Jobbá teszi-e a Heti Hetest Hernádi Judit nőisége?

2026. április 08. 13:15 - Zöldi László

 E blogot, a Médianaplót 2002 első napján indítottam útjára, és a népszerű tévékabaréról többször is írtam. A bejegyzésekből idézek most kettőt abból az alkalomból, hogy április 12-én, az országgyűlési választás estéjén az RTL Klub újra kezdi a hajdani műsorát. Arról tűnődtem bennük, hogy a hat férfi között az egyetlen nő miként moderálta a „fiúkat”.

 

  1. november 13.

 

Hernádi-interjú a Magyar Narancsban. Két újságoldalnyi, és az egyik fele a Heti Hetesről szól. Az interjúalany szerint a műsor „Egyszer már túlélte a mélypontját, amibe itt-ott mindannyian belehaltunk, főleg a fiúk.” Innen köt át önmagára és a kabaréra: „Én nő vagyok, a műfaj pedig férfi, ami nem lehet meg nő nélkül.”

A tavaly őszi újrakezdésre utalt. Nyáron új kormány került hatalomra, a kávéházi asztaltársaság tagjai pedig elégedetten mentek  szabadságra. A maguk sajátos módján kivették részüket a választási harcból. Az ellenzék iránti rokonszenvüket sohasem tagadták, miközben a Fidesz nyársat nyelt kereszténységét és neofita jobboldaliságát leplezték le. A szociálliberális tábor úgy lett népszerűbb (és kormányképesebb), hogy a Heti Hetes ledolgozta magát a két és félmillióról másfélmillió nézőre.

Azok közé tartozom, akik nem vonják kétségbe, hogy a műsor hozzájárult a másik politikai szekértábor nevetségessé tételéhez. Akkor volna baj, ha most a saját szekértábor győzelméhez járulna hozzá. A végeredmény persze ugyanaz. Csakhogy a közreműködők megítélése szempontjából nem mindegy, vajon őszintén vállalják-e önmagukat. Aztán a nyári szünet után megfogalmazódott bennük a hogyan tovább kérdése. Jó, hogy Orbánék eltűntek a jobbfenéken, még jobb, hogy jöttek Medgyessyék. De mit tegyünk velük? Hisz’ előbb-utóbb elkövetik a maguk kormányzati hibáit.

Például a gazdasági holdudvarban lévő vállalkozók kulcsot követeltek a kamrához. Ekkor süllyedt mélypontra a Heti Hetes. A tévékávéházi törzsasztal tagjai nem akarták észrevenni az aggasztó jeleket, és mire elszánták magukat arra, hogy gyakorolják a mesterségüket, és köszörülik végre a nyelvüket az ország irányítóin, kezdték elveszíteni a hitelességüket. Látja ezt Hernádi Judit, mert ezt fejtegette az interjúban: „Mi belülről nem tudunk megváltozni, nem lehetünk mindig ellenzéki műsor.”

Tetszik a MaNcs-beszélgetésben, hogy Hernádi nemcsak vállalja a nőiségét, hanem fel is ismeri az adásbeli szerepét. Neki kell moderálnia a fiúkat. Pontosabban szólva, az egyetlen nő jelenléte már önmagában is moderálja a férfi közreműködőket. Jól sül el, ha bocsánatkérő félmosollyal okosakat mond. Ezt nem várják tőle - egy nőtől - a fiúk, ezért meglepődnek rajta, és az iránta érzett szeretetből, talán még tiszteletből is visszafogják magukat.

 

 November 30.

 

 Tegnap este Hernádi Judit helyén Váncsa István ült. Pista nem jobb és nem rosszabb, hanem más. Például férfi. Szokásos hanghordozásával, hevületével, gesztusaival fejtette ki nézeteit a kulináris élvezetekről és a politikai elit élvezhetetlenségéről. Kár, hogy hölgy híján az asztaltársaság az álközvetlenség mocsarába süllyedt. Sokadszor bizonyosodott be, hogy a hímtagok kávéházi hagyományát korszerűsíti egy hölgytag. Ha „Juci” hiányzik a képernyőről, akkor a fiúk bizony elkezdenek malackodni.

Nem az a baj, hogy csak úgy repülnek a bazmegek. Izgalmi állapotban egy-egy trágár kifejezés óhatatlanul elhagyja az ember száját. Tegnap este azonban azt figyeltem meg, hogy a tisztelt urak élvezettel hemperegtek a csúnya szavak mocskában. Néhányukat ismerem a civil életből, és magánemberként visszafogottabbak. A nyilvánosság egyik leghatásosabb fórumán vajon miért hajlanak arra, hogy épp a tévéstúdióban közvetlenkedjenek? Erre nincs válaszom. Arra viszont van, hogy a műsorban miért hatott rosszul a sok durvaság.

 Mostanában azért terjedt el a káromkodhatnék, mert a képernyőn közreműködők kiharcolták maguknak, hogy hadd beszélhessenek úgy, ahogy egyébként is szoktak. Ezt elfogadta, vagy legalábbis tudomásul vette az RTL Klub, mert a nézettséghez szüksége volt az őszinte hangvételre. De mennyire őszinte az a tónus, amelyet az asztaltársaság tagjai kizárólag akkor használnak, ha a moderálásukra szerződtetett színésznő nem ér rá?

komment
süti beállítások módosítása