Puzsér Róbert szakmai erényeiről és hiányosságairól nem most kéne számot adni. Ezért inkább úgy fogalmazok, hogy a Magyar Hang legutóbbi számában jellemző publicisztikát jelentetett meg. A Fidesz-politikus Orbán Balázs mostanában védte meg PhD-dolgozatát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A neves közíró arról tűnődik, vajon a miniszterelnök politikai igazgatója jól tette-é ezt.
Okkal feltételezi, hogy kellett neki a patinás intézmény tekintélye. Holott a kormány saját szellemi műhelyében, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is elvégezhette volna a doktoranduszi iskolát. Az idézendő gondolatmenetben olvasható ’ott’ jelenti a közszolgákat képző intézményt. Íme: „Csakhogy Orbán Balázs nem ott védte meg a doktoriját, és nem is a Debreceni Egyetemen, ahol nemrég Vlagyimir Putyint avatták díszdoktornak.” A mondat több sebből vérzik.
Lélekbúvár dolga volna kikutatni, vajon Puzsér miért nem elégedett meg azzal, hogy két fővárosi egyetemre, az ELTÉ-re és a Nemzeti Közszolgálatira utalt. Miért kellett okfejtését nyomatékosítani a debreceni esettel is? Ráadásul úgy, hogy Putyint semmire sem avatták a cívisvárosban, elfelejtette ugyanis átvenni az oklevelet. Arról nem is szólva, hogy a debreceni intézmény szenátusában nem díszdoktorságra, hanem csak díszpolgárságra terjesztették föl.
Azért nem vádolom felületességgel a neves publicistát, mert fölöslegesnek vélem ugyan a debreceni utalást, de ha már megtörtént, akkor inkább azt látom benne, hogy elhitte, amit a magyar újságírók több mint hét éve állítanak. A kollégáimat se akarom elmarasztalni persze, ők csak megpróbáltak logikusan gondolkodni. Egy egyetemnek ugyanis nem az a dolga, hogy díszpolgári címeket osztogasson, arra ott van az intézménynek helyet adó település önkormányzati testülete. Az egyetem díszdoktori címet adományoz arra érdemes személyiségeknek.
Ilyen volt például Angela Merkel német kancellár. Mielőtt politikára adta volna a fejét, kvantumkémiából szerzett doktorátust, és a két német állam egyesítéséig kutatóként dolgozott. A szegedi egyetemen lett díszdoktor, korántsem tudományos érdem nélkül, azt azonban kár volna tagadni, hogy kitüntetésében némi politika is szerepet játszott. Ugyancsak díszdoktorrá avatták a pécsi egyetemen Donald Tuskot, a jelenlegi lengyel miniszterelnököt, de még az idő tájt, amikor az Európai Tanács elnöke volt. Nála a tudományos teljesítmény nyomát sem lehetett volna kimutatni.
Ugyanez vonatkozik Gyurcsány Ferencre is, akit miniszterelnök korában a dél-koreai Hankok Egyetemen avatták díszdoktorrá. Putyin sem először szembesült azzal a fránya díszdoktorsággal. 2004 végén botrány lett Németországban abból, hogy Schröder kancellár rávette a hamburgi egyetemet, kínálja meg tudományos elismeréssel az orosz elnököt. A közéleti felháborodás elsodorta az ünnepélyes aktust. A hajdani kancellárról pedig tudjuk, hogy visszavonulása után a Gazpromnál vállalt zsíros állást.
Nem meglepő tehát, hogy a Debreceni Egyetem rektora 2017-ben az orosz elnököt akarta lekötelezni. Tisztában volt azzal, hogy kinevetteti magát, ha díszdoktorságot ajánl föl neki. Ezzel magyarázható, hogy a Doctor Honoris Causa helyett a Civis Honoris Causa titulust választotta. Csakhogy ezt is nehezen nyomta le a professzorok torkán. A szenátusi tagok negyven százaléka el se ment a szavazásra, és a maradék hatvan százalékból is akadtak nemmel voksolók. (Az erőteljes tiltakozásból a kormánypárti sajtóban kilencven százalékos elismerés lett.)
Nem valószínű, hogy Putyin a Kremlből érzékelte volna a Magyarországról feléje áradó érzelmeket. Az viszont tény, hogy fittyet hányt a meghívásra, és a kétszázezres „kisváros” egyetemén nem vette át a díszpolgári oklevelet. Az ügy kínosságát fokozta, hogy 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. A debreceni rektor úgy mászott ki a csávából, hogy egy valóban létező szabályra hivatkozott: ha valaki a megszavazást követő három éven belül nem veszi át a kitüntetést, akkor az erkölcsi megtiszteltetés elévül.
A tanulságos történetnek van még egy mellékszála. Vajda Mihály filozófus és nyugalmazott egyetemi tanár 2017. szeptember 4-én fölírta a fészbukos üzenőfalára: „Sajnálattal közlöm, hogy professzor emeritusi címemről kénytelen vagyok lemondani. Nem szeretnék fenntartani semmilyen kapcsolatot egy intézménnyel, melynek Vlagyimir Putyin a díszpolgára.” Bejelentéséről még aznap hírt adott az ATV. A pályakezdő híradós műsorvezető ezt olvasta a sugógépről: „Lemondott professzor emirátusi címéről.”
Ennyi dióhéjban a debreceni Putyin-ügy története. A magyar újságírók megszokták, hogy tudományos teljesítmény nélküli politikusok világszerte díszdoktorok lesznek. A legtöbbjükben föl sem ötlött, hogy a debreceni rektor furmányos megoldással kísérletezik. A bejegyzésem utáni idézetcsokorból kibontakozik, hogy például a Népszava szerkesztőségében kezdetben pontosan fogalmaztak. Aztán az abszurdról áttértek a logikusra, és ezt a ritmust többször is megismételték.
Nem csoda, hogy amikor a Kaposvári Egyetemen díszdoktorrá avatták Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, az egyetlen ellenzéki napilap munkatársa megkérdezte a diákokat. Egy bizonyos Zoltán ezt mondta: „Ha Putyin díszdoktori lehetett Debrecenben, akkor már semmin sem csodálkozik az ember. Mi kisebb város és egyetem vagyunk, nekünk Matolcsy jutott.” (2019. július 4.) Ha a húsz év körüli fiatalembert megtévesztette a hazai sajtóban Putyinról elterjedt díszdoktorkodás, akkor már nem is érdemes csodálkozni azon, hogy Puzsér Róbert szintén felült egy logikusan hangzó tévedésnek.
Tíz mondat Putyinról
Paksért lesz díszpolgár Putyin. (Boda András és Zsidai Péter újságírók, Népszava, 2017. augusztus 25.)
A Pécsi Tudományegyetemen sokakat meglepett ez a lépés, főleg azok után, hogy a debreceni universitáson a tudományos munkássággal nem rendelkező és az európai demokratikus hagyományok iránt érdektelenséget mutató orosz elnök, Vlagyimir Putyin érdemelte ki ugyanezt a titulust. (Ungár Tamás újságíró Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének díszdoktorságáról, Népszava, 2017. december 9.)
A demokratikus ellenzék jeles alakja, a Debreceni Egyetem rangjáról Putyin díszdoktorrá avatása miatt lemondott professzor emeritusa kezdettől gyanakvással vegyes szorongással fogadta a rendszerváltást. (Buják Attila újságíró Vajda Mihályról, 168 Óra, 2018. augusztus 23.)
Majd jött Vlagyimir Putyin orosz elnök díszpolgári címe, ami ellen több tanszék is tiltakozott. (Doros Judit újságíró, Népszava, 2019. január 26.)
Matolcsy György csatlakozott Vlagyimir Putyinhoz, ő is a Debreceni Egyetem díszdoktora lett. (Albert Álmos újságíró, 444.hu, 2019. március 14.)
A Debreceni Egyetem úgy szórja a díszdoktori címeket, mint a cukrot. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Matolcsy György jegybankelnök után most épp egy moszkvai magánegyetem, az MFUA rektorát terjesztették fel a doctor honoris causa címre. (Doros Judit újságíró, Népszava, 2019. május 23.)
Jó szériája van Matolcsy Györgynek: a Debreceni Egyetem díszdoktori címe után - Vlagyimir Putyint követte - most a Kaposvári Egyetem tiszteletbeli doktora lett. (Németh Péter újságíró, Népszava, 2019. július 6.)
Brazíliában ugyanúgy egykettőre eltüntették a vélt vagy valós ellenségeket, ahogyan a debreceni díszdoktor Putyin államában szokás. (Hegyi Iván újságíró, Népszava, 2022. március 1.)
Az, ami tegnap díszdoktorságot eredményezett, ma már nem létezik. (Szénási Sándor műsorvezető, Klubrádió, 2022. március 2.)
Csakhogy Orbán Balázs nem ott védte meg a doktoriját, és nem is a Debreceni Egyetemen, ahol nemrég Vlagyimir Putyint avatták díszdoktornak. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Hang, 2024. december 6.)