ujlaky István történelemtanár, Népszava, február 28.)

Ha az amerikaiak bármit csinálnak, szeretnek elsők lenni. (Borsos Szabó Edina Egyesült Államokban dolgozó kézilabda-edző, Sport1, február 29.)

Katalin komoly minőséget képviselt. (Szörényi Levente zeneszerző a volt köztársasági elnökről, Mandiner.hu, február 29.)

Szerencséjük a fővárosiaknak, hogy nagy különbség van Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely között. (Lázár János Fidesz-politikus, YouTube.com, február 29.)

A kultúra olyan, mint a beton alól feltörő fűszál. (Hajdú Szabolcs filmrendező, Magyar Narancs, február 29.)

A széles nyilvánosság számára kevéssé ismert jelöltet választott a kormánypárt a köztársasági elnöki székbe, akinek vélhetően nincs takargatnivalója. (R. Kiss Kornélia újságíró Sulyok Tamásról, Magyar Hang, március 1.)

Igaz-e, hogy hazudott a családja múltjáról, legfőképpen a nácibarát édesapjáról? (Kálmán Olga DK-politikus Sulyok Tamáshoz, Klubrádió, március 1.)

Kiábrándító lehet, hogy Orbán megint egy erkölcsileg alkalmatlan embert jelölt elnöknek. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus Sulyok Tamásról, Facebook.com, március 2.)

Orbán bármire képes. (Palotás János volt MDF-politikus, Népszava, március 2.)

Kormánybuktató szándékaik érdekében fújták föl a kegyelmi ügyet olyan méretű botránnyá, amivel azt gondolták, magát Orbán Viktort is be lehet sározni. (Gajdics Ottó újságíró, Magyar Nemzet Online, március 2.)

A gettólogika gyengíti a magyar kultúrát. (Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum újdonsült főigazgatója, Magyar Nemzet Online, március 2.)

A Kossuth-díjjal nemcsak kiszúrták a szemét, de meg is vakították. (Nagy Bandó András publicista Nagy Feróról, Újnépszabadság.com, március 3.) 

Csurka megismerése segítene dekódolni a NER-t. (Vas Gábor publicista, magyarnarancs.hu, március 3.)

komment

Médianapló - Novák Katalin selyemzsinórt kapott Orbántól?

2024. március 03. 14:34 - Zöldi László

selyemzsinor.jpg

A Népszava tegnapi számában érdekes interjú jelent meg a kegyelmi botrányról. Czene Gábor készítette Róna Dániel politológussal. A 21. Kutatóközpont igazgatója fanyar, ironikus stílusban szokott megszólalni az ATV vitaműsoraiban. Az egyetlen ellenzéki napilap hasábjain hasonló húrokat pengetett, megbízhatóan igazított el bennünket a szövevényes ügy rejtelmeiben. Szinte röstellem, hogy nem az érdemi és alapos megállapításait idézem, hanem a bakiját. Pontatlansága a korrektségéből származik.

Novák Katalin kegyvesztési folyamatában jelentőségre tett szert az úgynevezett selyemzsinór-jelenség. Országunk első embere február 8-án fordult 1,2 millió fészbukos követőjéhez. Megemlítette öt gyerekét és négy unkáját, majd őket féltve jelképesen miszlikbe vágta a pedofilokat. Ezt mondta: „A kormány nevében benyújtottam egy alkotmánymódosítást, amely lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson.” Korlátozta tehát a köztársasági elnök kegyelmi jogkörét.

A világhálón megindultak az értelmezések, közülük a legnagyobb visszhangot Török Gábor megnyilvánulása váltotta ki. Néhány perccel a miniszterelnöki bejelentés után föltett az üzenőfalára egy gurigányi, zöld színű selyemzsinórt. Erre mondta a tegnap megjelent interjúban Róna Dániel: „Orbán Viktor nem egyszerűen csak elengedte a köztársasági elnök kezét, hanem - ahogyan Török Gábor politológus írta - megküldte neki a selyemzsinórt.” Az interjúalany sportszerű módon akarta kiemelni a pályatárs elsőségét.

Igen ám, de közben az ’írta’ kifejezést használta, márpedig Török Gábor megnyilvánulását nem betűk alkották. A számítógép képernyőjén függöny szét-- és összehúzására alkalmas selyemzsinór jelent meg. A sietség terméke. Török Gábor tisztában volt azzal, hogy ha az ismert elemzők közül a legelsőként szólal meg, akkor az ő rendhagyó bejegyzését értelmezik majd a legtöbben. Számítása bevált, a furcsa megnyilvánulást több százan kommentelték. A hozzászólók között kommentálók is akadtak. A kommentálás szakemberek megjegyzése, a kommentelés nyúlfarknyi, érzelmekről árulkodó zsigeri közlés.

A bejegyzésem utáni összeállításból kiderül, hogy Török Gábor miért választotta a gurigás megoldást. Elmondta a 24.hu munkatársainak. Időrendbe szedtem, hogy a digitális újságírók mikor és hogyan idézték a selyemzsinóros álláspontját. Kirajzolódik belőlük, hogy miként ment végig az online sajtón a gurigás értelmezés, melynek az illusztrációját a közismert politológus a világhálóról kutyafuttában választotta ki. Ha alaposabban körülnézett volna, találhatott volna több grafikát a középkori török állam talán legjellegzetesebb kivégzési módjáról.

Elismerem persze, hogy Török Gábornak sietős volt a dolga, ezért a törökös grafikák helyett beérte a zöld színű függönyzsinórral. Az online sajtó munkatársai azonban, akik utána értelmezték a figyelemre méltó fejleményt, igazán megengedhették volna maguknak, hogy a guriga helyett korabeli grafikával érzékeltessék a kegyvesztett magyar köztársasági elnök jelképes sorsát.      

 

Tíz mondat a selyemzsinórról

 

Török Gábor politikai elemző elemzés helyett ezúttal egyetlen képpel kommentálta Orbán Viktor bejelentését. Ezzel a képpel. (Plankó Gergő újságíró egy köteg selyemzsinórról, 444.hu, 2024. február 8., 17.02.)

Török Gábor balliberális politikai elemző „elemzés” helyett ezúttal egyetlen képpel kommentálta Orbán Viktor bejelentését. Ezzel a képpel. (Vadhajtás.hu, 2024. február 8., 17.50)

Török Gábor egy guriga selyemzsinórt posztolt Orbán Viktor kegyelmi ügyről szóló bejelentése után. (hvg.hu, 2024. február 8., 17.57)

Török Gábor politológus, egyetemi docens kommentár nélkül egy selyemzsinór képét posztolta Orbán bejelentése után. (Papp Attila újságíró, 24.hu, 2024. február 8., 18.20)

Török Gábor egy selyemzsinórral kommentálta Orbán Viktor bejelentését. (HírKlikk.hu, 2024. február 9., 7.10.)

Török Gábor selyemzsinórral kommentálta Orbán Viktor bejelentését. (Pécsi Stop, 2024. február 9., 07.10.)

A Demokratikus Koalíció ifjúsági aktivistái egy köteg selyemzsinórt vittek a pedofilsimogató Novák Katalin köztársasági elnök hivatalához, a Sándor-palotához. (Bernhardt Bettina újságíró, Közbeszéd, 2024. február 9.)

Török Gábor politikai elemző egy selyemzsinórt posztolt ki, ezzel jelezte, hogy a köztársasági elnöknek távoznia kell. (Szilágyi József szombathelyi újságíró, Nyugat.hu, 2024. február 11.)

Amikor kirakta a selyemzsinórt a Facebookra, akkor csak Orbán Viktor szavait fordította le? (Bita Dániel és Pető Péter újságírók Török Gáborhoz, 24.hu, 2024. február 16.)

Hirtelen nem volt jobb ötletem, mint keresni egy selyemzsinórt - egyszerűbb volt, mint gyorsan írni valamit. (Török Gábor politológus, 24.hu, 2024. február 16.)

komment

Médianapló - Tíz mondat a verőlegényekről

2024. március 02. 09:42 - Zöldi László

A Fidesz-kormány a MIÉP-et használja szellemi verőlegényként. (Fodor Gábor SZDSZ-politikus, Vas Népe, 2002. január 31.)

Napjaink szellemi verőlegényei nem kezdők: már a Kádár-korszakban is tették a dolgukat. (Tóth Gy. László politológus, Magyar Nemzet, 2005. január 6.)

Itt aztán szokás szerint tegezésre vált, ahogyan az illik is egy verbális verőlegény stílushoz. (Mester Ákos újságíró Bayer Zsolt publicistáról, 168 Óra, 2011. január 27.)

G. Fodor Gábor, a verbális verőlegény. (Bíró Marianna és Szánthó Péter újságírók a 888.hu hírportál főszerkesztőjéről, Népszava, 2016. február 24.)

Orbán Viktor háztáji verőlegénye. (Gál J. Zoltán újságíró Németh Szilárd Fidesz-politikusról, Vasárnapi Hírek, 2017. január 14.)

Mérnökből lett szenvedélyes verőlegény. (Bruck András publicista Palkovics László innovációs és technológiai miniszterről, Facebook.com, 2019. február 14.)

Balliberális szellemi verőlegények 2013 őszén virtuálisan meglincselték a miniszterelnököt. Orbán Viktort rendszeresen előnytelen, torzított képen jelenítik meg. (Bartha Pál nyugalmazott erdőmérnök, Magyar Nemzet, 2021. június 3.)

Orbán Viktor néhány szellemi verőlegényt küld be az arénába, olyanokat, mint Deák Dániel vagy Deutsch Tamás, de a valódi vitákat messze elkerüli. (Németh Péter újságíró, Népszava, 2021. augusztus 28.)

Varga Judit a kormány verőlegénye volt. (Zöldi László újságíró, Medianaplo.blog.hu, 2023. július 1.)

Az a kép alakult ki, hogy Orbán Viktor verőlegénye vagyok. (Szakács Árpád publicista, a KESMA-sajtó megyei lapokat ellátó egységének volt főszerkesztője, Ultrahang Plusz, 2024. február 26.)

komment
süti beállítások módosítása