Zsoldos Barnabásé a Hajnaltáj című rádióműsor egyik legjellegzetesebb hangja. Az ország északkeleti csücskéből tudósít. Ezúttal három díjazottat szólaltatott meg a Kossuth hullámhosszán. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vállalkozók tíz közéleti személyiség közül választották ki a Príma-díjasokat. A zenetanárnő-énekesnő, a kulturális menedzser és az újságíró is egy-egy percet beszélt magáról.
A legutóbbinál megjegyezte a riporter, hogy válaszúthoz érkezett, de nem részletezte, hogy ez mit jelent. Másfél évtizedig tanítottam a nyíregyházi főiskolán, ottani barátaim tájékoztattak arról, hogy a kitüntetése előtt néhány nappal Nyéki Zsoltot fölállították a Kelet-Magyarország című napilap főszerkesztői székéből. A kirúgott, majd kitüntetett újságíró több mint három évtizedet húzott le a nyíregyházi szerkesztőségben. Végigjárta a szamárlétrát, bejárta a Trianon után hat vármegyéből összerakott megyét.
Ismerőseim körében elismerésnek örvend, még akkor is, ha 2019 óta kormánypárti újságot szerkesztett. Aki otthonosan mozog a nyilvánosságban, az tudja, hogy a központi egyhangúságnak nehéz ellenállni. De Nyéki kolléga legalább a helyi hírekből próbált elfogadható napilapot csinálni. Talán épp ez volt a tragikai vétsége. Abból következtetek erre, hogy e laphálózat veszprémi redakciójából kivezették a hirtelen leváltott főszerkesztőt, mert nem volt „elég erélyes”.
Mindkét újságíró nemzeti érzelmű. A szavazófülke magányában valószínűleg a Fideszre voksolnak, elég jó újságírók azonban ahhoz, hogy az olvasók tájékoztatását is komolyan vegyék. A jelenség korántsem elszigetelt. A miniszterelnök Kötcsén, övéi körében elégedetlenségének adott hangot a vidéki nyilvánossággal kapcsolatban. S lám, váltás következett be néhány megyei lap élén.
A Mediaworks budapesti központjából hazahelyezték, hajdani pécsi munkahelyére a KESMA vidéki nyilvánosság-szakértőjét. Pauska Zsolt átvette a kaposvári redakció vezetését is. Ő aligha „ejtőernyős”, ellentétben Pásztor Zoltánnal, aki a Magyar Nemzetben gyakorolta a mesterséget, és a fővárosból érkezett Fehérvárra meg Dunaújvárosba, valamint Tatabányára is. A szintén fővárosi sajtóban pallérozódott Csákó Attila négy éve landolt Miskolcon, a napokban innen ruccant át Nyíregyházára is főszerkeszteni.
Nem ördögtől való, hogy egy újságíró két-három lapot is irányítson. Volt erre példa az Inform Média osztrák korszakában, amikor a miskolci Kiss László vezette a nyíregyházi és a debreceni szerkesztőséget is. Az úgynevezett karácsonyi Orbán-interjú körüli botrány miatt Veszprémből kirúgták Németh F. Bernadett főszerkesztőt. Aki tartalomfejlesztő lett Herbert Pecinánál, a KESMÁ-nak helyet csináló osztrák sajtóbefektető északkelet-magyarországi hálózatánál.
Bár nem nevezték ki főszerkesztőnek, a jóváhagyása nélkül nem jelenhetett meg publicisztika sem a miskolci, sem a nyíregyházi, sem pedig a debreceni napilapban. A sors iróniája, hogy néhány hete ő váltotta a régi főszerkesztőt Veszprémben. Igaz, a nevéből már elhagyta a Némethet, az F.-ből pedig Forgács lett. Lehet persze kísérletezgetni ezzel-azzal, feltéve, ha az illetőnek van kapcsolatrendszere mindhárom megyében. Ha nincs, akkor nem más, mint a központ helytartója.
Nehéz megérteni, vajon miért éppen a miskolci főszerkesztő teremt rendet Nyíregyházán. Az Észak-Magyarországot 83734-en olvassák offline és online Borsod-Abaúj-Zemplénben. A Kelet-Magyarországot 98718-an olvassák a papír alapú változatban és 140727-en a világhálón Szabolcs-Szatmár Beregben. Ha összeadjuk a számokat, akkor a nyíregyházi újság kevesebbet veszített az olvasottságából. Ha csak nem az a budapesti elképzelés, hogy a két változat közül immár előnyt élvez az online. (Erre van utalás a bejegyzésem utáni összeállításban.) Itt akár be is fejezhetném egy főszerkesztő-váltás értelmezését. Csakhogy épp most olvastam Hans Habe Visszanézve cínű emlékiratát.
Békessy János hazánkfia a múlt század húszas éveiben Hans Békessy néven vált német újságok elismert munkatársává. A glosszáit HB szignóval írta alá. Ebből lett Hans Habe, az egyik legismertebb német riporter, aki a második világháborút amerikai katonaként harcolta végig. A nácik veresége után Németország amerikai zónájában maradt, és a megszállási övezetet kormányzó Eisenhower tábornok stábjában vezette a Közérdekű Tájékoztatási Osztály egyik különítményét. Arra törekedett - őt idézem -, hogy „elkerüljék az egyformaság látszatát”. Amíg német vállalkozók nem kaptak lapindítási engedélyt, a városokban Hans Habe őrnagy jelentette meg az amerikai hadsereg lapját. Így lett egyszerre 18 német nyelvű újság főszerkesztője.
Az emlékirat talán legdrámaibb részlete egy beszélgetés Eisenhower tábornokkal. A megszálló csapatok parancsnoka úgy képzelte, hogy a németeket nem szórakoztatni kell, hanem oktatni, újság helyett pedig inkább hírlevélt kellene kiadni. Sajtóügyekben jártas beosztottja azonban illő tisztelettel magyarázta el az Egyesült Államok későbbi elnökének, hogy a hírek mellé véleményeket is kéne tördelni. Lehetőleg német szerzők tollából, akik nemcsak ismerik a helyi körülményeket, hanem meg is szenvedték azokat.
A KESMA és a Mediaworks megbízottjait nem tekintem megszállóknak. Mielőtt azonban folytatnák a vidéki napilap-hálózat átalakítását - német szakkifejezéssel gleichschaltolását -, talán nem ártana elolvasni a magyar származású német-amerikai riporter tanulságos könyvét.
Tíz mondat a megyei sajtóról
Szabad választásokra készülünk, de közben a kormányzó pártnak továbbra is tulajdonában vannak a megyei napilapok. (Orbán Viktor Fidesz-politikus az MSZP-ről, Fidesz-kampányfilm, 1990. március 23.)
A Fidesz nem tud és nem is akar beavatkozni a megyei sajtóstruktúrába. Egy ilyen vállalkozás nemcsak sok pénzbe kerülne, hanem kudarcra is lenne ítélve. (Szájer József Fidesz-politikus, Kisalföld, 1999. március 12.)
A megyei sajtó legfeljebb az adott terület lakosságát célozza meg. A kisebb piac miatt sem húzhat erre vagy arra, minden körülmények között pártatlannak kell maradnia. (Szabó Miklós debreceni sajtómenedzser, az Inform Média ügyvezetője, Médiapiac.com, 2006/5.)
Közérdek fűződik Magyarországon a print és nyomtatott médiakultúra megmentéséhez és a helyi, különösen a megyei nyilvánosság fórumainak hosszú távú megmaradásához. (Magyar Közlöny, 2018. december 4.)
Hiába tűnnek őskövületnek ezek a sajtótermékek, összességben még mindig nagyon sok embert érnek el, akiket máshogy nehéz megszólítani. (Józing Antal szombathelyi újságíró, Nyugat.hu, 2019. február 12.)
Alapvető cél, hogy üzleti alapon működjünk. (Dr. Szabó László, a KESMA vezérigazgatója, Világgazdaság.hu, 2020. április 17.)
A KESMA gyakorlatilag bekebelezte a vidéki sajtót, hogy helyi hírek helyett mindenhol ugyanaz és ugyanúgy jelenik meg, ahogy azt megkapják a központból. (Sajó Dávid újságíró, Telex.hu, 2021. február 3.)
A járvány mellett a kormány sajtópolitikája volt a legrosszabb hatással a médiára. (Szilágyi József szombathelyi újságíró, Nyugat.hu, 2021. szeptember 22.)
Az online platform előtérbe kerülésével megváltozott körülmények között dolgoznak az újságírók. (Pásztor Zoltán, a tatabányai 24 Óra főszerkesztője, Kemma.hu, 2024. március 18.)
A Nógrád megyei független sajtó az Átlátszó.hu és Hadházy Ákos. (Dömsödi Gábor újságíró, bokori polgármester, Facebook.com, 2024. november 13.)
