A kormányzás az erő tudománya. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november 23.)

Az MSZP a kommunikációban nagyon rossz, a Fidesz pedig a kormányzásban. (Kiss Péter szocialista politikus, Heves Megyei Nap, 1998. október 9.)

A kormányzás nem forradalom, hanem törvényalkotás. (Heller Ágnes filozófus, Népszabadság, 2010. május 20.)

A kormányzás a pillanat uralásának művészete. (G. Fodor Gábor politológus, Magyar Narancs, 2015. február 19.)

A jövőbeni kormányzáshoz az ellenzék egy részét is le kell váltani. (Demeter Márta volt szocialista politikus, hvg.hu, 2017. február 13.)

A kormányzás évek óta egyenlő az ellenzék ellen folytatott háborúval. (Pápay György publicista, Magyar Hang, 2020. március 27.)

Nekünk, a közélet katonáinak a kormányzás az eszközünk. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2020. június 23.)

A következő 10-15 évben kompromisszumos kormányzás várható. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, Debreciner.hu, 2021. január 12.)

Majdnem minden sebet kitisztítottunk és bekötöztünk, amit a Gyurcsány-féle kormányzás ejtett Magyarország testén. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. november 19.)

A kormányzás egy szakma, nem lehet kommunikációval pótolni. (Dobrev Klára DK-politikus, Magyar Hang, 2022. március 25.)

Az ukrán államelnök úgy vesz részt egy csomó világtalálkozón, hogy ki se mozdul a hazájából. Ismeretlen helyen ül, talán egy bunkerben, és az érdeklődőkkel világhálón osztja meg a gondolatait. Megszólította miniszterelnökünket is, ez késztette a kormánypárti sajtót arra, hogy méltatlankodjék. A jegyzetírók általában azt rótták föl a színészből (komikusból) lett államfőnek, hogy most is szerepet játszik. Például eszköztelenül, elvégre ’Ő még az asztalt sem csapkodta a cipőjével, miként egy másik ukrán vezér.”

A szerző, Pilhál Tamás vezetékneve ismerős. Édesapja, P. György szintén a Mygyar Nemzet munkatársa, és szerintem a kormánypárti sajtó legjobb glosszátora. Velős, csúfondáros jegyzetekben csipkedi az ellenzéki politikusokat, és íráskészsége anyagismerettel párosul. Az utóbbi egyelőre nem mondható el a fiáról, aki az idézett mondat után Hruscsovot nevezte meg. Az agyafúrt politikus tanulatlan parasztfiúból lett a szovjet tagköztársaság Ukrajna vezetője, majd a Szovjetunió első embere. Idestova 62 éve utazott el New York-ba, hogy móresre tanítsa az imperialistákat.

A világhálón föllelhető a nagy hírre vergődött fénykép. A lobbanékony természetű politikus gesztikulál a szónoki emelvényen, magasra tartott kezében pedig cipő. Erre utal a cikkíró, igazán kár, hogy a lábbelit utólag montírozták Hruscsov tenyerébe. Íme, a feltételezések. 1. New York-ban vásárolt egy pár cipőt, amely nyomta a bütykeit, ezért az ENSZ épületében levette. 2. Nem vette le, de befelé jövet az egyik cipő leesett a lábáról, és a kezében tartva vitte az ülésterembe, majd maga elé helyezte, a dossziéja mellé. Az egyik amerikai fotóriporter oldalról, alulról fényképezte le a sor szélén üldögélő politikust, akinek mindkét lábán volt cipő. 3. Páratlan cipővel csapkodta az asztalt, hogy hangot adjon nemtetszésének. Furcsa, korántsem civilizált módon tiltakozott, de nem a szónoki emelvényen.

Az anekdota jellemzi ugyan a nagyhatalom hajdani fejét, mégis maradnék az egyetlen bizonyítható adatnál. Annál, hogy a világszervezet közgyűlése 1960. október 12-én tárgyalta az úgynevezett magyar kérdést. (Erre Pilhál Tamás jól emlékeztet.) Hruscsov szenvedélyesen ecsetelte, hogy a felszólalók megsértették a szovjet embereket. Holott 1956-ért, országunk lerohanásáért személyesen őt tették felelőssé. Mint most Zelenszkij ukrán elnők Oroszország első emberét, Putyint.

Tíz mondat a cipőről

Ha a cég vezetője félretaposott cipőben jár, akkor a cég iránti bizalom is csámpás. (Petrenkó János üzletember, Népszabadság, 1990. március 13.)

Nem hagyom, hogy képviselőtársaim napról napra belém töröljék a cipőjüket. (Horn Gyula miniszterelnök, 168 Óra, 1995. június 27.)

Hófehér öltönyben, sárga cipőben, szabadnapos cigányprímásnak öltözve naiv parasztokat csókolgat napi öt gyűlésen. (Farkasházy Tivadar publicista Torgyán Józsefről, Népszabadság, 1998. május 16.)

Azt szeretném megérteni, hogyan élte meg az ország az elmúlt tíz évet, hol fáj a szív, hol szorít a cipő. (Németh Miklós volt miniszterelnök, Kisalföld, 2000. július 12.)

Az a kép él rólunk, hogy az MSZP a makkos cipős járási párttitkárok világa, akik ott fekszenek keresztbe a haladás útján, ahol csak tudnak. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Mozgó Világ, 2010/3.)

Olyan az én hazám, mint a kitaposott cipő: annak a lábára illik a leginkább, aki mindig is viselte. (Lányi András publicista a szocialisták választási győzelméről, Heti Válasz, 2006. június 1.)

Orbánnak kavics lett a cipőjében. (Bartus László újságíró Schmitt Pálról, Amerikai Népszava, 2012. április 30.)

Orbán Hamupipőke lábára is arany futballcipőt húzna. (Nagy N. Péter publicista, Népszava, 2017. július 15.)

Ha cipőből sincs két egyforma, véleményből miért legyen? (Szele Tamás publicista, FüHü.hu, 2019. március 31.)

Ő még az asztalt sem csapkodta a cipőjével, miként egy másik ukrán vezér. (Pilhál Tamás újságíró Zelenszkijről és Hruscsovról, Magyar Nemzet Online, 2022. március 26.)

 A legutóbbi napokban Orbán Viktor háborúzott, Szabó Tímea orbánozott, Márki-Zay Péter menekültözött, Lázár János putyinozott, Hajnal Miklós latolgatott, Nagy Feró pedig kádározott. Lefülelt mondatok.

Stílusa van, csak ember nincs hozzá. (Sándor Erzsi író Tarlós Istvánról, Facebook.com, március 21.)

Még óvodába is golyóálló mellényben megy. (Szabó Tímea Párbeszéd-politikus Orbán Viktorról, ATV, március 21.)

Putyin pincsije nem meri megugatni a gazdit. (Horváth Gábor újságíró, Népszava, március 21.)

Tragikus hungarikum másodszor is utolsó csatlósnak lenni. (Bruck András író, Facebook.com, március 22.)

A kormányról szóló hírek mind pozitívak, az ellenzékről szólók negatívak. (Borsa Miklós, a köztévé volt műsorvezetője, Válaszonline.hu, március 23.)

A propaganda számára nem a hitelesség, hanem a hihetőség a lényeg. (Fábián András publicista, Újnépszabadság.com, március 23.)

Szabad-e nyerni? (Németh Péter újságíró a választás utáni gazdasági helyzetről, HírKlikk.hu, március 23.)

Ilyen jó lehetősége az ellenzéknek rég nem volt a kormányváltásra. (Hajnal Miklós Momentum-politikus, 24.hu, március 23.)

Ma úgy néz ki, hogy a Fidesz nyer, ha nem is kétharmaddal. (Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász, Helyben.hu, március 24.)

A kormány dobja be a habtestét! (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt az Ukrajnából menekültek ellátásáról, ATV, március 24.)

A vásárhelyi polgármester vásárhelyi találkozója a vásárhelyi sajtósokkal sikeres volt. (Ágoston Hugó marosvásárhelyi újságíró Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester marosvásárhelyi látogatásáról, ÚjHét.com, március 24.)

A háború mindig jól jön azoknak, akiknek éppen valami vaj van a fejükön. (Iványi Gábor lelkipásztor, Jelen, március 24.)

A háború az akaratok összecsapása. (Szenes Zoltán volt vezérkari főnök, Magyar Narancs, március 24.)

Azt a közhangulatot könnyebb volt megénekelni. (Nagy Feró rockzenész a Kádár-rendszerről, Magyar Hang, március 25.)

Szijjártó Péter Orbán házi papagája. (Kőszeg Ferenc liberális politikus, Átlátszó.hu, március 25.)

Az a legjobb háború, amit sikerül elkerülni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, március 26.)

A pávatánc stratégiai kacsázássá esett szét. (Parti Nagy Lajos író, Népszava, március 26.)

Senki sem él jókedvéből emigrációban. (Halmai Gábor alkotmányjogász, a firenzei egyetem professzora, HírKlikk.hu, március 26.)

Vagy az állampárt győz, vagy a Hazafias Népfront. (Szele Tamás újságíró, Facebook.com, március 26.)

Budapest főmormotája, Karácsony Gergely. (Pilhál Tamás újságíró, Magyar Nemzet Online, március 26.)

Ha magát ez boldoggá teszi, akkor agresszornak tartom Putyint. (Lázár János Fidesz-politikus, hvg.hu, március 27.)

Talán nem írom meg ezt a bejegyzést, ha tegnap nem szólítanak meg az üzletben. Ahol vásárolni szoktam, sorban álltunk a pénztár előtt, és egymás nyakába lihegtünk. Pontosabban: lihegtek, mert ahogy körülnéztem, én voltam az egyedüli, aki a zárt térben maszkkal takarta el a száját és az orrát. Egy fiatalember mondott is valamit, amit csak azért nem idézek, mert inkább csodálkozást fejezett ki, mint kocsmai kultúrát. Mégis bogarat ültetett a fülembe, vajon van-e még nálunk Covid-járvány. Meguntuk? Vagy a szomszédban zajló háború kisöpörte tudatunkból azt a fránya koronavírust?

Öt évig voltam diák a debreceni egyetemen, ezért információért a Hajdú Online-hoz fordultam. Nos, az Operatív Törzs félmilliárd forintnyi támogatásából Járványügyi Koordinációs Központot avattak Debrecenben. A hermetikusan lezárható épületben ötvenhat ágyon ápolják majd a fertőzötteket. Az egyik szervező azt javasolta, hogy az intézményt Dr. Kertai Pálról nevezzék el. A szónokok nem feszegették, hogy ő volt az ÁNTSZ (az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) megalapítója, és országos tiszti főorvosként szolgálta az Antall-, a Boross- és Horn-kormányt. Szervezetét az első Orbán-kormány országlása idején szüntették meg.

Pedig milyen jól jött volna két éve, amikor megérkezett hozzánk a világjárvány. Mindazonáltal az egyik szónok megemlítette: Kertai professzor másfél évtizeddel ezelőtt szorgalmazta, hogy az orvoskarokon kiemelten kéne oktatni az infektológiát. Bizonyára jól esne neki a kései elismerés, ám 2016-ban meghalt. Azért Dr. Várkonyi István, az új intézmény igazgatója elmagyarázta a megyei nyilvánosságnak, hogy a járványok kifutási ideje öt év. Ezek szerint hátra van még belőle három esztendő. Ez adta az ötletet, hogy megnézzem, vajon tegnap hány Covid-fertőzöttről számoltak be a megyei újságok.

A tizennyolc napilap közül nem mindegyik szolgált március 25-i adattal. A legtöbből azonban kirajzolódott, hogy a kis lélekszámú megyékben sem volt száz alatt, és a népesebbekben sem érte el a kétszázat. Egyetlen olyan napra tehát, amikor a kormányzat, az ellenzék, a sajtó és a nép is úgy viselkedett, mintha már nem is volna járvány, a vidéki Magyarországon 2500-3000 közé tehető a fertőzöttek száma. Egyébként a debreceni intézmény avatásán részt vett Dr. Müller Cecília országos tiszti főorvos is. Ezt találta mondani: „Arra törekedtünk végig a pandémia alatt, hogy úgy irányítsuk ezt a járványt, hogy minél kevesebb áldozata, betege legyen.” (Hajdú Online, 2022. március 24)   

Tíz mondat a járványról

Nem értem a pánikot, mert jelen tudásunk szerint ez a járvány nem veszélyesebb, mint egy súlyosabb influenza. (Dr. Ribiczey Pál virológus, Zalai Hírlap, 2020. március 3.)

A 10 millió infektológus, járvány- és vírusszakértő országa lettünk. (Z. Pintye Zsolt nyíregyházi újságíró, 2020. március 24.)

Orbán a járványt alapvetően 2022 felől nézi. (Török Gábor politológus, Magyar Narancs, 2020. április 16.)

A gazdasági válságot a járvány csak előrehozta. (Dr. Dézsi Csaba András orvos, győri polgármester, Ugytudjuk.hu, 2020. május 6.)

Magyarországon a járványkezelés militarizálódott. (Dr. Kökény Mihály orvos, volt egészségügyi miniszter, ATV, 2021. január 8.)

Ez egy politikailag kezelt járvány. (Lantos Gabriella egészségügyi menedzser, HírKlikk.hu, 2021. november 25.)

A járványban megúszásra játszik a kormány és a társadalom. (Szénási Sándor műsorvezető, Klubrádió, 2021. december 1.)

A Covid-járvány kisebb veszélyt jelent, mint az ideológiai vírus. (Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, Délmagyarország, 2021. december 25.)

A magyar kormány az egyik legszélesebb körű tájékoztatást adja a koronavírus-járványról. (Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára, Telex.hu, 2022. február 5.)

Az elveszített 42 ezer ember nagy része még élhetne, ha nem óriásplakátokkal kezelték volna a járványt. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, 2022. február 14.)

 Orbán Viktor maga „a” rendszer. (Kolláth György alkotmányjogász, Népszabadság, 2013. április 26.)

Az Orbán-rendszer válasz Magyarország sikertelenségére. (Tölgyessy Péter alkotmányjogász, InfoRádió, 2016. május 2.)

Orbán bukása az Orbán-rendszer bukása lenne. (Török Gábor politológus, 24.hu, 2017. április 5.)

Az Orbán-rendszer ellen nem lehet az Orbán-rendszerben harcolni. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, Mérce.hu, 2018. február 26.)

Orbán totálisan kiépítette a saját rendszerét. (Kupa Mihály volt pénzügyminiszter, 24.hu, 2020. január 14.)

Mindenki a saját rendszerében bízik. Én is így vagyok ezzel. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2020. október 30.)

Az Orbán-rendszer nem demokratikus, az ellenzék az. (Sükösd Miklós szociológus, Facebook.com, 2021. május 4.)

Az Orbán-rendszer bármilyen kellemetlen, egyelőre még nem diktatúra. (Ascher Tamás rendező, Partizán, 2021. június 5.)

Márki-Zay: Orbán-rendszer Orbán nélkül. (Antal Attila politológus, ATV, 2021. október 12.)

Az ilyen rendszerek kitermelik maguk számára az ellenzéket. (Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász, Klubrádió, 2022. február 11.)

 Magyarország számít Oroszország nagyszerű szakmai felkészültségére, világszínvonalú technológiájára. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Távirati Iroda, 2013. január 31.)

A világpolitikában zajló átrendeződésnek még nem látszik a vége, de a válság utáni nemzetközi gazdasági életben Oroszország vezető szerepe biztosra vehető. (Szijjártó Péter keleti nyitásért felelős államtitkár, Magyar Online, 2013. október 25.)

Az igazi Paks-botrány az, hogy a kormányfő a gazdasági-kereskedelmi helyzetet megy áttekinteni Oroszországba, majd hazajön 3000 milliárdnyi államadóssággal. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Sonline.hu, 2014. február 7.)

Oroszország orosz rulettet játszik velünk. Csak éppen a mi tárunk tele van. (Kolláth György alkotmányjogász, ATV, 2014. február 11.)

Oroszország is veszélyes, de az egy slendrián ország. (Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Válaszonline.hu, 2021. november 11.)

Ami egészen biztosan megállapítható, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajna ellen. (Kósa Lajos Fidesz-politikus, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke, Hajdú Online, 2022. február 25.)

Egy új Oroszországot ismertünk meg. (Bencsik András újságíró (Hír TV, 2022. február 27.)

Oroszország brutális módon érdeket érvényesít. (Prőhle Gergely volt külügyi államtitkár, ATV, 2022. március 3.)

Az Oroszország által indított háború védhetetlen és megmagyarázhatatlan. (Novák Katalin köztársasági elnökjelölt, Hír TV, 2022. március 10.)

Oroszország erkölcsileg megsemmisült. (Veres Gábor újságíró, ATV, 2022. március 11.)

Kőszeg Ferenc eddig az egyetlen, aki érdemben elemezte miniszterelnökünk nagy hírre vergődött megnyilatkozását. Terjedelmes esszéje tegnap látott napvilágot az Átlátszó nevű portálon. Március 19-én, a német megszállás 78. évfordulóján kopogtatta le az első betűket, és óhatatlanul eszébe jutott, hogy mit érzett, amikor a náci csapatokat meglátta a magyar fővárosban. Ötéves volt, és most felötlött mindaz a szörnyűség, amit a következő néhány hónapban átélt. Alighanem ezzel (is) magyarázható, hogy az Ukrajnából falatozó Putyinhoz közel álló Orbán Viktor március 15-i szónoklatát „virtigli náci beszédnek” nevezte.

Én már a háború után születtem, de szintén ötéves voltam, amikor apámról két cikk is megjelent a megyei lapban. A névtelen szerző szerint kulákokkal, horthysta tisztekkel, tehát a nép ellenségeivel cimborált. Egy présházban húzta meg magát, ahol azonban csak a szüretig maradhatott. Anyám lefizette a nagyközség egyetlen ávéhását, egy alhadnagyot, aki azt javasolta, hogy költözzünk a megyeszékhelyre, elvégre százezer ember között könnyebb elbújni. Ezzel (is) magyarázható, hogy a március 15-i szónoklatot nem nácinak, inkább nacinak nevezném.

A nacionalizmus az etnikum egybemarkolására irányuló kísérletet jelenti, márpedig országunk első embere gyakran beszél a trianoni sebek begyógyításáról, a nemzetegyesítésről. Tizennyolc tartalékossal örökölte a magyar hadsereget, ezért 2010 óta hadiipart fejleszt, és utalgat arra, hogy az igazi (virtigli) „legény” katonaviselt. S bár a nemzetegyesítést keresztezi, hogy a Szeged környéki magyarságot vasfüggönnyel választotta el a Szabadka környéki magyarságtól, nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy ama bizonyos hosszú asztalnál eltöltött öt órából jutott néhány perc Kárpátaljára.

Kőszeg Ferenc egyidős a 12 ezer négyzetkilométernyi tájegység 1939-es visszacsatolásával. A hányatott sorsú tájegység a háború után tartozott a Szovjetunióhoz, majd Ukrajnához. Most pedig talán jut egy falat a nemzetegyesítő magyar miniszterelnöknek is. Egyébként a továbbgondolásra serkentő esszében négy mondatot találtam, egynek helye volna a holnap megjelenő Lefülelt mondatok című összeállításban. A legrövidebbet választom, amely azonban nem a legérdekesebb. Igen ám, de az összetett mondatok úgy árnyalják a szerző figyelemre méltó szemléletét, hogy aligha férnek a válogatásba. E bejegyzés után érdemes dokumentálni őket.

Részletek a Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat - Orbán szégyent hoz az egész országra című vendégblogból (Átlátszó.hu, 2022. március 25.)

Elő tud adni egy virtigli náci beszédet, karlendítés nélkül, nyílt zsidózás nélkül, de úgy, hogy a híveinek nem támad kétsége, hogy bízhatnak benne: egy igazi náci beszél hozzájuk.

Az egyik oldalon kizárólag Orbán és hívei állnak, akik ismereteiket a világról kizárólag az Orbán-médiából szerzik be.

Egy olyan ország miniszterelnöke kerüli el a vétkes /Putyin/ megnevezését, amelyet történelme során kétszer szállt meg az orosz nagyhatalom.

/Szijjártó Péterről/ Orbán házi papagája.  

A hajdani Tömegkommunikációs Kutatóközpont kérdezőbiztosai bejárták az országot. Hiteles közvélemény-kutatásokban vettek részt, még ha nem is mindegyik elemzés látott napvilágot a nyilvánosság fórumain. A múlt század hetvenes éveiben eljutottak Cegléd környékére is, ahol történelmi eseményekről faggatták az embereket. Az egyik kérdés Rajk Lászlóra vonatkozott. A legtöbb válaszoló azt hitte, hogy fasiszta politikus volt, hisz’ a legfőbb kommunista, Rákosi Mátyás végeztette ki.

A kognitív disszonancia körülbelül azt jelenti, hog a rendszer logikájából következik valami, aminek épp az ellenkezője valósul meg. Rajk 1948-ig a rendszer erős embere volt, majd belügyminiszterből külügyminiszterré fokozták le, s mert konkurenciát jelentett Rákosinak, végeztek vele. Szerencsére a rendszer logikájától eltérő cselekedet ma már nem jár emberáldozattal, inkább csak blamázzsal, megszégyenüléssel. Ilyen például Putyin debreceni kitüntetése. A kínos folyamat néhány napja ért véget azzal, hogy az egyetemi szenátus úgy döntött: aki három éven belül nem veszi át a díjat, annak az elismerése elévül (elavul).

Az ukrajnai háború miatt hirtelen kellemetlenné vált ügyet a rektor 2017-ben nyomta le a tiltakozó professzorok torkán. Érezte azonban, hogy az orosz diktátor tudományos életműve egyenlő a nullával, ezért nem díszdoktori, hanem „csak” díszpolgári címet javasolt neki. Ez épp olyan képtelenség, mintha a debreceni önkormányzat a díszpolgári címek helyett díszdoktorikat osztogatna. Nem csoda, hogy cikkek tucatjai marasztalták el az egyetemet, mert "díszdoktorrá" akarta fölkenni Putyint. Igazuk volt, csak éppen nem néztek utána a részleteknek. A Magyar Narancs szerkesztői jegyzetének írója nem tartozik közéjük.

A tegnap megjelent számban hiteles portrét rajzolt a szolgalelkű rektorról. Felkészültségére jellemző, hogy a díszpolgár kifejezést négyszer is leírta. Igen ám, de egyszer csak díszdoktori címet adományozott az orosz államelnöknek. A pontatlanságot nem is tenném szóvá, ha ugyanez a beidegződés nem kísértette volna meg korábban a Népszava és a Klubrádió cikkíróit is. Mindhárman a díszpolgárságra építették a bírálatukat, volt azonban egy kósza pillanat, amidőn szövegükbe fogalmazták azt a fránya díszdoktorságot is. Azért nem nevezem meg őket, mert a mondandójukból korántsem következő tévedésért legalább annyira felelősek az olvasószerkesztőik, akiknek észre kellett volna venniük az elírást.

Tíz mondat Putyinról

Lassan mondom, hogy Putyin is megértse: Ruszkik haza! (Deutsch Tamás Fidesz-politikus, Twitter.com, 2014. március 3.)

Putyin elnök úr vitatott, de elismert szereplője az európai politikának. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2015. február 13.)

Putyin egy bajkeverő. (Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, uh.ro, 2016. október 10.)

Az a figura, aki minden gyengeséget kihasznál arra, hogy növelje a mozgásterét. (Szabó Dávid, a Századvég Alapítvány külügyi igazgatója, 888.hu, 2017. január 31.)

Putyin hozzánk már hazajár. (Bruck András író, Facebook.com, 2017. szeptember 7.)

Ezt a háborút nem lehet egyedül Putyinból megmagyarázni. (Krausz Tamás történész, Heti TV, 2022. március 1.)

Putyin nevére vette a háborút. (Makai József újságíró, kijevi haditudósító, 168 Óra, 2022. március 3.)

Putyin Európa összeomlását szorgalmazza. (Róna Péter, az ellenzék köztársasági elnökjelöltje, ATV, 2022. március 4.)

Putyint csak az orosz nép válthatja le. (Kőbányai János író, Origo.hu, 2022. március 13.)

Az ellenzék tíz éve építi azt a narratívát, hogy Orbán Putyin "pincsije". (Hütter Marianna újságíró, magyar Hang, 2022. március 25.)

Európában bizony elszaporodtak Putyin pincsijei, és ezt most már mindenki kezdi veszedelmesnek látni. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, volt miniszterelnök, Orbánviktor.hu, 2007. október 1.)

Az új médiatörvény az „őrkutya őrkutyáját”, tehát a sajtó fölé telepített médiarendőrséget hozta létre, így a sajtó mint őrkutya inkább csak pincsiként szerepelhet, a hatóság viszont valóságos pitbull. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2011. január 8.)

Elborzadva látom, hogy Orbán Viktor vagy pincsinek állt, vagy súlyos politikai elbutulás, demens sújtja. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök az Orbán-Putyin találkozóról, Index.hu, 2017. február 2.)

Gyurcsány-pincsik lettek a vezetőink, kilóra megvehető emberek. (Bóth János, a váci MSZP-szervezet volt elnöke, Magyar Nemzet Online, 2020. augusztus 28.)

Gulyás Gergely Orbán egyik pincsije, miniszteri rangban. (Andor Mihály szociológus, Facebook.com, 2021. július 16.)

Nem szeretem a Putyin pincsije kifejezést, de belátom, hogy elég plasztikus leírása annak, hogy mi történt tegnap Moszkvában. (Molnár Bálint publicista Orbán látogatásáról, Kolozsvári Szalonna, 2022. február 2.)

A szemellenzős anarchobalosok által hallucinált Putyin-pincsiket nem a Kárpát-medencében kell keresni. (Hoppál Hunor újságíró, Demokrata, 2022. február 16.)

A magyar miniszterelnök a pincsijének szegődött, és Magyarországot Oroszország utolsó csatlósának szerepébe kényszerítette. (Vásárhelyi Mária szociológus, Újnépszabadság.com, 2022. február 27.)

Orbán Viktor Putyin leghűségesebb pincsikutyája. (Tordai Bence Párbeszéd-politikus, Napi.hu, 2022. március 1.)

Putyin pincsije nem meri megugatni a gazdit. (Horváth Gábor újságíró, 2022. március 21.)

Borsa Miklós elegáns öltözékű és viselkedésű műsorvezető volt. Szomorú tekintettel olvasta föl az állami üzeneteket. Egy interjúban most elmesélte, hogy olykor megemlítette a szerkesztőnek: a szöveget, amit a kezébe nyomott, már megcáfolták. Kár, hogy ez a főnököt nem zavarta. A köztévé bemondóját ekkor már lelki tünetek is akadályozták az azonosulásban, de csupán akkor mondott föl, amikor egy járókelő felpofozta. Figyelemre méltó „élménybeszámolójában” volt egy mozzanat, amely kiegészítésre késztet.

Azt fejtegette, hogy manapság érzékelhető különbség van az M1 és a tv2 Ukrajna-felfogása között. Hajdani munkahelye nem különbözteti meg Putyinék agresszióját a megtámadott ország védekezésétől, a képernyős munkatársak például ki nem ejtik szájukon a háború kifejezést. A tv2-ős híradósok viszont érdemben foglalkoznak a háborúval, és élnek a dokumentálás lehetőségeivel is. Nem álltak át a másik oldalra, de másként közelítik meg a fejleményeket. Mindezt azzal magyarázza, hogy mindkét médium része ugyan a kormányzati propagandagépezetnek, mások azonban a szerkesztői beidegződések, elvárások.

Okfejtését nem vonom kétségbe, mindazonáltal a közelítésmódbeli különbség okát másban is látom. A közszolgálati tévének nevezett médiumot állami költségvetésből finanszírozzák, a kormány közeli tv2 pedig kereskedelmi alapon működik. Az egyiket azért tartják a hatalmon lévők, hogy sulykolja az üzeneteiket. A másik nyereségorientált vállalkozás, és ami hírértékkel kecsegteti, azt igyekszik kidomborítani. Ukrajna megtámadása és elpusztítása ilyen eseménysorozat.

Néhány napja azt pedzegettem a Médianaplóban, hogy ellenzéki győzelem esetén meg kéne szüntetni a közszolgálati médiumokat. Túl sok pénzünkbe kerülnek, évenként úgy 100 milliárd forintba. A hatalmon lévő politikusok pedig lojális üzenetekben igénylik az ellenértéket. Ezt kérhetik gátlástalanul, mint immár tucatnyi éve a Fidesz, és röstelkedve, mint az inkább demokráciához vonzódó politikusok. Az eredmény ugyanaz: a kiszolgáltatottság érzése. A látható-hallható műsorvezetők lelkifurdalása (vagy cinizmusa).

Ha rajtam múlna, a közszolgálati feladatokra pályázatokat írnék ki a kereskedelmi alapon működő médiumok számára. Azért, hogy ne csak erkölcsileg, hanem anyagilag is megérje nekik a hírértékkel kecsegtető eseményeket árnyaltabban, érdekesebben, színesebben, tisztességesebben bemutatni.

Tíz mondat a propagandáról

Minél inkább elszakad a propagandagépezet a valóságtól, annál hatalmasabb a baj, amit el kell fedni. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, volt miniszterelnök, Heti Válasz, 2005. július 7.)

A kormánypropaganda iparággá, sőt húzóágazattá nőtte ki magát, ezreknek jelent biztos kenyérkeresetet. (Papp László Tamás publicista, hvg.hu, 2012. augusztus 23.)

A propaganda már nem eladja a politikát, hanem helyettesíti. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2015. szeptember 26.)

A közmédiában normális esetben szigorúan tiltott szer lenne a bujtatott politikai propaganda. (Nyerges Csaba újságíró az olimpia közvetítések közé szorított egyperces hírekről, Kisalföld, 2016. augusztus 12.)

Táncsicsot ma nem kell kiszabadítani. A médiát azonban illene. Fogságba ejtette a propaganda. (Borókai Gábor újságíró, az első Orbán-kormány szóvivője, Heti Válasz, 2018. március 14.)

A propaganda a kommunikáció egyik formája. Az igazság helyett a hazugságot sulykolja. (Zöldi László újságíró, Facebook.com, 2018. július 28.)

A propaganda természetéből adódik, hogy rendes újságíró nem szívesen műveli. (Urfi Péter újságíró, 444.hu, 2019. január 29.)

A propaganda kiszolgál, az irodalom megváltoztat. (Erdős Virág költő, 24.hu, 2020. július 5.)

A kormányról szóló hírek mind pozitívak, az ellenzékről szólók negatívak. (Borsa Miklós, a köztévé volt műsorvezetője, Válaszonline.hu, 2022. március 23.)

A propaganda számára nem a hitelesség, hanem a hihetőség a lényeg. (Fábián András publicista, Újnépszabadság.com, 2022. március 23.)