Már rég nincs nyári uborkaszezon, amidőn a hiányzó közéleti események helyett a publicisták még semmitmondó témákon lovagoltak. Gőzerővel zajlik a választási kampány előtti nem hivatalos kampány, a hírmagyarázók pedig azt latolgatják, vajon országunk első embere a nyulakat kiugrasztja-e a bokorból.
Orbán Viktor újszerű játékban vett részt. Az eddigiektől eltérő, laza szerkezetű interjúban akadt egy rész, amikor áldását adta arra, hogy egyetlen mondatban kéne jellemezni néhány közszereplőt. A mintegy tucatnyi esetből háromban szegte meg a játékszabályt. Egynél több mondatban jellemezte Tölgyessy Pétert, Lázár Jánost és Varga Juditot. Témám szempontjából Tölgyessy értékelése mellékes, annál érdekesebb a másik kettőé.
Lázár Jánost agyba-főbe dicsérte. A ”szabatos, világos, közérthető” kommunikáció megtestesítőjét látta benne. „Amit ő a Lázárinfón csinál, az nemzetközi szinten is kiváló.” Szerintem is elmegy a nemzetközi mezőnyben, de Orbán állításával ellentétben az említett jelzők az angolszász vagy a német gyakorlatban a politikussá válás előfeltételei. Valaki kiáll az utcasarokra, röplapokat osztogat, és a járókelők kérdéseire érdemben válaszol. Ha ezt a magatartásformát megtanulja, akkor önkormányzati képviselő lesz. Utána pedig jöhet az országos, majd a kormányzati karrier.
Nálunk mintha fordítva volna. Miniszterek próbálkoznak megnyerni a köznapi tudat szférájában élő emberek rokonszenvét. Az épp kormányon lévők közül szinte csak Lázár János tartozik a sikeresek közé. Mindazonáltal a miniszterelnöki dicséretet megkeseríti, hogy országunk első embere a világ minden kincséért ki nem mondta volna: Lázárt el tudná képzelni az utódjaként. A kormányfői titulus Varga Juditnál jobb helyen volna, hisz’ „Született tehetség.” Itt némi hatásszünetet tartott Orbán Viktor, vagy csak elgondolkodott azon, amit kimondott. Néhány nem idézett szó után hozzáfűzte: „Juditban miniszterelnöki képességek voltak.”
Múlt időt használt, ami lényeges a megjegyzésben. A kegyelmi botrány vetett véget Varga Judit politikai karrierjének. Most pedig a publicisták azt latolgatják, vajon a miniszterelnök nem akarja-e visszahozni a politikába a Magyar Pétertől elvált asszonyt. Sőt, még azt is pedzegette valaki, hogy állítólag van egy mesterterv. Orbán a kétharmados parlamenti többségével immár sokadszor módosítja az alaptörvényt, és prezidenciális köztársaságot hoz létre. Jogaiban megerősített államfőként pedig összeereszti a kormánypárti miniszterelnök-jelöltet, Varga Juditot az ellenzéki kihívóval, Magyar Péterrel.
Ha ez megtörténne, akkor végre bekerülhetnénk a világpolitikai furcsaságok lexikonjába. Mielőtt azonban ezen eltűnődnénk, felötlött egy párhuzam a félmúltból. Akár csak most Orbán Viktor, hajdan ugyancsak kétharmados elődje, Horn Gyula 1997 végén, 1998 elején szintén a vesztét érezte. Hiúságból vagy politikai számításból meglebegtette két pártbeli utódjelölt nevét. Szekeres Imre és Kiss Péter közül az utóbbi átlátott a szitán, és nem erőltette a miniszterelnök-jelölti kampányt. Szekeres viszont komolyan vette a látszólag felkínált lehetőséget. Erre néhány százan tanúk vagyunk, akik a jászsági falujában meghallgattuk a miniszterelnök-jelölti programját.
Aztán a kamarillapolitikában járatos miniszterelnök megrendszabályozta az utódjelölteket, Szekerest okkal, Kisst ok nélkül. Ám ekkor már késő volt. Bár a két szocialista politikus nem lett kormányfő, de Horn is elveszítette a miniszterelnöki bársonyszéket. Sok szavazatot vitt el a kormánypárton belüli feszültség. Ráadásul a választási kampányfőnök Szekeres nem adott szerepet a Dunántúlon különösen népszerű miniszterelnök-jelölt ellenlábasának. Nem állítom, hogy ez volt a választási vereség legfőbb oka, de közrejátszott a Fidesz első országlásában.
Lázár János épp járja az országot, eddig tizenvalahányszor állt ki az emberek elé. Az ATV jóvoltából végignézhettük, hogy két-háromszáznál többen sohol sem érdeklődtek a mondandója iránt. Ennek ellenére magyar körülmények között csakugyan jól csinálta. Némi szünet után ősszel folytatja, és ki tudja, mi sül ki az egészből. A Varga Juditról tűnődő publicisták meghökkentő gondolatkísérletét se vonom kétségbe, de okfejtésüket csak akkor érdemes komolyan venni, ha a nemrégiben asztalosságból levizsgázott „született tehetség” szerepet kap a Fidesz választási kampányában.
Amennyiben visszatér a politikába, eljátszhatunk az ötlettel, hogy jovőre szembe kerül majd egymással a hajdani Magyar-Varga házaspár. Addig azonban reálisabbnak vélem, hogy a prezidenciális rendszerben Orbán Viktor köztársasági elnök marad az ország legerősebb embere. Vajon összeereszti-e a politikai arénában a két fideszes miniszterelnök-jelöltet: Lázár Jánost és Magyar Pétert?
Tíz mondat Lázár Jánosról
Orbán bukása után a Fidesz következő elnöke. (Mesterházy Attila szocialista politikus, ATV, 2014. január 25.)
Lázárnak gyanúsan utód-szaga van. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2015. szeptember 26.)
Az sem lepne meg, ha Lázárból holnap politikai hulla lenne, de az sem, ha miniszterelnök. (Török Gábor politológus, Népszabadság, 2016. július 16.)
Amúgy biztos jobb miniszterelnök lenne, mint Orbán. (Bozóki András szociológus, 24.hu, 2019. április 15.)
Lázár János az Orbán utáni időre készül. (Jakab Péter Jobbik-politikus, ATV, 2020. január 6.)
Ha Lázár János tehetné, már rég leváltotta volna Orbán Viktort. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, Index.hu, 2023. március 27.)
Úgy tűnik föl, mint egy kvázi utódjelölt. (Lakner Zoltán szociológus, Telex.hu, 2025. június 16.)
A Lázárinfókkal felépítettünk egy olyan politikai terméket, amely páratlan a magyar közéletben. (Lázár János Fidesz-politikus, Facebook.com, 2025. június 22.)
Amit ő a Lázárinfón csinál, az nemzetközi szinten is páratlan. (Orbán Viktor miniszterelnök, YouTube.com, 2025. július 4.)
Lázár Jánoson kívül nincs még egy olyan ember a Fideszben, aki ki mer állni az emberek elé. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Index.hu, 2025. július 12.)