Haraszti Miklós azt tanácsolta, hogy „Két hónapra tegyük zárójelbe a zárójeleinket.” (Facebook.com, 2022.01.08.) Oké, csakugyan nem ildomos a választási kampány kellős közepén bírálni azt a pártszövetséget, amelyre befogott orral fogok szavazni. Akadnak azonban olyan ellenzéki politikusok, akik nem hagyják magukat. Például Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, aki Bécsben, egy ottani magyaroknak szervezett fórumon agyba-főbe dicsérte a jelenlegi miniszterelnököt. Szerinte „Orbán jól váltott ebben a helyzetben.”

A bejegyzésem utáni összeállításban közlöm a gondolatmenetét is, hogy betartsam a szabályt, amelyet 32 éve találtam ki, midőn rovatban kezdtem közre adni a mögöttünk hagyott hét legjellemzőbb mondatait. Ha nem tartom magam ahhoz, hogy a textusban felvillanjon a kontextus is, a szövegben az összefüggés, akkor kiteszem magam a följelentéseknek. Vagy legalábbis annak, hogy az idézett kijelenthesse: ő nem is úgy mondta, nem is azt gondolta. Csupán egyetlen iskolapéldát említek.

Kálomista Gábor, a kultúrkörökben leírhatatlan című dokumentum-játékfilm producere ezt fejtegette egy interjúban: „Ha valaki csalással szerez hatalmat, majd erőszakkal megtartja, az nem nevezheti magát demokratának.” (Borsod Online, 2022.03.14.) Mielőtt az idézett szavakra ragadtatta volna magát, Gyurcsány Ferencről beszélt. Igen ám, de ha elhallgatom a volt miniszterelnök nevét, sokan gondolhattak volna a jelenlegi miniszterelnökre is. Nem forgattam ki a hatalmat gyakorlók iránti lojalitást számtalanszor bizonyító producer óvatlanul megfogalmazott szavait. Nem akaródzik ugyanazt csinálni, amit a kormánypárti sajtó szinte művészi tökélyre fejlesztett.

Lehetséges, hogy Kunhalmi Ágnes a bécsi rögtönzés áldozata lett? A másik politikai oldal kommunikációs szakemberei kiforgatták a szavait? Igen, lehetséges. Mindazonáltal három évtized alatt megtanultam, hogy csak annak forgathatják ki a szavait, aki nem ura (úrnője) a szavainak. Máskülönben az ellenzéki politikusnő tegnap este, az ATV-ben arra hivatkozott, hogy ő „tűpontosan” fogalmazott. Érti, hogy a kormánypárti sajtó eltorzította a gondolatait, fájlalja viszont, hogy a független sajtó is. Találva éreztem magam. El is tűnődtem, hátha az említett hölgy nem is időzített bomba. Utánanéztem a legjellemzőbb mondásainak. 135-öt leltem, és csupán minden tizedik sorolható a félreérthetőek közé.

Íme, egy kis válogatás.       

Tíz „tűpontos” mondat Kunhalmi Ágnestől

/A legújabb közvélemény-kutatásról/ A Fidesz lecsúszott hozzánk. (Index.hu, 2012. június 4.)

/Az MSZP székházába hívott menekültekről/ Hideg vizet tudunk biztosítani a civileknek. (ATV, 2015. július 15.)

/A Pedagógiai Önértékelési Csoport jelentéseiről/ Minden PÖCS-értékelés a miniszterelnök úr asztalán fog kikötni. (ATV, 2015. szeptember 29.)

A CEU magyar hungarikum. (ATV, 2017. április 12.)

/Soros Györgyről, a világ 33. leggazdagabb emberéről/ Egy szegény öregemberrel kiplakátolják az országot. (ATV, 2017. július 12.)

De visszatérnék az én pártomra. (ATV, 2018. június 1.)

A német tőkének lényegében ki van nyalva a valaga. (ATV, 2020. február 11.)

Bár Ujhelyi István úgy néz ki, de nem vadorzó. (ATV, 2020. július 22.)

Amit Dobrev Klára csinál az Európai Parlamentben, az a tevékenység, amelyet ő elvégez, párját ritkítja. (168.hu, 2021. augusztus 3.)

/Oroszország ukrajnai háborújáról/ Orbán jól váltott ebben a helyzetben. Akkor, amikor kellett, elfogadta a szankciókat, és bizony úgy kezdett el kommunikálni és cselekedni, ahogy egy NATO-tagállamban és egy európai uniós országtól azt elvárják. (Index.hu, 2022. március 21.)

A cím csalóka, mert a kérdésre bizonytalan a válaszom. Olvastam azonban egy interjút, amelyben az egyik legmegbízhatóbb közvélemény-kutató, Hann Endre azt fejtegette, hogy most a szokásosnál is nagyobb bajban van a szakmája. A legutóbbi két évben a koronavírus-járvány megakadályozta a kérdezőbiztosokat abban, hogy fölkereshessék a választópolgárukat, és a megszokott, otthoni környezetükben csakugyan beszélgethessenek velük. A cégek pandémiás és anyagi okból kevésbé megbízható technikákra fanyalodnak. A telefonos firtatásokból kiszorul a társadalom nem telefonáló része, a világhálósból a nem netezők jelentékeny hányada, a fészbukosból pedig a közösségi oldalt nem használók korántsem néptelen tábora.

Meggyőző volt az érvelése, a közvélemény-kutatás apadó tekintélye azonban régebbre vezethető vissza. Egy újságíróknak szervezett háttér-beszélgetésen Kovács László veterán politikus elmesélte, hogy milyen körülmények váltották ki belőle szállóigévé vált mondatát: „Nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást.” 1998 és 2002 között pártelnökként járta az országot, és a lakossági fórumokon szembesítették néhány szocialista politikus derűlátó megjegyzésével, miszerint a közvélemény-kutatásokból valós választási esélyt olvastak ki. Az iménti mondással óva intette őket attól, hogy a tömegbefolyásolásra szánt kutatási adatokat el is higgyék.

Mondandójának lett foganatja, az ellenzéki MSZP nyolc évre a kormányrúd mellé került. Kerestem a mondás lelőhelyét, de egyelőre nem találtam. (Valószínűleg rádióban hangzott el.) Azóta nyakra-főre idézik, ám felemás módon, a bejegyzésem utáni összeállításban ötször is. Vagy megemlítik a nevét, vagy csak utalnak rá, esetleg el is tulajdonítják tőle a szállóigévé kristályosodott gondolatmenetet. Nem egészen két héttel az országgyűlési választás előtt pedig az ellenzéki miniszterelnök-jelölt dohog, mert az egyik közvélemény-kutató cég felmérte a kormányra törekvő politikusokat, és azt hozta ki, hogy ő még az ellenzéki vezetők között sem tartozik a legnépszerűbbek közé.

Ezt vitatva vonta kétségbe a cég és az állítólag mögötte álló ellenzéki párt szavahihetőségét, bár egyikük nevét se mondta ki. Majd egy másik megnyilvánulásában kölcsön vette a veterán szocialista politikus nagy hírre vergődött mondását. Nem láttam az idézőjelet.               

Tíz mondat a közvélemény-kutatásról

A legmegbízhatóbb közvélemény-kutatás a választás. (Dávid Ibolya MDF-politikus, Heti Válasz, 2007. január 25.)

A közvélemény-kutatásnál sokkal megbízhatóbb a nemzeti konzultáció. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2012. május 25.)

Egy kiérdemesült szocialista elvtársat szeretnék idézni, aki szerint nem közvélemény-kutatásokat, hanem választásokat kell nyerni. (Kövér László Fidesz-politikus, Magyar Hírlap, 2016. július 2.)

Ekkor hagyta el Kovács László száját élete legjobb mondása: mi nem közvélemény-kutatást akarunk nyerni, hanem választást. (Szőcs Géza költő, Fidesz-kultúrpolitikus, Előretölt Helyőrség, 2018. április 21.)

Amíg a politika finanszírozza a közvélemény-kutatásokat, a mérés nem lesz megbízható. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Hang, 2019. március 8.)

Szerintem minden jelölt tudja, hogy nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást. (Bangóné Borbély Ildikó szocialista politikus, ATV, 2021. július 29.)

Nagyon úgy tűnik, hogy az ellenzéki előválasztást néhány politikai bennfentes a baráti közvélemény-kutató cégek hadrendbe állításával gondolja megnyerni. (Bőhm András volt SZDSZ-politikus, Facebook.com, 2021. augusztus 4.)

Ugye választást kell nyerni, nem közvélemény-kutatást. (Berg Dániel Momentum-politikus, ATV, 2021. október 18.)

Még soha nem nyertem közvélemény-kutatást. Igaz, hogy választást pedig sosem vesztettem el. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, ATV, 2022. március 16.)

Nekünk nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Telex.hu, 2022. március 18.)

Kálomista Gábor élelmes vállalkozó. A Balaton parti szórakoztatóiparban tűnt fel, ennek sportos válfaját művelte az első számú férfi kézilabda egyesület élén, majd filmkészítésre adta a fejét. Produceri pályafutásának eddigi legutolsó állomása egy kultúrkörökben kimondhatatlan című dokumentum-játékfilm a 2006-os polgárháborús eseményekről. Ezzel járja az országot, és ahol csak teheti, interjút ad. 

A miskolci Borsod Online március 14-i számában olvastam tőle: „Tényleg vissza fogunk menni a Szomszédok korszakára, amikor Kulka Jánost doktor úrnak hívták?” Az említett színészt ugyebár Mágenheim doktornak szólították bevásárlás közben is, és gyógyszert akartak felíratni vele. Azonosították a szerepével. Kálomista úr arra utalt, hogy ama bizonyos film női főszereplőjét, Gubás Gabit egyik színésztársa elmarasztalta, mert eljátszotta Dobrev Klárát. Vajon hogyan is állunk azzal a fránya szerepvállalással?

Idestova hetven éve, 1953-ban mutatták be Visnyevszkij szovjet író darabját a Nemzeti Színházban. Sztálin szerepét Gábor Miklós vállalta. Meg is kapta érte a legrangosabb művészeti díjat, amiről a színikritikus Molnár Gál Péter ezt írta: „Nem Kossuth-alakítására kapott Sztálin-díjat, hanem Sztálin-alakítására Kossuth-díjat.” (Élet és Irodalom, 2003.12.29.) Maga a színész egész életében rágódott azon, hogy olyasmiért tüntették ki, melyért talán nem érdemelte meg, de nem tüntették ki a korszakos Hamlet-alakításért, amelyért megérdemelte volna.

A bejegyzésem utáni összeállításból kirajzolódik, hogy megsínylette az ellentmondást, mire végre sikerült feloldania. Arra jutott, amit szívesen idéztem volna a lelőhellyel együtt, de nem sikerült megtalálni. A fáma szerint egy szellemes mondattal intézte el: „Sztálinban én jó voltam.” Ennél persze bonyolultabb a helyzet. Az idézett színészek is annyiféleképpen közelítik meg a szereppel való azonosítást, ahányan vannak. Nem is ítélkeznék, annyit azonban hozzájuk fűznék, hogy Sztálin szerepét először a kor másik nagy és divatos férfiszínészének, Bessenyei Ferencnek ajánlották föl. Aki magánéleti okra hivatkozva elhárította a „megtiszteltetést”.

Az összeállításban azért idéztem a véleményét, mert utána eljátszotta Kossuth Lajost, majd a szabadságharcos népvezér által árulónak nevezett szabadságharcos hadvezért Görgey Artúrt is. Akkor most a hőst és az árulót megtestesítő színészt melyikkel kéne azonosítani?

Tíz mondat a szerepről

Nem azt tartják számon, hogy miért nem kaptam Kossuth-díjat, hanem azt, amiért kaptam. (Gábor Miklós, Naplójegyzetek, 1990. január 20.)

Egy pletykalap megint piszkál a Sztálinnal, ez rosszkedvűvé tesz. 1941-ben a Nemzetőr lezsidózott, akkoriban éreztem ilyesmit. (Gábor Miklós, Naplójegyzetek, 1990. augusztus 21.)

Az ötvenes években olyan szerepeket játszottam, amiket abban az időben olvasni se mertek. (Bessenyei Ferenc, Délmagyarország, 2001. február 10.)

Szerepek mögé bújva sokkal könnyebb kiadni magunkat. (Kamarás Iván, Népszava, 2001. február 28.)

Aki szabadúszó, annak úgy kell szerepet vállalnia, hogy ha a Metro-Goldwin-Mayertől felhívják, akkor az még beleférjen. (Hernádi Judit, Magyar Narancs, 2006. május 21.)

Minél rosszabb a szerep, annál jobban meg kell fizetni. (Szilágyi Tibor, Dominó TV, 2014. április 21.)

Nem magamat mutogatom, hanem a szerepemet. (Szervét Tibor, Klubrádió, 2020. június 27.)

Valóban volt olyan, hogy a politikai felhang miatt ebből szívesen kimaradnék. (Gubás Gabi a Dobrev Klára-szerepről, tv2play.hu, 2021. október 15.)

Nem is Dobrev Klára szerepét eljátszani volt színészileg nehéz, hanem emberileg azt a fajta helyzetet úgy feldolgozni, hogy magamnak feleljek meg és ne másnak. (Gubás Gabi, Blikk.hu, 2021. október 25.)

A színész akkor lesz hiteles, ha megérti, hogy mi motiválja azt az embert, akit a szerepe szerint alakít. (Gubás Gabi, Index.hu, 2021. október 28.)

A legutóbbi napokban Orbán Viktor kovácsolt, Kövér László és Vona Gábor márkizott, Márki-Zay Péter esélyt latolgatott, Gyurcsány Ferenc szurkolt, Lendvai Ildikó pedig ufózott. Lefülelt mondatok.

A magyar kormány az Európa szempontjából fontos döntéseket jóváhagyja, de megpróbálja gyengíteni is. (Jávor Benedek az Oroszország elleni szankciókról, Jelen.media.hu, március 13.)

A nagy magyar békeharcos sokáig szóbeli, képzelt háborúban utazott. (Rab László újságíró Orbán Viktorról, VárosiKurír.hu, március 14.)

Gyurcsány Ferenctől minden kitelik. (Kálomista Gábor filmproducer, Borsod Online, március 14.)

Ott menetelt egymás mellett Győzike, Fásy Ádám és Pataki Attila. Ufók nem jöttek. (Lendvai Ildikó szocialista politikus a Békemenetről, Facebook.com, március 15.)

A pénzeső elmúlik. (Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, Klubrádió, március 15.)

Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, március 15.)

Az Unió árulói lettünk. (Bojár Gábor informatikai vállalkozó, Mfor.hu, március 16.)

Az ellenzék sikere ma kétségtelenül nagy meglepetésnek számítana. (Török Gábor politológus, Azonnali.hu, március 16.)

Most sokkal jobb esélyünk van, mint négy évvel ezelőtt. (Marki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, ATV, március 16.)

Ezt a választást lábbal kell megnyerni. (Jakab Péter Jobbik-politikus, Klubrádió, március 17.)

Jelenleg az ellenzék vesztésre áll. (Nagy Attila Tibor politológusu, ATV, március 17.)

Ruszkik haza! (Németh Zsolt Fidesz-politikus, Facebook.com, március 17.)

A Kádár-rendszert úgy kell felfogni, hogy szép eredményeket ért el - egy paralimpián. (Szinetár Miklós rendező, Magyar Hang, március 18.)

Napjainkban majdnem ott tartunk, mint a legutóbbi világháború kitörésekor. (Závada Pál író, Népszava, március 18.)

Egy ilyen háborús helyzetben vezérbikát keresnek az emberek.(Csizmadia Ervin politológus, 168 Óra, március 18.)

Jókat lehet derülni Márki-Zay Péter setesutaságán. (Kövér László Fidesz-politikus, Telex.hu, március 18.)

A közös kormányfő-jelölt jelenleg inkább akadálya, mint motorja a kormányváltásnak. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus, Index.hu, március 19.)

Róna Péter ragaszkodott hozzá, hogy mellette üljek a parlamentben. (Iványi Gábor lelkipásztor a köztársaságielnök-választásról, Népszava, március 19.)

Azért, mert a színház nézőtere elsötétül, a közönségnek nem kéne. (Maksa Zoltán humorista, Magyar Rádió, március 19.)

A színész mindig túloz. (Benedek Miklós színész, Klubrádió, március 20.)

Képzeljék, milyen lenne, ha össze kéne békíteni a Fradi, az Újpest meg az MTK szurkolóit. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus az ellenzéki pártok együttműködéséről, 24.hu, március 20.)

Néhány évig a főiskolán tanítottam. Érdekel, ami a határszéli városban történik. Érdeklődéssel olvastam F. Szabó Emese riportját is két lokálpatrióta ügyvéd késhegyig menő harcáról. Csillagos jelest adtam volna a hangulatos cikk szerzőjének, ha nem írja négyszer i-vel Czeglédy Csaba nevét.

A baloldali ügyvéd a lakótelepek népét képviseli az önkormányzati testületben. Nem szokott dicsekedni a családfájával, pedig kíváncsi volnék, vajon ősei miként tettek szert a nemesi ipszilonra. Ellenlábasa, Hende Csaba szívesen beszél az őseiről, akik a mohácsi vész után menekültek az ország belsejéből a nyugati határszélre. A két országgyűlési képviselőjelölt abban hasonlít egymásra, hogy pártot váltottak. Hende az MDF-ből lépett át a Fideszbe. Czeglédy talán megtartotta tagságát az MSZP-ben, de közelebb áll a DK-hoz. Gyurcsányék szokták képviselőnek jelölni. Rá is szorul a mentelmi jogra, mert 2017 óta szíjjal a kezén vágókép a kormánypárti tévében.

A jobboldali ügyvéd nem keveredett adóügybe, de őt is szárnyára kapta a hír. Amikor Orbán Viktor kinevezte honvédelmi miniszternek, Hende Csaba gukkerrel nézte a hadgyakorlatot, bár elfelejtette a kupakot levenni róla. De nem ez a tragikai vétsége, hanem hogy „a Fidesz kirobbanthatatlan embereként” (F. Szabó Emese, 168 Óra, 2022.03.10) komolyan vette a demokráciát. A szombathelyi stadion munkálatait felügyelő bizottság vezetését felajánlotta a városházi ellenzéknek, amely Czeglédy Csabát ajánlotta elnöknek. A baloldali ügyvéd így látott bele a költségvetésbe. 9,6 milliárd forintról indult, és Mészáros Lőrinc egyik cége révén 15,6 milliárd lett belőle.

Mostanában a Vas Népe című megyei napilap online kiadását olvasgatom. Vajon a kormány közeli (KESMA) kézbe került szerkesztőség hogyan láttatja a két szombathelyi ügyvéd harcát az országgyűlési mandátumért? Hende Csaba adományt gyűjt az ukrajnai menekülteknek. Bemutatja lakását az újságíróknak. Fogadóórát tart egy választókörzetéhez tartozó faluban. A kommunizmus áldozatairól emlékezik. Közbeszerzési eljárásról nyilatkozik. Nyugdíjasokkal beszélget. Egy parkoló sorsát latolgatja. A Pinka menti emberek adományait értékeli. A régi városi strand hasznosításán töpreng. Választópolgári kérdésekre válaszol. Szép ember, mert a legutóbbi napokban 11 fényképet közöltek róla.

Ellenfelét, Czeglédy Csabát egyszer említette a Vaol.hu. Számon kért rajta valamit, gondolom, a kiegyensúlyozott tájékoztatás szellemében.

Tíz mondat Hende Csabától

/A polgári körökről/ Orbán Viktor felkért, hogy vegyek részt a pártok fölötti mozgalom szervezésében. (Vas Népe, 2002. június 6.)

Tizennyolc: ennyi ma a Magyar Honvédség tartalékos állománya. (Vas Népe, 2010. október 14.)

/A szombathelyi stadionról/ Úgy döntöttünk, hogy a cég felügyelőbizottságának élére egy, az ellenzék által javasolt vezetőt fogunk kinevezni. ((Vas Népe, 2013. szeptember 13.)

Demokrata csak az lehet, aki elutasítja a diktatúra minden formáját. (Vas Népe, 2013. október 21.)

/A kerítésről és a migránsokról/ Nem kell megmászni, és akkor nem sérülnek meg. (Délmagyarország, 2015. július 16.)

A minőségi oktatásért küzdő szocialisták vezető szakpolitikusa, Kunhalmi Ágnes a fojtani szavunkat sem tudja helyesen leírni. (Vas Népe, 2019. február 26.)

/Az önkormányzati választás szombathelyi eredményéről/ A választók döntését tudomásul vettük. (Vas Népe, 2019. december 28.)

/Egy képviselőjelöltről/ Ezzel a családi háttérrel nagyon erősen bizonygatnia kell Ungár Péternek, hogy ő ellenzéki politikus. (Vaol.hu, 2021. április 17.)

/Schmidt Máriáról/ Isten bizony, ha Ungár Péter így folytatja, akkor megmondom a mamájának. (Nyugat.hu, 2022. március 2.)

Ha valakinek a tekintete örökké a nagyok kegyét keresi, és azt nézi, hol lehet egy kis támogatást kapni, az óhatatlanul tragédiához vezet. (PestiSrácok.hu, 2022. március 4.)

Tíz mondat Czeglédy Csabától

A Fidesz három éve befűzte az oktatófilmet, hogyan kell nagyipari módon lopni.  (Facebook.com, 2013. november 19.)

A Fideszt a saját fegyverével lehet legyőzni. (YouTube.com, 2018. december 29.)

/Az MSZP-ről és a DK-ról/ Elvált szülők gyermeke vagyok. (Klubrádió, 2019. április 26.)

/Az önkormányzati munkáról/ Nem behúzott kézifékkel képzelem el a képviselőségemet. (Nyugat.hu, 2019. szeptember 25.)

Karácsony Gergely sofőr nélkül még Szombathelyre sem találna el magától. (Facebook.com, 2021. október 1.)

Budapestről nem lehet jövőre választást nyerni. (168.hu, 2021. október 4.)

/Márki-Zay Péterről/ Az ügyeletes szerencselovagnak hirtelen megugrott a támogatása. (Facebook.com, 2021. október 11.)

Márki-Zay Péter, a kis magyar Trump. (Nyugat.hu, 2021. október 12.)

/A közös ellenzéki képviselőjelöltségről/ Veszteséget akarok a falvakban minimalizálni. (ATV, 2022. január 25.)

Ha most megint bezárnának, biztosan megnyerném a választást. (24.hu, 2022. március 8.)

Nagy István mezőgazdasági miniszter tegnap érdekes bejelentéssel lepett meg. A Telex-portál munkatársának elmondta: „A miniszterelnök lent van a határon.” Először arra gondoltam, hogy Orbán Viktor eltévedt. Ahelyett, hogy fölment volna Északkelet-Magyarországra, valamilyen okból lement a déli „határzárhoz”.

Kisvártatva kiderült azonban, hogy Kövér László parlamenti elnök Mosonmagyaróváron tette tiszteletét, ahol fogadta a város volt polgármestere, aki jelenleg az agrárügyek minisztere. Márpedig a nyugati határszélen lévő város egy magasságban van Nyírbátorral, amelytől északra található az ukrán határ. A miniszterelnök Debrecenben rendezkedett be, a legutóbbi napokban onnan járta végig a háborús menekülteket ellátó intézményeket. De ha egy mosonmagyaróvári illetőségű miniszter is mindent a főváros szemszögéből láttat, ahonnan csak lefelé lehet menni, akkor az igekötő-használat eltorzult szemléletmódra utal.

A miniszterelnök háromnapos határszemléje az ATV egyik műsorában is szóba került. Magyar György ügyvéd azt firtatta, vajon volt-e már példa ilyesmire. A stúdióvendégek ingatták a fejüket, nekem azonban beugrott egy régi történet. 1997-ben Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke kiküldte személyi titkárát az Egyesült Államokba, hogy tanulmányozza a kampányolást. Miközben Molnár Róbert utazgatott Amerikában, itthon a kormánypárti politikusok reggeltől kora délutánig hivataluk ügyeit intézték a fővárosban. Majd beültek a szolgálati gépkocsiba, és elindultak az autópályák valamelyikén. Kampányoltak ugyan autópálya melletti településeken, de nem maradt idejük az ország kies részére.

Torgyán József ellenzéki politikus hallgatott a munkatársára, és három napra kibérelt egy-egy panziót. E bázisról járta be az elzárt településeket, és naponta több lakossági fórumon vett részt. Íme, egyik nyilatkozata: „Az elmúlt két és fél hétben kilenc térségben voltam.” (Demokrata, 1998.03.12.) A többit már tudjuk. Az ügyes kampányolással hatalomra segítette a Fideszt, és ő maga mezőgazdasági miniszter lett Orbán Viktor kormányában. Molnár Róbert mostanában Márki-Zay Péter bizalmi embere, az utazási ügyeit intézi. Szomorú volna, ha hajdani kampánytapasztalatait a kormánypártiaknál ráérősebb ellenzéki politikusok parlagon hagynák, a hivatalban lévő miniszterelnök pedig alkalmazná.

Ma reggeli hír, hogy Orbán Viktor bejelentette a közösségi oldalán: háromnapos szolgálatát befejezte az ukrán határszélen, és elindult Belgrádba. Lehet, hogy mégis lemegy a térképről?

Tíz mondat a kampányról

A munkából indulunk a kampányba, és a kampányból a munkába térünk vissza. (Orbán Viktor miniszterelnök, Petőfi Népe, 2002. március 5.)

A kampány azért hasonlít a futáshoz, mert ott is a vége, a célegyenes a fontos. (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Népszava, 2006. február 4.)

/A családról/ Ellenzékben azért sokkal többet láttak, márpedig az ember azt gondolná, hogy az ellenzéki élete az, amikor országjárás, kampány, de most a kormányzás nagyon nehéz. (Orbán Viktor miniszterelnök, tv2, 2011. május 1.)

Az ellenzék megkezdte a választási kampányt - egymás ellen. (Nagy N. Péter újságíró, Népszabadság, 2012. december 3.)

Amerikában profibban csinálják, és nem jönnek ki a sodrukból. (Bozóki András szociológus, ATV, 2016. május 15.)

Sokszor éreztem a kampányban, hogy az ellenzék nagyon lebecsüli a vidéket. (Kész Zoltán független országgyűlési képviselőjelölt, Vasárnapi Hírek, 2018. április 14.)

Akik nem bírják egymás szagát kampányban, hogyan fogják kormányon? (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök az ellenzéki pártokról, Index.hu, 2020. február 9.)

Márki-Zay egyedül kampányol, az ellenzék sehol. (Kardos András filozófus, Facebook.com, 2021. december 29.)

A választási kampányban az ellenzéknek a kormány bűneivel, nem saját magával kell foglalkoznia. (Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Facebook.com, 2022. január 14.)

Csoda, hogy ebben a borzasztó rendszerben egyáltalán kampányolni tudunk. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, ATV, 2022. február 8.)

Éjfélkor belealudtam a Klubrádió egyik műsorába, és hajnali négy körül ismerős hangra ébredtem. Hardy Mihály vezetett egy beszélgetést. Kiderült, hogy a médiáról szóló műsort eredetileg március 15-én, a magyar sajtó napján sugározták. Hárman vendégeskedtek a stúdióban. Urbán Ágnes médiakutató, Dési András újságíró és Arató András médiavállalkozó. Figyelemre méltó adást hoztak össze. A Klubrádió tulajdonosa, Arató András említette a kesmásodás jelenségét, a részletekre azonban Hardy Mihály tért ki.

Jellemző a műsorvezető felkészültségére, hogy még azt is tudta: a KESMA rövidítés mögött a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány rejlik. Elmarasztaló álláspontját azzal nyomatékosította, hogy a kormány közeli médiumok gyűjtőhelye 540 szerkesztőséget markol össze. A számot nyelvbotlásnak véltem, bizonyára 450-et akart mondani. Igaz ugyan, hogy 2018 végén 476 redakció összehangolásáról („gleichschaltolásáról”) cikkeztek a kormány tevékenységét fürkésző sajtóban, de úgy alakult a helyzet, hogy a nagyra nőtt médiabirodalmat működtető Mediaworks megszüntette a megyei lapok előfizetőinek járó magazin-családot.

A hét minden napjára jutott egy, és azért kedvelték őket az olvasók, mert a propagandisztikus hangvételű újságokkal ellentétben nélkülözték a politikát. Érdemes volna újra összeszámolni az áramvonalasított KESMA-család tagjait, a műsorvezető megjegyzése azonban másra terelte a figyelmet. A megyei lapok alkotják az óriásvállalkozás gerincét, és Hardy Mihály a 19-es számmal hozakodott elő. Követte azokat, akik szintén abból indultak ki, hogy ha  19 megye van az országban, akkor mindegyik magáénak mondhat egy napilapot. Például Hont András publicistát, Juhász Péter civil aktivistát, Kéri László politológust, Majláth Mikes László humoristát és Szakács László politikust.

Logikusan gondolkodtak, ám a logika nem azonos a sajtó valóságával. A főváros vonzáskörzetének, Pest megyének ugyanis nincs napilapja. Hardy Mihály egyébként tavaly ilyenkor, amikor munkahelyét a médiahatóság megfosztotta az analóg frekvenciától, ugyancsak 19 megyei napilappal traktálta a német ZDF forgatócsoportját. Pontatlanságának nem tulajdonítanék különösebb jelentőséget, ha akkor nem ő lett volna a Klubrádió főszerkesztő-helyettese, most pedig a főszerkesztője. Az online térbe száműzött magánrádió növelhetné a hallgatottságát, ha nemcsak a fővárossal foglalkozna, hanem annak mintegy 1,2 milliós lélekszámú vonzáskörzetével is.

Tíz mondat a KESMÁ-ról

Az alapítók legfontosabb célkitűzése a helyi és országos sajtótermékek stabil és külföldi befolyástól mentes működésének biztosítása. (Bordács Bálint újságíró, Origo.hu, 2018. november 28.)

Az alapítvány vállaltan jobboldali, de független a kormánytól és a pártoktól. (Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, PestiSrácok, hu, 2018. december 28.)

Ernyőcég. (Varga Attila újságíró, Index.hu, 2018. december 30.)

Keresztény, nemzeti, konzervatív újságírást szeretnénk, ehhez kell az alapítvány. (Varga István ügyvéd, a KESMA-kuratórium elnöke, 24.hu, 2019. január 22.)

A KESMA azt tűzte ki célul, hogy a család intézményét, ha úgy tetszik, reklámozza. (Szánthó Miklós ügyvéd, a KESMA-kuratórium elnöke, Origo.hu, 2019. szeptember 6.)

Gyakorlatilag monopolhelyzetben lévő médiaszörny. (Hargitai Miklós újságíró, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Népszava, 2020. június 29.)

Több mint 400 média-vállalkozás. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, hvg.hu, 2020. augusztus 14.)

Ma már mind a 19 megyei napilap a KESMÁ-ban található. (Hardy Mihály újságíró, a Klubrádió főszerkesztő-helyettese, Forgókínpad.blog, 2021. február 15.)

A KESMA gyakorlatilag bekebelezte a vidéki sajtót, hogy helyi hírek helyett mindenhol ugyanaz és ugyanúgy jelenik meg, ahogy azt megkapják a központból. (Sajó Dávid újságíró, Telex.hu, 2021. február 3.)

A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány roppant erőmű. (Puzsér Róbert publicista, Index.hu, 2021. november 9.)

Miniszterelnökünk vonzódik a képes beszédhez. Elvégre bölcs, de nem iskolázott parasztemberek között nevelkedett, akik okos gondolataikat a szűkös szókincsük miatt inkább közmondásokkal fejezték ki. Ha megkaparjuk Orbán Viktor hasonlatait, nemcsak népi fogyasztásra alkalmas mondásokat lelünk mögöttük. Egy vérbeli politikus ama gyakorlatát is, hogy szállóigévé fejleszti és nevére veszi a közmondásokat.

Sejtet velük valamit, amelynek az értelmét politológusok és újságírók bogozzák. Megteheti azonban, hogy a pillanatnyilag kedvezőtlen értelmezésért „Gondolta a fene-alapon” nem kell felelősséget vállalnia. Március 15-i beszédéből a legtöbben azt emelték ki, hogy nem szabad belesodródni az orosz-ukrán viszályba, mert „Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé.” Értelmezésük szerint e mondat azt jelenti, hogy a magyar kormányfő nem hajlandó állást foglalni a szomszédunkban dúló háborúról. Ebben van igazság.

A pöröly német eredetű szó. A prellen azt jelenti, hogy csaptatni, döngölni, ütközni, visszapattanni. Csakhogy a magyarok nem szeretik a mássalhangzók torlódását, ezért a kimondhatóság kedvéért magánhangzót csempésznek két mássalhangzó közé. S mert a pöröly rokon értelmű szava, a kalapács németül Hammer, a farkaskalapácsból, kétkézkalapácsból, lengőpörölyből Prellhammer lett. Az üllő pedig (a fatőkére erősített, szarvval ellátott acéltömb) németül Amboss. Az eredeti közmondás így hangzik: Zwischen Hammer und Amboss geraten. Vagyis két tűz közé jutni. Még inkább: két malomkő között őrlődni.

A március 15-i hasonlatnak azonban van rejtettebb értelmezése is. Az ukrán üllőre helyezett vasdarabot ugyebár a két kézbe fogott, súlyos lengőpöröllyel püföli az orosz kovács. Vajon mi lesz a piacra szánt eszközből: kard vagy ekevas? Mellesleg pörölynek nevezik a gépi ütőszerkezetet is, amellyel hatalmas acéllemezeket munkálnak meg. Innen származik egy vicc, amely az NDK-ban (1953), Magyarországon (1956), Csehszlovákiában (1968), Afganisztánban (1979) és Ukrajnában (2022) vált kávéházi, napjainkban pedig fészbukos beszédtémává.

A főmérnök tervrajzot nyújt át a művezetőnek, hogy a szerelőkkel rakassa össze a traktort. Néhány óra múlva visszatér a művezető, hogy baj van, mert akárhányszor összerakják, mindig tank lesz belőle. Bármilyen meglepő, e másodlagos jelentés is benne rejlik a március 15-i szónoklatban. Le lehet persze tagadni, ha a Kovács számon kéri országunk első emberén.

Tíz mondat Obán Viktortól (Miniszterelnök.hu, 2022. március 15.)

A szél mindig az erősek vitorláját dagasztja.

Legyen előbb erőnk, és aztán legyen igazunk, és ne fordítva.

Gyenge nép nem kap békét, legfeljebb megkegyelmeznek neki.

Bekopogtunk több millió ajtón. Erőnk és esélyeink napról mapra nőnek.

Épp elégszer láttunk már karón varjút.

A ránk dobált kövekből lépcsőt építhetünk magunknak.

A háború rombol, a béke épít.

Az a legjobb háború, amit sikerül elkerülni.

Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé.

A medve szkanderben verhetetlen, de lehet az orrába karikát és láncot fűzni.

A március 15-e utáni napon saccolás az újságírók kedvenc időtöltése. Igyekszünk becsülni a tegnapi tömeggyűlések létszámát. Mindkét politika tömb felvonul a fővárosban, és útjuk egy köztérbe torkollik. A kormánypárti sajtó munkatársai túlbecsülik a saját felvonulóikat, és alábecsülik az ellenzékieket. Az ellenzéki újságírók ugyanezt teszik.

Egy tegnap délutáni légifelvételen felülről látható a Műegyetem előtti tér. Az emelvény közeli tágas rész zsúfolásig megtelt, délen, a csepeli irányban viszont ritkult a tömeg. Az emelvényhez közelebbi mellékutcákba pedig néhány ezren beszorultak, mert onnan jobban lehetett hallani a szónoklatokat. A tudósítók, értelmezők 40 és 60 ezer közé teszik a helyszíni hallgatóságot. E számot azért nem becsülném le, mert az ellenzéki pártok szűkös anyagi lehetőségei miatt a vidéki érdeklődők (aktivisták) önerőből utaztak Budapestre.

A kormánypárti Békemenet sokkal népesebb és közpénzből buszoztatott tömegéből azért nem vonnék le az országgyűlési választás kimenetelére utaló következtetést, mert a tegnapi arányok aligha felelnek meg az országos helyzetnek. A lényeg amúgy is az, hogy mindkét politikai oldal erődemonstrációt tartott. A többi majd kiderül. Hány nap múlva is? A két miniszterelnök-jelölt különböző számokat mondott. Az ellenzéki Márki-Zay Péter háromszor említette, hogy húsz nap múlva lesz a mindent eldöntő szavazás. A jelenlegi kormányfő kétszer említette a tizenkilences számot.

Gimnáziumi osztályunkban Dobos Laci volt a legjobb matekos, nem véletlen, hogy mérnök lett belőle. Belőlem meg újságíró, aki inkább az ujjaival számol. Ha március 15-én délután hangzottak el a szónoklatok, és a március harmincegy napos hónap, akkor bizony a tegnapi beszédektől az országgyűlési választás napjáig, április 3-ig tizenkilenc nap telik el. Lehetséges, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt a kommunikációs stábjából senkinek se mutatta meg az egyébként őszinte és személyes hangvételű beszéd szövegét? Vagy megmutatta ugyan, de senki sem számolt utána, mert abból indultak ki a munkatársai, hogy diplomás villamosmérnökként konyít a matematikához?

Rutinos vetélytársa, a jelenlegi miniszterelnök dagályosabb, mesterkéltebb, manipulatívabb beszéddel késztette vastapsos csodálatra a híveit. Jogász létére azonban megtanult számolni. Vagy a kommunikációs stáb egyik tagja használta az ujjait.

Tíz mondat a választási esélyekről

Összeállt egy nem teljesen esélytelen ellenzéki alternatíva. (Lányi András publicista, Magyar Hang, 2022. január 7.)

Ha véletlenül nyer az ellenzék. (Kovács Zoltán újságíró, Klubrádió, 2022. január 22.)

Az egyszerű többség is hatalmas fegyvertény lenne, de még akkor is hiányzik a kormányváltó hangulat. (Bruck András író, Facebook.com, 2022. január 29.)

Ha a magyar ellenzék ilyen feltételek mellett győzni tud, az kisebb csoda lesz. (Batka Zoltán újságíró, Népszava, 2022. február 9.)

Nem dőlt el ez a választás. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, YouTube.com, 2022. február 11.)

Szerintem abszolút verhető a Fidesz. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, ATV, 2022. február 15.)

Jelenleg a fideszes propagandából is csak ő folyik, és ez simán lehet előny a választáson. (Pintér Bence újságíró Márki-Zay Péterről, Azonnali.hu, 2022. február 19.)

Valószínűbb egy kormánypárti, mint egy ellenzéki győzelem. (Tóka Gábor politológus, Népszava, 2022. március 1.)

Az egyik nap úgy érzem, hogy van esélye az ellenzéknek. A másik nap úgy fekszem le, mint sok választópolgár, hogy úgy gondolom, nem lehet megnyerni ezt a választást. (Bangóné Borbély Ildikó volt szocialista politikus, Index.hu, 2022. március 8.)

Már csak három hét maradt az ellenzéknek a hangulat megfordítására. (Nagy Attila Tibor politológus, Magyar Hang, 2022. március 11.)

Az ellenkezésre - vághatnánk rá. Óvatosságra int azonban Daniel Defoe esete. Az első mai értelemben vett újságíró a XVIII. század első éveiben fényezésre vállalkozott. Elszegődött egy Harley nevű whig (liberális) politikushoz. A londoni parlament legjobb szónokát ugyanis idegesítette, hogy a Parlament falain kívül a kutya sem ismeri. Mondataival telt meg az újság, amelyet a liberális világnézetű szerkesztő meggyőződésből csinált. Aztán a politikus miniszteri széket kapott a tory (konzervatív) kormánytól. Defoe nem követte. Kiábrándultságában megírta a ma is olvasható Robinson Crusoe-t, a világirodalom egyik remekművét.

A sajtó csak az évszázad végétől, a Nagy Francia Forradalom hatására szabadult el a politika járszalagjáról. A kontinentális Európában az Elba folyó szabott határt neki. Tőle nyugatra gazdasági vállalkozás lett, keletre maradt politikai. A gazdaságossági kísérletek után most nálunk nagyon politikai vállalkozás. Kicsi a magyar nyelvű piac, a világhálós hozzáféréssel együtt is csupán 13-14 milliós. Jellemző, hogy az egyetlen ellenzéki napilap, a Népszava is csak a politikai (kormányzati) hirdetések segítségével életképes. Az úgynevezett ellenzéki sajtó hír- és véleménybuborékokban működik. Színes, érdekes, ám egymástól is elszigetelt.

Az ellenzéki jelzőt azért feledném, mert a jelző nélküli sajtó abból él, hogy megírja azt, amit a kormány befolyási övezetében lévő szerkesztőségek el akarnak titkolni. Létezéséből fakad a hatalmon lévők ellenőrzése. Olykor közéjük sorolja az ellenzékinek nevezett politikusokat is, akik a kormány ellenében, kisebb-nagyobb települések fölött testesítik meg a hatalmat. Elég, ha nálunk a sajtó úgy viselkedik, mint egy igazi újság. A feltárt információkat értelmezi; különböző vélemény-műfajokban dolgozza fel. Erre utal a bejegyzésem utáni összeállítás utolsó előtti idézete is.

A jelenlegi miniszterelnöknek ideológiai kérdésekben tanácsokat ad egy milliárdos hölgy. Ugyanakkor szintén milliárdos fia az egyik ellenzéki pártban politizál, és néhány portált működtet. Egyet például Szombathelyen, ahol az Ugytudjuk.hu közli ama információkat és véleményeket, amelyek a hajdan még újságnak nevezhető Vas Népéből kimaradnak. Ha április 3-án úgy alakulna a helyzet, hogy az országgyűlés fiatal és tehetséges képviselője visszatérne a mama szoknyájához, és esetleg belépne az ötödik Orbán-kormányba, vajon újságírónak szerződtetett munkatársai milyen regényt írnának?       .     . 

Tíz mondat az ellenzéki sajtóról

A sajtószabadság ma a tulajdonos szabadságát jelenti, ez Simicska nyilatkozataiból kiderül. S ha ez így van, akkor a Magyar Nemzet és a Hír Televízió a mi szempontunkból nem kezelhető másként, mint ellenzéki orgánumként. (Kövér László Fidesz-politikus, az országgyűlés elnöke, Magyar Hírlap, 2015. március 14.)

Van egy jó minőségű ellenzéki sajtó, amihez nem tartozik jó minőségű ellenzék. (Para-Kovács Imre publicista, hvg.hu, 2015. április 28.)

A sajtó tökéletes ellenfél a Fidesznek, mert még annyira sem próbál választást nyerni, mint az ellenzéki pártok. (Czinkóczi Sándor újságíró, 444.hu, 2017. július 26.)

Az ellenzéki lapok erős ellenzéki pártok hiányában maguk is politikai szereplőkké váltak. (G. Fodor Gábor politológus, miniszterelnöki tanácsadó, a 888.hu főszerkesztője, tv2, 2018. február 5.)

Nem általában az ellenzéki sajtót érték érzékeny veszteségek, hanem annak nem baloldali részét. (Pápay György publicista, Azonnali.hu, 2018. június 14.)

Igényes, jó tollú újságírókat a másik oldalon látok. (Dr. Varga István ügyvéd, a KESMA-kuratórium elnöke, Behir.hu, 2019. február 4.)

Ellenzéki lapok ellenzéki politikusok ellen indítanak lejárató akciókat. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, Index.hu, 2019. december 9.)

Az ellenzéki sajtó nem független - akkor nem ellenzékinek neveznénk -, hanem politizál. (Demeter Szilárd Fidesz-kultúrpolitikus, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Origo.hu, 2020. június 25.)

Egy újság ne is legyen ellenzéki, csak ne legyen kormánypárti! (Ungár Péter LMP-politikus, az Azonnali.hu és az Ugytudjuk.hu tulajdonosa, ATV, 2020. július 24.)

Rogán Antal nemcsak a kormánypárti nyilvánosságot teremti meg, hanem az ellenzékit is. (Bódis András újságíró, Múosz.hu, 2021. november 10.)