Nincs esély arra, hogy 2022-ben a rezsim megbukjon. (Békesi László volt pénzügyminiszter, HírKlikk.hu, 2021. január 16.)

Az istenért, nehogy mi magunk rontsuk el a saját esélyeinket, az ország esélyét. (Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke, Facebook.com, 2021. június 24.)

Az esélye annak, hogy a jelenlegi kormány folytatni tudja a munkáját, a mai napig teljesen reális. (Németh Zsolt Fidesz-politikus, Mandiner.hu, 2021. július 31.)

A bukásra az ellenzéknek még nagyobb az esélye. (Stumpf András újságíró, ATV, 2021. december 3.)

Az ellenzék egyszerű mandátumtöbbségének esélye is nagyon csekély. (Széky János újságíró, Paraméter.sk, 2021. december 12.)

Összeállt egy nem teljesen esélytelen ellenzéki alternatíva. (Lányi András publicista, Magyar Hang, 2022. január 7.)

Az egyik nap úgy érzem, hogy van esélye az ellenzéknek. A másik nap úgy fekszem le, mint sok választópolgár, hogy úgy gondolom, nem lehet megnyerni ezt a választást. (Bangóné Borbély Ildikó volt szocialista politikus, Index.hu, 2022. március 8.)

Most sokkal jobb esélyünk van, mint négy évvel ezelőtt. (Marki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, ATV, 2022. március 16.)

Egyetlen esély van: többen legyünk vasárnap, mint ők! (Rákay Philip kormánypárti publicista, Facebook.com, 2022. március 30.)

Hülyeség, hogy nincs esélye az ellenzéknek. (Karácsony Gergely Párbeszéd-politikus, budapesti főpolgármester, Azonnali.hu, 2022. március 28.)

Feltűnt, hogy a magyar politikusok hajlamosak többes számba tenni a választás szót. Működik bennük egy beidegződés, miszerint az országgyűlési választás két fordulója között megbeszélhetik, hogy visszaléptetik a jelöltjeiket. Az emberáldozatok révén ugyanis a koalíciós kormány részesei lehetnek.

Torgyán József 1998-ban 82 választókörzetben léptette vissza az embereit a Fidesz javára. Négy év múlva a két forduló között az MSZP és az SZDSZ bútorozott össze. Amidőn pedig 2010-ben Orbánék ismét hatalomra jutottak, megszüntették a kiszámíthatatlan, meglepetésszerű, veszélyes kétfordulós rendszert. Azóta nincsenek országgyűlési választások, csak országgyűlési választás van. E bejegyzés után olvasható egy idézet-csokor. Kiderül belőle, hogy Orbán Viktor első országlása idején megunta a pártpolitikát. 2001-ben kezdett a pártok fölött lebegni, és többször is kifejtette, hogy elege van a kampányolásból, beszéljenek inkább helyette a kormányzás tényei.

Ki is maradt az első forduló előtti kampányból, vagy legalábbis ímmel-ámmal járta az országot. Miután azonban megismerte a közvélemény-kutatási százalékokat, taktikát váltott, és hajrába fogott. Finiselése olyan jól sikerült, hogy csaknem megfordította a végeredményt. Ettől kezdve nem nézte le a kampány intézményét, bár 2002 végén még volt egy kiszólása, melyből kirajzolódik, hogy nem győzte le az ellenszenvét. Megtanulta azonban a 2002-es kudarcából, hogy érdemes végigcsinálni azt a fránya kampányt.

Napjainkban odáig fajult a helyzet, hogy a legutóbbi hetekben fölszántotta az országot. Vitte magával a sámlit, hogy a tömeg közepén legyen, és az emberek ne csak hallják, hanem lássák is. Vannak két-három milliónyian, akik csupán a nyilvánosság kormánypárti fórumain tájékozódnak. Könnyen juthatnak ama következtetésre, mintha pártjából és kormányából csak Orbán kampányolna. A körülötte lévő kommunikációs szakemberek elhitették vele, és talán el is hitte, hogy kizárólag rajta múlik a siker. Nem zárható ki persze, hogy holnap be is jön neki az energia-befektetés, és felnövesztett önérték-tudata akár újabb sikerlöketet is kaphat.

Az a benyomásom, hogy a hatvanadik évében lévő, eddig négyszeres miniszterelnök messzire jutott 38 éves korában hangoztatott kampány-felfogásától. Nem azt állítom, hogy megváltozott a véleménye, csupán azt, hogy megtartja magának. A rendelkezésére álló nyilvánosság fórumain pedig a kampány előnyeit hangsúlyozza.

Tíz mondat Orbán Viktortól

Jól eldolgozgatok itt, a kormányban miniszterelnökként az ország számára fontos ügyekben. Ezek sokkal izgalmasabbak, mint bármiféle választási kampány. (Magyar Rádió, 2001. május 16.)

Az egész választási kampányhoz semmi kedvet nem érzek. (Magyar Rádió, 2001. május 16.)

A magyar kampány néhány rossz ízlésű ember mondandójának és politikai akciójának következtében olyan, mint az epe: minden jóba valami borzalmasan keserűt cseppent. (Magyar Rádió, 2002. február 13.)

A mai naptól kezdve én is részese leszek a választások előtti kampány-hadjáratnak, ha úgy tetszik, magam is kampányolok. (Magyar Rádió, 2002. március 20.)

Azt hiszem, hogy én már túljutottam a pártokon. (Kisalföld, 2002. december 16.)

A kampány fő vesztese a valóság. Az emberek elfordulnak a valóságtól, porondmutatványokra figyelnek. (Heti Válasz, 2005. február 17.)

A Fidesz kampányát én vezetem, a Fideszt én vezetem, és én fogom vezetni a választások után is. (Magyar Nemzet, 2006. április 15.)

Minden kampányba be szoktam szállni, és sosem tudom a végeredményt. (Magyar Rádió, 2015. április 10.)

Jó dolgokról kell beszélni a kampányban. (Magyar Rádió, 2018. március 2.)

A választási kampánynak az a természete, hogy leegyszerűsíti és kiélesíti az álláspontokat. (Hír TV, 2022. március 28.)

Ha nincs közös lista, a kétharmadot sem tudjuk megakadályozni. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, ATV, 2020. augusztus 6.)

Ha nem lesz kétharmadunk, akkor nagyon sok bajunk lesz. (Vágó István DK-politikus az ellenzéki pártokról, Partizán, 2021. február 1.)

A kétharmad erőforrás. (G. Fodor Gábor politológus, Partizán, 2021. június 7.)

Mi kétharmadra készülünk. (Tordai Bence Párbeszéd-politikus, ATV, 2021. szeptember 10.)

A kétharmados ellenzéki győzelemnek nincs realitása. (Miklósi Gábor újságíró, 444.hu, 2021. szeptember 16.)

Polt Péter jóindulatán múlik, hogy a Fidesznek még megvan a kétharmada. (Pulai András szociológus, ATV, 2021. december 11.)

Kétharmadot az ellenzéki összefogás sosem fog összeszedni. Nekem erre most nagyobb az esélyem. (Gattyán György milliárdos, Forbes.hu, 2021. december 12.)

Két vádlott és egy gyanúsított biztosítja a NER kétharmadát. (Magyar György ügyvéd Boldog, Simonka és Völner honatyákról, Magyarügyvéd.blog, 2022. január 20.)

Biztos, hogy nem lesz a Fidesznek kétharmada. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Telex.hu, 2022. március 18.)

Ma úgy néz ki, hogy a Fidesz nyer, ha nem is kétharmaddal. (Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász, Helyben.hu, 2022. március 24.)

Miniszterelnökünk körül úgy alakult a helyzet, hogy kétfelé kell beszélnie. Orbán Viktornak az Európai Unió és a NATO külföldi összejövetelein meg kellett szavaznia az Oroszország elleni szankciókat. Hazatérve pedig úgy kellett megnyilvánulnia a hívei előtt, hogy még csak véletlenül se vádolhassák pálfordulással. Eme kényszerhelyzettel magyarázható, hogy a kormánypárti orgánumokban ki sem ejti Putyin nevét. De azt se mondta ki, csupán sugallja, hogy a szomszédunkban zajló háborút az ukránok kezdeményezték.

A kettős beszéd hátborzongató fejleménye az Origóban jelent meg, és tartalmilag végighullámzott a kormánypárti nyilvánosságban: „A 40 milliós Ukrajna a 140 milliós Oroszországgal háborúzik.” Vajon a magyar kormányfő kijelentése megfelel-e a valóságnak? Csakugyan Ukrajna háborúzik Oroszországgal? Igen, látszólag megfelel, elvégre a szomszédos országban, Ukrajnában dörögnek a fegyverek, és tízezer számra hullanak az emberek. De ha Orbán azt mondta volna, hogy a 140 milliós Oroszország háborúzik a 40 milliós Ukrajnával, akkor még inkább megfelelne a valóságnak.

Ha ugyanis az ukrán kormány kezdeményezte a háborút, vajon miért menekült el a hazájából 4 millió ember, minden tizedik ukrajnai állampolgár? Közülük pedig minden tizedik miért éppen nálunk kötött ki hosszabb-rövidebb ideig? Maradt tehát a sugallat. A célozgatás, sejtetés, utalás átlengi a nyilvánosság nagyobbik részét. Kormánypárti fórumain eljutottak odáig a véleményformálók, hogy a történteket némi habozás után már háborúnak nevezik. A jelzők sorrendje azonban arról árulkodik, hogy kötelező „ukrán-orosz háborút” írni, mondani. Jelentése annak fényében válik kétértelműből egyértelművé, hogy a másik politikai oldal nyilvánosságában szinte kizárólag „orosz-ukrán háborúról” írnak, beszélnek.Még szerencse, hogy nálunk nem a fegyverek ropognak, hanem csupán nyelvi háború zajlik.

Közvélemény-kutatások tanúsítják, hogy a kormánypárti véleményformálók jelzős sorrendje tévhitet eredményezett. A legtöbb médiafogyasztóban az rögzült, hogy az ukrán kormány támadta meg Oroszországot. Vagy legalábbis Zelenszkijék olyasmit csináltak, amely okkal váltotta ki a 140 milliós nagyhatalom válaszcsapását. A kommunikációs burokban tartott magyar állampolgárok több milliós tömege a legritkább esetben tájékozódik ellenzéki orgánumokból. A jelek szerint nem is hatolt el a tudatukig, hogy valójában mit jelent az a fránya „orosz-ukrán háború”.  

Tíz mondat a háborús helyzet megítéléséről  

Nem Európát képviselte Moszkvában, hanem Putyint képviseli Európában. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt Orbán Viktorról, ATV, 2022. február 1.)

Az oroszok visszaveszik azt, ami jog és igazság szerint is az övék. (Pilhál Tamás újságíró, PilhálMűvek.blog, 2022. február 22.)

A háború ötödik napján megjelent a „háború” szó. (Urbán Ágnes médiakutató a közmédiumok szóhasználatáról, Magyar Narancs, 2022. március 3.)

A pályaudvarokon nem sok feladatot vállalnak magukra az állami szervek. (Hetényi Zsuzsa orosztanár és alkalmi tolmács a menekültekről, Népszava, 2022. március 12.)

Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2022. március 15.)

Ruszkik haza! (Németh Zsolt Fidesz-politikus, Facebook.com, 2022. március 17.)

Putyin pincsije nem meri megugatni a gazdit. (Horváth Gábor újságíró, Népszava, 2022. március 21.)

Ha magát ez boldoggá teszi, akkor agresszornak tartom Putyint. (Lázár János Fidesz-politikus, hvg.hu, 2022. március 27.)

Amíg Orbán kormányozza az országot, Magyarország tagságát mindkét szervezetben - a NATO-ban és az Európai Unióban - fel kellene függeszteni. (Kőszeg Ferenc volt SZDSZ-politikus, Újnépszabadság.com, 2022. március 29.)

A 40 milliós Ukrajna a 140 milliós Oroszországgal háborúzik. (Orbán Viktor miniszterelnök, Origo.hu, 2022. március 31.)

 Ne írjuk le annak a lehetőségét, hogy 2018-ig valami beindul, és 2022-re létrejön a váltógazdaság reális esélye! (Szelényi Iván szociológus, 168 Óra, 2016. augusztus 18.)

Ez a Fidesz 2022-re minden levegőt elszív mindenkitől, aki nem hozzájuk tartozik. (Szigetvári Viktor Együtt-politikus, Facebook.com, 2017. december 5.)

Az kizárt, ugye, hogy 2022-ben ellenzék nem lesz a parlamentben. (Kósa Lajos Fidesz-politikus, (Heti TV, 2019. december 3.)

2022 tétje az újabb kétharmad megakadályozása. (Batka Zoltán újságíró, Újnépszabadság.com, 2020. június 3.)

Vajon tisztában van-e az ellenzék azzal, hogy 2022 az utolsó lehetőség a békés hatalomváltásra? (Bruck András író, Facebook.com, 2020. november 22.)

2022-ben akármi megtörténhet. (Kis János volt SZDSZ-politikus, Jelen.media.hu, 2021. március 15.)

A 2022-es választást az ellenzék nem tudja megnyerni, de a kormány azért el tudja veszíteni. (Török Gábor politológus, Magyar Narancs, 2021. április 29.)

A 2022 utáni politika is gyenge lesz a kilábaláshoz, akár Orbán, akár egy Anti-Orbán nyer. (Béndek Péter publicista, Újnépszabadság.com, 2021. június 4.)

Nagy valószínűséggel az ellenzék 2022-ben nyerni fog. (Ágh Attila politológus, Spirit FM, 2021. július 15.)

Csöppet sem bánnám, ha 2022-től egy demokratikusabb, igazságosabb kormányzat kritikusa lehetnék. (Balavány György publicista, 24.hu, 2022. február 16.)

A politikus az az embertípus, aki a legszorultabb helyzetből is képes számokkal kivágni magát. Nincs az a bukás, kudarc, vereség, amelyből ne volna képes egy kis győzelmet kicsiholni. Azért nem haragszom rá, mert csupán gyakorolja a mesterségét: a nyilvánosság előtt nem bontja ki a valóság minden szeletét.

Miniszterelnökünk minapi bejelentését is tudomásul vettem, miszerint „Népességarányosan mi fogadtuk be a legtöbb menekültet.” (Hír TV, 2022. március 28.) Országunk első embere más fórumon félmillió ukrajnai menekültről beszélt, akiknek a befogadása egy tízmilliós ország esetében csakugyan derekas teljesítmény, úgy népességarányosan 5 százaléknyi. Újságíróként megtanultam azonban, hogy mielőtt elismerek valamit, utánanézek a részleteknek. Érdekes összefüggésre vetült fény. Magyarországnak pillanatnyilag 9,7 millió lakosa van, és az ENSZ szerint hétfőig 336 ezer menekült lépte át a határainkat.

Hm, ama bizonyos százalék 3,5. Az orosz hadsereg által megtámadott Ukrajnával határos országok közül a 3,6 milliós Moldovába 376 ezer menekült érkezett, a népességarányos százalék csaknem 10. A 38 milliós Lengyelországba 2,2 millió menekült, ami megközelíti a 6 százalékot. Az 5.4 milliós Szlovákia pedig eddig 263 ezer ukrajnai menekültet istápolt, ez mintegy 5 százalék. Népességarányosan tehát nem mi fogadtuk be Ukrajából a legtöbb menekültet. Negyedikek vagyunk, ami szintén derekas teljesítmény. Kár, hogy miniszterelnökünk kissé feltupírozta a valóságot.

De ha már szóba hozta azt a fránya népességarányt, felötlik egy másik számsor. Bár egyszer megjegyezte, hogy a halálozási statisztikában „Nem lehet jól állni.” (Magyar Rádió, 2021. április 23.), az azóta eltelt majdnem egy évben nem kísérletezett azzal, hogy egy covidos összefüggést fölvegyen az érvkészletébe. Úgy volna sportszerű, hogy ha a befogadó készségünket kétségkívül dicsérő menekült-ügyben élre helyezi az országunkat, akkor érdemes lett volna megemlíteni a Covid-áldozatok nemzetközi statisztikáját is. A 32 milliós Peru előz meg bennünket a maga 69 ezer halottjával. A mi 9,7 milliónkhoz képest a 45 ezer halottunk népességarányosan legalábbis elgondolkoztató.

De nem ítélkezem, mert nem az a dolgom. Az viszont szakmai feladat, hogy a számunkra kedvező arány mellé helyezzek egy oda kívánkozó kedvezőtlent is. Az összehasonlításból fakadó tanulságot pedig az olvasókra bízom.

Tíz mondat a Covid-áldozatokról

Elkezdődött a napi száz fertőződés és nyolc-tíz halott időszaka. (Ésik Sándor publicista, Azonnali.hu, 2020. április 11.)

A védekezés több életbe kerülhet, mint a járvány. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester a kórházi ágyak kiürítéséről, ATV, 2020. április 21.)

A védekezés sikerét a halálesetek, illeve a megmentett életek számában tudjuk mérni. (Orbán Viktor miniszterelnök, M1, 2020. szeptember 12.)

Itt nem haltak meg emberek azért, mert nem volt ellátás a kórházban. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. január 3.)

Amikor a miniszterelnököt hallgatom, képzeletben egy fekete számot látok villódzni a háta mögött. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Facebook.com, 2021. április 7.)

Emberéleteket kell megmenteni, és nem is sikerült mindenkit. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. május 14.)

Megmentettünk minden életet, amit meg lehetett menteni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. június 4.)

Aggódik a választási kampányáért, amelyben rosszul mutatnak a halottak. (Lengyel László politológus Orbán Viktorról, Népszava, 2021. november 27.)

Az elveszített 42 ezer ember nagy része még élhetne, ha nem óriásplakátokkal kezelték volna a járványt. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, 2022. február 14.)

Arra törekedtünk végig a pandémia alatt, hogy úgy irányítsuk ezt a járványt, hogy minél kevesebb áldozata, betege legyen.” (Müller Cecília országos tiszti főorvos, Hajdú Online, 2022. március 24.)   

Kunhalmi Ágnes tegnap este, az ATV stúdiójában kikelt a közgazdászok ellen. Akik szerint akárki lesz április 3-a után a kormányrúdnál, megszorításokra kényszerül. „Visszautasítom” - mondta az MSZP társelnöke - „a megszorító csomagot”. Majd így magyarázta el a választási győzelem utáni tennivalót, az állami bevételek átcsoportosítását: „Akkor nekem van a költségvetésben annyi mozgásterem, hogy…”

Nem mondta ki Bokros Lajos nevét, de érteni vélem, hogy a választási szövetségbe tömörült ellenzéki pártok egyik vezetőjeként tart a megszorításoktól. Egy nappal korábban a Horn-kormány hajdani pénzügyminisztere ugyanis terjedelmes Népszava-interjúban fejtette ki, hogy ellenzéki győzelem esetén is megszorításokra lesz szükség.  Gondolatmenete három pillérre épült: nem lesz pénz a 13. havi nyugdíjra, az orosz-ukrán háború után a rezsicsökkentés tarthatatlan lesz, és nem érdemes fenntartani a hiteltörlesztések moratóriumát sem. Mindezt az Orbán-kormány politikáját bírálva mondta.

Igen ám, de az ellenzéki pártok is hangsúlyozzák a kampányban, hogy egyiket sem szüntetik meg, legföljebb módosítják, méghozzá az alacsony jövedelműek javára. Szakmailag Kunhalmi Ágnes nincs egy súlycsoportban Bokros Lajossal. Tapintatosabban fogalmazva is az a benyomásom, hogy Bokros kívülállóként megengedheti magának azt, amit egy kampányoló ellenzéki politikus nem engedhet meg: az őszinteséget. Nem is csodálható, ha az interjú végén a mellőzöttségéről beszélt. Őt az ellenzéki pártvezetők közül senki sem kereste meg. Szerintem rosszul tették.

Az egyik legjobb magyar közgazdász felkészültségét akkor is kamatoztathatták volna, ha csupán a műhelyvitákban kérik a közreműködését. Leginkább azt, hogy legyen az ördög ügyvédje. Érvei nyomán a választási program árnyaltabb lehetett volna. Van róla egy képem. Néhány éve tanított a debreceni egyetemen, és az úgynevezett Intercity-professzorok kupéjában utazott. Mindig Hajdúszoboszló után kezdett szedelőzködni. (Szolnokon már leszálltak ama kollégák, akik Békéscsabára és Aradra tartottak. Püspökladányban pedig azok, akik Nagváradra.) Bokros professzor összeszedte a hátra hagyott újságokat, és a táskájába gyömöszölte őket.

Az ellenzéki győzelem után e spórolási szenvedéllyel el tudnám képzelni pénzügyminiszterként. Esetleg a koalíciós kormányzat ellenőrzésére szakosodott valamelyik intézmény vezetőjeként.

Tíz mondat Bokros Lajostól

A pénzügyminiszter a kormányban az az ember, akinek minden felesleges igényre nemet kell mondania. (Tolnai Népújság, 1996. március 23.)

Az én programom gyorsan és rugalmatlanul működött. Nem teketóriáztunk, amikor arról volt szó, hogy az ország talpon marad-e. (Kisalföld, 1996. április 26.)

A válság kellős közepette lepkehálóval próbáljuk összefogdosni a felesleges kiadások során elszivárgó pénzeket. (Origo.hu, 2009. május 27.)

Az évezred elejétől olyan kormányok működtek, amelyek rendre költségvetési túlköltekezéssel igyekeztek megnyerni a választókat. (168 Óra, 2011. július 21.)

Csak kényszerkoalíció tudja legyőzni ezt a kétharmados kormányt. (ATV, 2013. szeptember 20.)

Olyan párttal nem fogok boltolni, amely a piacgazdaságot, a kapitalizmust tagadja. (168 Óra, 2014. október 2.)

Kifektetés van befektetés helyett. (ATV, 2015. október 1.)

Mindenkivel együtt kell működni, aki nem fasiszta. (ATV, 2017. augusztus 29.)

Ez egy önkényuralmi rendszer, amely szétverte a jogállamot. (ATV, 2021. április 7.)

Eddig senki nem keresett meg semmivel. Tanácsaimat senki nem kérte. (Népszava, 2022. március 28.)

 Az Orbán-kormánynak szüksége van arra a türelemre, amit mi 1994-ben nem kaptunk meg. (Horn Gyula volt miniszterelnök, Zalai Hírlap, 1998. augusztus 11.)

Az Orbán-kormány négy évig nem a jog, hanem a joghézagok szerint kormányzott. (Petschnig Mária Zita közgazdász, Magyar Hírlap, 2002. október 3.)

Hatalmas dolognak tartom, hogy az Orbán-kormánynak nem kell egyezkednie az ellenzékkel, és kényszerű kompromisszumokat kötnie. (Boross Péter volt miniszterelnök, Magyar Nemzet, 2010. június 5.)

Akár jót csinál az Orbán-kormány, akár nem, minden lépése önkényes. (Bolgár György újságíró, Népszava, 2010. december 27.)

Az Orbán-kormány szereti a muszkliját mutogatni. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Facebook.com, 2014. július 20.)

Az első Orbán-kormány szakpolitikai, a második kommunikációs, a mostani harmadik pedig már csak válságkormányzást folytat. (Vona Gábor Jobbik-politikus, Magyar Nemzet Online, 2015. október 5.)

A jelenlegi rendszerben az Orbán-kormány leválthatatlan. (Haraszti Miklós volt SZDSZ-politikus, 168 Óra, 2016. november 3.)

Az Orbán-kormány általában előbb lő, aztán kérdez. ( Balázs Péter volt külügyminiszter, Vasárnapi Hírek, 2018. december 1.)

Az Orbán-kormányok regnálása alatt a nehezen kiépített magyar demokratikus jogállamból végletekig centralizált pártállam lett. (Gál Mária újságíró, Népszava, 2021. január 2.)

Az Orbán-kormánynál kádáristábbat a rendszerváltás óta nem hordott hátán a Föld. (Kárpáti János újságíró, Klubrádió, 2022. február 3.)

 A diktátorok azoktól félnek, akik nem félnek tőlük. (Hajdu Tibor történész, Mozgó Világ, 2007/12.)

Orbán nem diktátor, hanem sikeres politikus akar lenni. (Török Gábor politológus, Mandiner.hu, 2010. december 18.)

Szidják a diktátort, rossz az ízlése. Nem az a baj. De kötelezővé akarja tenni. (Bodor Pál író, Ellenszék.hu, 2012. április 30.)

Lehet, hogy Magyarország még nem diktatúra, de már van jelölt a diktátori állásra, sőt, a casting is megvolt. (Majtényi László alkotmányjogász, ATV, 2013. március 18.)

Diktátort választásokon még nem váltottak le. (Bartus László újságíró, Amerikai Népszava, 2013. július 7.)

A diktátor mindenkinél demokratábbnak képzeli magát. (Zöldi László újságíró, Facebook.com 2017. február 25.)

Diktatúrát csak diktátoroktól lehet tanulni. (Görög Ibolya protokoll-szakértő Putyinról és Erdogánról, ATV, 2017. április 15.)

Az ellenzék vezetői Orbánt kapásból diktátornak kiáltották ki, akit többé nem ellenőriz a parlament - mintha eddig ellenőrizte volna. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Hang, 2020. április 3.)

Háború idején még sose kergettek el diktátort. (Kereszty András újságíró, Újnépszabadság.com, 2020. április 16.)

A jó diktátor sosem hagyja ki a kapóra jött válságokat. (Fleck Zoltán jogszociológus, 168 Óra, 2020. június 24.)

Hátborzongató nyelvbotlás hangzott el az ATV tegnap esti vitaműsorában. A fiatal stúdióvendég ezt fejtegette:, „Létezik olyan szavazó, aki az urnában dönti el, hogy kire voksol.” Az idézet azért nem teljesen pontos, mert amikor észrevette, hogy rosszul ragozta az urnát, a -bant villámgyorsan -nálra cserélte. Az ilyesmi bárkivel előfordulhat a rögtönzés hevében. Nem is tulajdonítanék neki különösebb jelentőséget, csakhogy a hamvakat tartalmazó urnának van egy másik értelmezése.

Épp most olvastam egy terjedelmes elemzést arról, hogy „A Nemzeti Választási Iroda rendszerében tovább élnek a halottak.” (SzabadEurópa.hu, 2022. március 4.) Három újságíró névvel vállalta a cikket, megfontolták tehát, amit leírtak. Megszólaltattak például egy szavazókörzeti elnököt, aki elmagyarázta, hogyan lehet elküldeni a mozgóurnával két megbízható számlálóbiztost a mozgáskorlátozott választópolgárokhoz. Az sem baj, ha a temetőben nyugszanak. S mert „elfelejtették” őket kihúzni a listáról, a hozzátartozóik nyugodtan szavazhatnak helyettük. Ő maga is hangsúlyozza, hogy ez a stikli Magyarországon ritkán szokott előfordulni.

A cikk második részéből kiderül, hogy a határon túli, kettős állampolgárságú honfitársainknál annál gyakrabban. Nem is kell hozzá mozgóurna, elég egy kisebbségi szervezet. Józsa László, a vajdasági Magyar Mozgalom alapítója óvatosan fogalmaz: „Azt nem tudom megerősíteni, hogy a halottak tömegével szavaznak, de ha ezt valaki meg akarja csinálni, ehhez bennfentes hálózatot kell létrehoznia.” Az oknyomozó újságírók szerint már nem is kell létrehozni, mert más (adminisztratív) célokra kiválóan működik, választás előtt mégis mintha nem állna távol tőle a stiklizés. Kár, hogy a legtöbb kettős állampolgárt számláló Erdélyben kevésbé néztek körül. Máskülönben 15 és 30 ezer közöttire becsülik a „szavazóképes” elhunytakat. Ha április 3-án szoros lesz az országgyűlési választás, akár el is dönthetik a sorsunkat.

Tegnap volt egy másik mozzanat is a nyilvánosság fórumain, Bödőcs Tibor bemutatta az új műsorát. A humorista parodizálta Orbán Viktor március 15-i beszédét, és az előre megírt szöveget így jellemezte: „Lassan kell olvasni, hogy a halott erdélyi szavazók is megértsék.” (YouTube, 2022. március 28.) S bár csípős mondandója a fejlemények fényében nem látszik halottgyalázásnak, visszafogottabban fogalmaznék. Brit tudósok kimutatták, hogy a halottak mozognak a földben. Nem nagy kunszt, nálunk szavazhatnak is.

Tíz mondat a szavazásról

Mindenki arra a pártra szavazzon, amelyiket a legkevésbé utálja. (Bochkor Gábor műsorvezető, 24 Óra, 2002. március 31.)

Nem elég a rosszat leszavazni, le is kell győzni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2012. március 15.)

Akikkel találkozom, azt mondják: essen rám a terépcsecső, cseréptető, ha még egyszer a Fideszre szavazok. (Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, ATV, 2013. december 20.)

Végre van kire szavazni. Azt a pártot választottam, amelyben nincsenek politikusok. (Zöldi László újságíró, KultúrSzalon.hu, 2014. április 6.)

Fiataljaink inkább a lábukkal szavaznak Európára. (Arany Horváth Zsuzsa újságíró, Zalai Hírlap, 2014. május 12.)

Az emberek utólag szívesen szavaznak a győztesre. (Hon Gábor liberális politikus, ATV, 2016. november 28.)

Azért szavazok az ellenzékre, mert sokkal könnyebb eltávolítani, mint Orbánt. (Lengyel László politológus, Hír TV, 2018. április 3.)

Ha már egyszer megszavaztak minket, akkor a kultúrpolitikánkat is megszavazták. (Orbán János Dénes költő, a Magyar Idők kulturális rovatvezetője Tusványoson, 444.hu, 2018. július 26.)

Az emberek már bárkire szívesen szavaznak, aki nem a Fidesz. (Kovács Gergely kutyapárti politikus, 444.hu, 2020. szeptember 7.)

Ha csak a romák egyharmada az ellenzékre szavazna, az földcsuszamlásszerű győzelmet hozna. (Majtényi László alkotmányjogász, Jelen.media.hu, 2021. június 4.)